Aki ugyanis ilyen munkára vállalkozik, az keresi a lehetőségét annak, hogy
készen vásárolt kapuelemeket szerezzen be. Teszi ezt azért, mert ezek kiváló
minőségűek, speciálisan e célra kialakított szerkezeti egységek, másrészt pedig
egyedi kialakításuk meghaladná a nem szakképzett építő otthoni lehetőségeit.
Ráadásul az elkészítésük túl időigényes is lenne. Az alábbiakban ezért a
kaputechnika egyik piacvezető cégének, a Kling Kft. kapuelem választékából
mutatunk be néhány fontos szerelvényt, amelyeknek alkalmazásával a saját kezűleg
elkészített kapuk szakszerű működését könnyűszerrel lehet biztosítani.
A kapuknak mindig egy teherviselő váz az alapja. Ez készülhet zártszelvényű
acélidom keretszerűen összehegesztett darabjaiból, vagy díszesebb kivitel esetén
kovácsoltvas jellegű kész idomokból. A kereten belüli részt, a kapuk rácsozatát
pedig a kapu jellegének megfelelő és ugyancsak készen megvásárolható
ornamentális elemekből lehet kialakítani. A különféle formaidomokból
természetesen hegesztéssel kell az egyedi alakzatokat összeerősíteni, majd
ezeket a keretek közé rögzíteni. Az elemkombinációk természetesen, a kapuk
díszítésén túl mindenkor a kapu vázkeretét is erősítik.
Az elemválaszték igen bőséges, még a különféle stílusú termékeken belül is. Ezek
alkalmazásával már viszonylag könnyen megoldhatjuk a kapukeret által határolt
terület díszes rácsozatának kialakítását. A keret díszítésére, pl. használhatjuk
a különféle korlátelemeket, a rácsok kialakításához pedig a változatos
kialakítású ún. kezdőoszlopokat, vagy díszített oszlopokat. Ezek választéka
természetesen a bemutatottaknál sokkal bővebb. Az egyszerű kivitelű
kezdőoszlopokra pedig barokk jellegű, vagy egyéb, ívelt elemdíszekből
kialakított, kombinált díszítő- elemeket hegeszthetünk. Esetenként az oszlopok
felső végére, vagy az ajtókeret tetejére csúcsdíszeket is hegeszthetünk, amelyek
mívességükön túl bizonyos mértékben megnehezítik az illetéktelen behatolók
dolgát. Más esetekben meg a kapuk keretére hegesztett ívelt díszekkel a
kapuszárny magasságát növelhetjük meg, amely a szépségén túl ugyanilyen
szempontokat szolgál.
A kapuszárny működéséhez azonban nagyon fontos hogy a könnyű mozgatást biztosító
forgáspontok, pontosabban a nagy teherbírású kapupántok hosszú éveken át
kifogástalanul működjenek. Az acélszerkezetű kapuk ugyanis elég súlyos
egyéniségek, amelyeket csak a robosztus kialakítású pántokkal lehet könnyen
mozgathatóvá tenni. A szárnyaskapukhoz való pántok valójában egyszerű
szerkezetek, tartósságukat a jól megvezetett, robosztus tengelyek és vaskos
pántszárak garantálják. Ezekkel nem érdemes otthon bajlódni, hiszen készen
megvásárolhatók. Mindegyik gyári típusból kétféle méretű
pánt közül
választhatunk. A kisebbeket a kiskapukhoz, a nagyobb szárnyú kapukhoz pedig a
nagyméretű a megfelelő.
Azt pedig, hogy mikor melyik típusú pántot alkalmazzuk, azt az oszlop anyaga
alapján válasszuk ki. A gyári pántok ugyanis a felerősítésük, beépítésük módja
szerint kerültek kialakításra, így viszonylag könnyű a céljainknak megfelelő
változat kiválasztása. A megfelelő pánt kiválasztásakor a kapu keretét és az
oszlop anyagát vegyük figyelembe. Ha keret és az oszlop is fémből készült (pl.
zártszelvényekből), akkor válasszuk a hegesztéssel felerősíthető pántok
valamelyikét. Ennek csak a menetes pántszár hüvelyét kell az oszlop furatába
illesztve hegesztenünk, míg a pántkengyelt mindkét típusnál a kapu keretének
szélére kell felhegeszteni. A forgáspontok függőlegesbe állítását a menetes
szárak kihajtásával, rögzítését pedig ellenanyával lehet beszabályozni. Az
oszlopra erősített pánthüvelyek helye függőónnal könnyen meghatározható.
Betonoszlophoz célszerű a dübelekkel és csavarokkal felerősíthető talplemezes
kapupántokat használni. A menetes szárak forgáspontját ezeknél is a menetes
szárak be-, vagy kihajtásával lehet pontosan beállítani, majd ezt követően e
pántoknál is az ellenanya meghúzásával rögzíthetjük a beállított helyzetüket.
Téglából felfalazott oszlopokra azonban nem talplemezes, hanem speciálisan
kialakított menetes hüvellyel ellátott pántokat kell alkalmazni. Ezeknek a
hüvelyét kell az oszlopba betonozni. Fontos szempont, hogy a hüvelyek az oszlop
felületére merőlegesen legyenek beállítva, különben a pántok nem fognak kellően
felfeküdni a kapu oldalélére. A forgáspontok megfelelő távolságba állítását
ezeknél is a menetes pántszár be-, ill. kihajtásával lehet beszabályozni, és a
pántszárat ellenanya rögzíti a beállított helyzetében.
Az előzőkhöz hasonlóan működik, de csak nagyméretű, súlyos kapuszárnyakhoz
használatos a rendkívül robosztus kialakítású kapupánt, amelynél a pántszárat
két különálló darabból álló felfogólap fogja közre. Ennek a pántnak a 12 mm
vastag laposacélból készült felfogólapjait a kapu keretének felső részére kell
felhegeszteni. A menetes pántszárat pedig az acéloszlopba fúrt lyukba hegesztett
menetes hüvely fogadja magába, beállított helyzetében most is ellenanyával lehet
szilárdan rögzíteni. A nehéz szárnyaskapukat alul speciális, nagy teherbírású
talpcsapágyas pántokkal szerelve célszerű megvezetni, mert a kapu jelentős
súlyát csak ezek a pántok képesek tartósan elviselni. A csapágyazott forgáspontú
pántokat acéloszlophoz hegesztéssel, falazott oszlopokhoz pedig dübeles
csavarokkal lehet felerősíteni.
Az ún. pálcás, azaz köracélból, vagy acélcsőből készült kapukeretek
forgáspontjait alul speciális talpcsapággyal szokás megvezetni, ilyen esetekben
felül csak a keret korrekt megvezetéséről kell gondoskodni. E célra szolgálnak a
hengeres vázelemet közrefogó pántok. Befogó és szárkialakításuk egyforma,
oszlophoz rögzítésük módja azonban annak anyagához igazodó, azaz hegeszthető
hüvelyes, vagy felcsavarozható talppal ellátott.
Mint arra már az előzőkben utaltunk, a súlyos szerkezetű
kapukat speciális,
jelentős terhelést elviselő pántokkal célszerű alul, sőt indokolt esetekben
felül is megvezetni. Ilyen esetekben ugyanis a kapuk súlya az alsó pántra
nehezedik, míg a felső csak a kapuszárny könnyű gördülékeny megvezetésére
szolgál. A kapuszárny könnyű mozgatását a felső pántnál golyóscsapágy, az
alsónál pedig kúpgörgős talpcsapágy szolgálja. A felső csapágyazott pántok felfogólapját - kiviteltől függően - csavarozva, vagy hegesztve lehet a
kapuoszlopra erősíteni, a csapágy kenését pedig zsírzószelep segíti elő.
A bemutatott speciális pántokkal felszerelt kapuk tekintélyes súlyuk ellenére is
könnyen mozgathatók lesznek, tehát e cél érdekében érdemes ezeket az elemeket
készen megvásárolni. Aki pedig nem tudja eldönteni, hogy leendő kapuja számára
melyik félkész elem lenne a legideálisabb, az keresse fel a Kling Kft.
mintatermét, ahol a cég szakemberei készségesen adnak tanácsot az érdeklődőknek.
Kész alkatrészek kapuk készítéséhez
Manapság a kertes házak portáit igényesen kialakított, és általában könnyen mozgatható kapuk őrzik. A kapuk esztétikája ugyan nagyon fontos, ám könnyű működésük legalább ennyire lényeges. S bár a kapuk nagy részét mesterember készíti el, a saját készítésű kapuk lényeges szerkezeti elemei feltehetően azonosak lesznek.
További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!
Szólj hozzá a cikkhez!
Be kell jelentkezned,
hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
Alkatrészek újrahasznosítása
A legtöbb ember elrakosgat különféle dolgokat, „még jó lehet valamire” gondolattal. Mások pedig szinte tudatosan gyűjtögetik a különféle alkatrészeket, tárgyakat, és mások ötletei láttán...
A garázskapuk hőszigetelése
Akár új garázskaput építünk, akár a régit cseréljük, célszerű a hőszigetelt változatot beépíttetnünk, ugyanis az utólagos hőszigetelés drágább, illetve aplusz súly miatt a kapu kiegyensúlyozása...