Alkatrészek újrahasznosítása

Kreatív tippek

Az igényesen kidolgozott vállfákból különös, egyedi előszobafogas készíthető, ha az akasztórészük mögött levágjuk és egy külön tartólapra csavarozzuk őket. A felerősítéshez elég a tartólap felől a szárukba behajtott 3 facsavar. A vállfák maradék darabjaiból pedig akár hasonló kialakítású gyerekfogas is készíthető.

A régi, esetleg sérült székeket sem feltétlenül kell kidobni, két azonos háttámlát és egy ívelt lábat hátul egységbe foglalva pl. egy meghökkentő fali relief állítható össze.

A flopi lemez már ugyan csak emlék, ám akad még belőlük jó néhány a számítógép tulajdonosok polcain. Oldalaikat belülről összeragasztva kisebb virágok, kaktuszok kaspóiként nagyon jól hasznosíthatók. Természetesen a belsejük csak kisebb műanyag cseréppel és alátét tányérral „kibélelve” lesz vízálló.

A számítógépek billentyűzetéből – pontosabban az arról leszedett és összegyűjtött nyomógombokból – érdekes asztali szobrok ragaszthatók össze. Ehhez természetesen nagyon jó formaérzék kell, mert a szobor ívelt felületeinek kialakítása nem könnyű. A gombok egymáshoz erősítéséhez a pillanatragasztó mondható ideálisnak. A végső összeerősítéshez azonban bővebben a gombok közé folyatott ragasztó szükséges a kompozíció szilárdsága érdekében.

Minden háztartásban idővel összegyűlik egy csomó divatos gomb. Ezekből a különféle díszesebb darabok alkalmasak különleges nyakék készítésére. Különösen a fémbevonatú, változatos mintázatú, gombokból lehet mutatós nyakéket készíteni. Az alap egy vastagabb, alakra vágott posztódarab, amire fel lehet ölteni a különféle gombokat a megfelelő elrendezésben. A lánc lehet készen vásárolt acél, vagy ezüst is.

A régi vízvezeték csövek darabjai lámpaállványként hasznosíthatók. A különféle idomokat összekötő csöveket méretre kell vágni, és hegesztéssel rögzíteni. A súlypontra ügyelni kell. Csak közepes méretű ernyő szerelhető rájuk, a vezetéket pedig a csővázba lehet elrejtve kivezetni.

Egy lófej kialakítása sem bonyolult feladat, csak tartóvázként legalább 8 mm átmérőjű köracél szükséges hozzá. Sörényének megformálásához különféle szemnagyságú, láncok és egyéb szerszámok, régi díszek is megfelelnek; pl. régi patkó, csavarkulcs, és a kompozíció kialakítását teljessé tevő régi, már nem használt szerszám vagy csavar.

A különféle huzalokból is lehet „művészi” alkotás. Példa erre a vékony huzalokból jól összecsavart, majd fokozatosan vékonyodó ágakra szétbontott huzalszálakból kialakított fa. Célszerű előbb a törzsét szorosan egymásmellé csavarva rögzíteni, alakra hajlítani, majd következhet az ágak és a gyökérzet sodratainak egyre finomabb szövevényes szálakra bontása. Ezt követően már csak egy szilárd lealapozott faforgácslapra kell erősíteni, és képkeretbe foglalva kész az egyedi szobai falikép. A porosodás ellen ajánlatos mélyített, üveges képkeretet választani.

A szalagos kazetták ideje is lejárt, ám a szalagok szorosan összesodorva még alkalmasak különféle mintázatok ragasztással történő megformázására. Alapként kartonra halványan előrajzolt mintát, vagy vázlatot is lehet használni. Ragasztóként pedig a bármilyen ragasztó megteszi, és a kész képet akár keretbe is lehet foglalni.

A régi karórák vagy vekkerek különféle darabjai szinte felkínálják alkatrészeiket a különféle kompozíciók összeállítására. A karórák darabjaiból remek retro motorkerékpárt, más órák fogaskerekei és egyéb szerkezeti elemei különféle figurák megformálására inspirálhatják az ilyen szerkezeteket szétszedő „alkotókat”.

A különféle elheverő szerelési anyagok, csavarok, elhasználódott alkatrészek is sok módon és formába rendezve alapanyagként használhatók, és újrahasznosíthatók. Csak a lehetőséget kell meglátni bennük, és ami esetleg hiányzik az adott kompozíciókhoz, azt mások elfekvő kacataiból is lehet pótolni.