Ásás nélkül is lehet

2019-10-10 11:28:31 | Módosítva: 2019-10-10 11:32:53

A termőtalajok romlása komoly probléma, ennek oka, hogy a túlzottan intenzív gazdálkodás esetén a termőtalajok újratermelése lassabb, mint a pusztulása. Azzal, hogy a termelődő szerves anyagot lehordjuk a területről, nem hagyjuk ott lebomlani és visszaalakulni talajjá, szintén rontjuk a minőségét. A műtrágyák a tápanyagtartalmat visszapótolják, de a szerkezetét nem javítják. Az ásás is érdekes kérdés, van előnye, de hátránya is.


Pro és kontra

Az őszi ásás, illetve nagyobb területen szántás régen bevett szokás volt a talajok művelésében. Az őszi talajforgatás hatékonyabb a tavaszinál, hiszen a téli csapadék, illetve a többszöri fagyás, majd kiolvadás egyrészt sok talajrakó kártevőt elpusztít, és a fagy miatt aprózódik is a talaj, apró-morzsás talajszerkezet alakult ki, ami kiváló magágynak. De hátránya is van az ásásnak, hiszen a felső talajréteg lejjebb kerül, azaz a szerves anyagban, tápanyagban leggazdagabb rész mélyebbre jut, és a kevésbé jó rész kerül felülre. A kikelő magoncok, vagy az ültetett palánták emiatt gyökerükkel nem a legjobb helyre kerülnek, így még némi időnek kell eltelnie, mire oda fejlődnek, hogy a legtápdúsabb részig leérnek.

Az intenzív gazdálkodás egyik legkárosabb hatása a talajpusztító talajművelés. De van olyan módszer, ami pont javítja a talaj állapotát, ez pedig a forgatás nélküli talajművelés. Ha belegondolunk, milyen dús az erdei növényzet, és nem ássa, forgatja a talajt senki, könnyű belátni, hogy a talajforgatás nélkül is van növényi élet. Kivételek is vannak persze, egy évek óta tömörödött talajban sárgarépát nem lehet nevelni, mert az elágazó gyökerű lesz. Tehát a gyökérzöldségeknél – kötött talajok esetén –, ha nem is talajforgatásra, de lazításra szükség van.

Zöldtrágya növények nevelésével is kiegészíthető ez a talajművelési mód (ekkor a zöldtrágya növényeket kelésük és némi növekedésük után beforgatjuk a talajba, hogy ott lebomolva javítsák a talajszerkezetet). A talajszerkezetre nézve hasznos, ha a főnövény vetése előtt takarónövényeket – retek, mustár, borsó, fűfélék – magvait vetik el. A takarónövény olyan különféle másodvetésű pillangós és keresztes virágú növény, amely visszapótolja a talajba tápanyagot, védik a talajt a kiszáradástól, a növényt pedig a hő sokktól, elnyomják a gyomokat. Ezek a növények zöldtrágyák és gyomelnyomók egyben. A takarónövényeket könnyű elvetni, nevelni, és egyszerű őket a tavaszi talajba bedolgozni. A „no till”, azaz szántás nélküli, vagy minimum tillage (minimális talajművelés) gazdálkodásnak már nálunk is vannak követői. A talaj természetes állapotában hagyása mellett a mulcsozásnak is fontos szerepe van itt, hiszen ez jó hatással van a talaj nedvességtartalmára, és a gyomok visszaszorításában is eredményeket érhetünk el vele.

A minimális talajforgatással gazdálkodók gyakorlatilag a természetet utánozzák. A mulccsal borított, vagy füvesített talajfelszín 50%-kal erősebben veri vissza a napsugárzást, aminek köszönhetően a talaj szintjén több fokkal alacsonyabb hőmérsékletet eredményez, mint az ásott, szántott talajfelszín, ami fekete színű, vonzza és elnyeli a nap hőjét.

A betakarítás után az érintett terület műveletlenül hagyása (a tarlót nem szántják be, legalább is egyből) hozzájárul a területen az extrém hőhatás csökkentéséhez. A talajon hagyott növényi maradványok lassítják a talaj mélyebb rétegeiből a vízpárolgást. Az elhúzódó párolgás, ami hőt von el a környezettől, szintén segít átvészelni a hőhullámot. Míg Amerikában ez a fajta művelés nélküli (no till) gazdálkodás a mezőgazdasági területek 85%-án folyik, addig Európában a mezőgazdasági területeknek csak néhány százalékára jellemző.


Tippek a csökkentett talajműveléshez

A talajművelési módok csökkentett alkalmazása azért is jó, mert így kevesebb az elvégzendő munka. Ősszel csak akkor ássunk, ha nagyon kötött talajunk van. Laza homokos talajoknál ne ássunk, csak lazítsuk a talajt, mondjuk kapálással, majd a tavaszi vetés előtt. Ha a talaj kötött, tápanyagban szegény, akkor az őszi ásáskor a talajba egyidejűleg beforgathatunk érett istállótrágyát, komposztot. A gyümölcsfák sok évig vannak egy helyen, ez alatt a talaj tápanyag tartalmát jelentősen használják, csökkentik. A korona alá ezért 2-3 évente terítsünk komposztot, vagy istállótrágyát, amit felületesen kapáljunk be a talajba. Majd az eső vagy az öntözővíz a tápanyagokat lemossa a gyökerekig.

Zöldséges esetén se ássuk fel az egész kertet. Alakítsunk ki füvesített közökkel ágyásokat, vagy csak a sorokat ássuk fel, a sorközöket mulcsozzuk – mondjuk szalmával vagy fűkaszálékkal. Ha a sorokba bekerülnek a növények, azok töve is mulcsozható a gyomosodás megakadályozása végett. Az in situ komposztálás esetén sem ásunk. Ennek lényege, hogy a komposztálásra szánt szerves növényi részeket nem prizmába rakjuk, hanem elterítjük a talajon. Például ilyen a mulcs is, ami egy ideig takaróanyagként működik, később elkezd lebomlani, ekkor pedig – akárcsak az erdő természetes avarszintjében – lassan lebomlik. Ezzel tápanyagot szolgáltat a növényeknek, és a talajszerkezetet is javítja.



A talajok mérsékelt, vagy egyáltalán nem forgatása jó hatással van a talajéletre is, hiszen a nem bolygatott részek mikro flórája, valamint rovar, gyűrűsféreg faunája folyamatosan, nyugalomban tudja végezni a talajért végzett feladatait. Ilyenkor a felső talajrétegben háborítatlanul folyik a szerves anyagok bontása, ahogy ez a természetben is történik.

Összefoglalva, a laza talajt egyáltalán nem kell ásni, csak a gyomokat kell egy felületes kapálással eltávolítani, a szerves anyagot meg szintén felületesen bekapálni. Csak a nagyon kötött talajokat forgassuk (de azt sem teljes felületükön) abból a célból, hogy a téli fagy aprózhassa, morzsalékossá tehesse azt.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Műanyag kerti szegélyek

Sokunknak ad lehetőséget a pihenésre, feltöltődésre egy saját kert, melynek kialakítása során keressük azokat a megoldásokat, melyek nem rabolják amúgy is szűkös időnket, mégis időt állók és...


Őszi sövényápolás

Az ősz beköszöntével se feledkezzünk meg kerti dísznövényeink ápolásáról. A sövények, például amellett, hogy szebbé teszik környezetünket, eltakarják azt, amit nem szeretnénk, hogy látható...