Akác a kertben

Akác (Robinia pseudo-acacia): pillangós virágú (akárcsak a bab és a borsó, csak ez fás szárú), Észak-Amerikából származik. Az 1600-as években került Európába. Magyarországra az első példányok valószínűleg németek közvetítésével 1710-1720 között juthatott el. Telepítését Mária Terézia eredetileg katonai célokból kezdeményezte, majd Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész tett sokat az akác terjesztéséért.

Azért szorgalmazta ültetését, mert egy sokoldalú fa: fája alkalmas tüzelésre, de bútorok készítésére is. Méze ízletes, kedvezőek beltartalmi tulajdonságai, illetve lényeges volt az is, hogy a termőhelye iránt igénytelen. Kivételes tulajdonsága fájának rendkívüli vízállósága a, ezért például növénytartó ládának is kiváló. Ellenáll a hőingadozásnak, a napsugárzásnak is. Kerti bútorként a trópusi fából készült termékekhez hasonlóan az akác alapanyagú darabok merevek, kopásállók, felületkezelés nélkül is több tíz évig szabadban tarthatók. Az akác fája jól ellenáll a korhadásnak, szuvasodásnak, gombásodásnak. Az akácból készült oszlop használható kerítésnek, támrendszernek, karónak, de emelt ágyás is készülhet belőle. Ha kerítésoszlopnak használjuk a földbe szánt részét égessük meg úgy, hogy elfeketedjék a külseje, így még tartósabb lesz a talajban, a nedvességnek kitett része is.

Az 1920-as évek, majd az 1950-es évek nagyszabású fásítási akciói keretében a gyors fejlődésű akáccal az alföldi homokterületek megkötését is megpróbálták, de nem volt egyértelműen jó ötlet. A fás növényfajok közül csak a fekete bodza és a behozott kései meggy, a nyugati ostorfa, valamint az alásfa képes az akácos cserjeszintjében megélni. A fásítási programban soha részt nem vett területeken előtört az akác, és kiszorult az eddig jellemző bükk és tölgy. Ahol gazdasági céllal, pl. energiaerdőnek, fűtésre telepítettek akácost, és kordában tartják a szaporodását, ott nincs probléma. Az elhanyagolt területeken azonban korlátlanul burjánzik gyökérsarjaival, így szinte kiirthatatlanná válik. Másik nem túl előnyös tulajdonsága, hogy monokultúrában tartva, azaz csak akácot tartalmazó erdőben szinte nincs aljnövényzet. Ennek oka, hogy allalopatia, azaz másodlagos növényi anyagcseréje lévén olyan anyagokat termel gyökereiben, melyek minden más növény fejlődését gátolják. Az akácból az évszázadok során igazi magyar fa vált, tanúskodik erről az is, hogy a népdalokban, népmesékben is helyet kapott. Az akác kiválóan alkalmas sorfának, jól bírja akár a barbár visszametszést is.

Konyhai használata

Az akác virága nyersen fogyasztva is finom csemege, de készülhet belőle palacsintatésztába mártott és kisütött bundázott akácvirág. Virágának forrázata ízletes teának, de nyugtató, szépítő fürdőnek is alkalmas. A virágból akác szörp is készülhet. A szárított virág (Robiniae flos) fő hatóanyagai a flavonoidok és az illóolaj. A friss virágot nyílásában szedjük, majd a virágokat lefejtjük a fürtökről, és vékony rétegben kiterítve szárítjuk. Hatásai: enyhe görcsoldó és vizelethajtó, de élvezeti teaként is finom. A likőriparban a virágokból készült kivonatot édes típusú likőrök íz-kiegészítőjeként alkalmazzák. Az akácméz magas gyümölcscukor-tartalma miatt sokáig folyékony. Kevés virágport tartalmaz. Jó fertőtlenítő, köhögés ellen is ajánlott. Gyomorsav túltermelés miatti emésztési zavarok orvoslására is alkalmas.

Sült akácvirág

Akácvirágos palacsinta

Változatok

A hagyományos akác mellett érdemes kiemelni még néhányat. Ilyen a gömb akác, melynek egyik változata koronába oltott, ez kevesebb metszéssel is szabályos gömb koronát nevel ki. De az alapfaj akácból is lehet gömb akácot csinálni a korona minden tavasszal történő csonkolásával. Az eredmény ugyanaz lesz, csak ezt muszáj évente erőteljes metszésnek alávetni a forma megtartása érdekében.

A rózsás akác (Robinia hispida) virága nem fehér, hanem sokkal nagyobb, dúsabb, és rózsaszín. Ez a nagyjából 2,5 méteres magasságot elérő, cserjeszerűen növekvő fa főként pirosas-rózsaszín virágfüzéreivel lehet kertünk dísze, bár világoszöld színű, kerekded levelek alkotta szárnyalt levelei is szépek. A csavart ágú akác (Robinia pseudoacacia Tortuosa) ágai, vesszői csavartak, de leveleinek állása is más, ezzel tűnik ki a többi akác közül és mutat jól bármelyik díszkertben. Kettős hasznosítású növény ez is, hiszen kertben szépen díszít, de virága minden olyanra alkalmas, mint az alapfajé.

Az alapfaj a fehér akác (Robinia pseudo-acacia)

Rózsás akác (Robinia hispida)

Csavart ágú akác ágai és levelei (Robinia pseudo-acacia „Tortuosa”)

Sárga levelű változat is van, mint a Robinia „Frisia”

Egy szép sötét virágú nemesítés. Robinia „Black locust”, halvány rózsaszín virágváltozat is létezik, mint a Pink Cascade fajta