Ásás nélkül is lehet

2019-10-10 11:28:31 | Módosítva: 2019-10-10 11:32:53

A termőtalajok romlása komoly probléma, ennek oka, hogy a túlzottan intenzív gazdálkodás esetén a termőtalajok újratermelése lassabb, mint a pusztulása. Azzal, hogy a termelődő szerves anyagot lehordjuk a területről, nem hagyjuk ott lebomlani és visszaalakulni talajjá, szintén rontjuk a minőségét. A műtrágyák a tápanyagtartalmat visszapótolják, de a szerkezetét nem javítják. Az ásás is érdekes kérdés, van előnye, de hátránya is.


Pro és kontra

Az őszi ásás, illetve nagyobb területen szántás régen bevett szokás volt a talajok művelésében. Az őszi talajforgatás hatékonyabb a tavaszinál, hiszen a téli csapadék, illetve a többszöri fagyás, majd kiolvadás egyrészt sok talajrakó kártevőt elpusztít, és a fagy miatt aprózódik is a talaj, apró-morzsás talajszerkezet alakult ki, ami kiváló magágynak. De hátránya is van az ásásnak, hiszen a felső talajréteg lejjebb kerül, azaz a szerves anyagban, tápanyagban leggazdagabb rész mélyebbre jut, és a kevésbé jó rész kerül felülre. A kikelő magoncok, vagy az ültetett palánták emiatt gyökerükkel nem a legjobb helyre kerülnek, így még némi időnek kell eltelnie, mire oda fejlődnek, hogy a legtápdúsabb részig leérnek.

Az intenzív gazdálkodás egyik legkárosabb hatása a talajpusztító talajművelés. De van olyan módszer, ami pont javítja a talaj állapotát, ez pedig a forgatás nélküli talajművelés. Ha belegondolunk, milyen dús az erdei növényzet, és nem ássa, forgatja a talajt senki, könnyű belátni, hogy a talajforgatás nélkül is van növényi élet. Kivételek is vannak persze, egy évek óta tömörödött talajban sárgarépát nem lehet nevelni, mert az elágazó gyökerű lesz. Tehát a gyökérzöldségeknél – kötött talajok esetén –, ha nem is talajforgatásra, de lazításra szükség van.

Zöldtrágya növények nevelésével is kiegészíthető ez a talajművelési mód (ekkor a zöldtrágya növényeket kelésük és némi növekedésük után beforgatjuk a talajba, hogy ott lebomolva javítsák a talajszerkezetet). A talajszerkezetre nézve hasznos, ha a főnövény vetése előtt takarónövényeket – retek, mustár, borsó, fűfélék – magvait vetik el. A takarónövény olyan különféle másodvetésű pillangós és keresztes virágú növény, amely visszapótolja a talajba tápanyagot, védik a talajt a kiszáradástól, a növényt pedig a hő sokktól, elnyomják a gyomokat. Ezek a növények zöldtrágyák és gyomelnyomók egyben. A takarónövényeket könnyű elvetni, nevelni, és egyszerű őket a tavaszi talajba bedolgozni. A „no till”, azaz szántás nélküli, vagy minimum tillage (minimális talajművelés) gazdálkodásnak már nálunk is vannak követői. A talaj természetes állapotában hagyása mellett a mulcsozásnak is fontos szerepe van itt, hiszen ez jó hatással van a talaj nedvességtartalmára, és a gyomok visszaszorításában is eredményeket érhetünk el vele.

A minimális talajforgatással gazdálkodók gyakorlatilag a természetet utánozzák. A mulccsal borított, vagy füvesített talajfelszín 50%-kal erősebben veri vissza a napsugárzást, aminek köszönhetően a talaj szintjén több fokkal alacsonyabb hőmérsékletet eredményez, mint az ásott, szántott talajfelszín, ami fekete színű, vonzza és elnyeli a nap hőjét.

A betakarítás után az érintett terület műveletlenül hagyása (a tarlót nem szántják be, legalább is egyből) hozzájárul a területen az extrém hőhatás csökkentéséhez. A talajon hagyott növényi maradványok lassítják a talaj mélyebb rétegeiből a vízpárolgást. Az elhúzódó párolgás, ami hőt von el a környezettől, szintén segít átvészelni a hőhullámot. Míg Amerikában ez a fajta művelés nélküli (no till) gazdálkodás a mezőgazdasági területek 85%-án folyik, addig Európában a mezőgazdasági területeknek csak néhány százalékára jellemző.


Tippek a csökkentett talajműveléshez

A talajművelési módok csökkentett alkalmazása azért is jó, mert így kevesebb az elvégzendő munka. Ősszel csak akkor ássunk, ha nagyon kötött talajunk van. Laza homokos talajoknál ne ássunk, csak lazítsuk a talajt, mondjuk kapálással, majd a tavaszi vetés előtt. Ha a talaj kötött, tápanyagban szegény, akkor az őszi ásáskor a talajba egyidejűleg beforgathatunk érett istállótrágyát, komposztot. A gyümölcsfák sok évig vannak egy helyen, ez alatt a talaj tápanyag tartalmát jelentősen használják, csökkentik. A korona alá ezért 2-3 évente terítsünk komposztot, vagy istállótrágyát, amit felületesen kapáljunk be a talajba. Majd az eső vagy az öntözővíz a tápanyagokat lemossa a gyökerekig.

Zöldséges esetén se ássuk fel az egész kertet. Alakítsunk ki füvesített közökkel ágyásokat, vagy csak a sorokat ássuk fel, a sorközöket mulcsozzuk – mondjuk szalmával vagy fűkaszálékkal. Ha a sorokba bekerülnek a növények, azok töve is mulcsozható a gyomosodás megakadályozása végett. Az in situ komposztálás esetén sem ásunk. Ennek lényege, hogy a komposztálásra szánt szerves növényi részeket nem prizmába rakjuk, hanem elterítjük a talajon. Például ilyen a mulcs is, ami egy ideig takaróanyagként működik, később elkezd lebomlani, ekkor pedig – akárcsak az erdő természetes avarszintjében – lassan lebomlik. Ezzel tápanyagot szolgáltat a növényeknek, és a talajszerkezetet is javítja.



A talajok mérsékelt, vagy egyáltalán nem forgatása jó hatással van a talajéletre is, hiszen a nem bolygatott részek mikro flórája, valamint rovar, gyűrűsféreg faunája folyamatosan, nyugalomban tudja végezni a talajért végzett feladatait. Ilyenkor a felső talajrétegben háborítatlanul folyik a szerves anyagok bontása, ahogy ez a természetben is történik.

Összefoglalva, a laza talajt egyáltalán nem kell ásni, csak a gyomokat kell egy felületes kapálással eltávolítani, a szerves anyagot meg szintén felületesen bekapálni. Csak a nagyon kötött talajokat forgassuk (de azt sem teljes felületükön) abból a célból, hogy a téli fagy aprózhassa, morzsalékossá tehesse azt.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Gyomok

A gyom fogalma szubjektív, hiszen minden növény gyom, amelyik ott van, ahol nem kellene lennie. Vannak közöttük, melyek kertészeti szempontból nem igazán tekinthetők károsnak, de olyanok is,...


Műanyag kerti szegélyek

Sokunknak ad lehetőséget a pihenésre, feltöltődésre egy saját kert, melynek kialakítása során keressük azokat a megoldásokat, melyek nem rabolják amúgy is szűkös időnket, mégis időt állók és...