Távfűtés korszerűsítése

2019-10-29 10:25:30 | Módosítva: 2019-11-04 18:58:19

A korábban sokat szidott távfűtés mint ha újra divatba jönne. A fővárosban giga beruházásokkal fejlesztik a távhő hálózatot, az eddig különálló hőtermelő központokat és távhő rendszereket összekapcsolják, így akadálytalanul áramolhat az energia akár Pestről Budára is. A fejlesztések eredménye az is, hogy a távhő elérhetővé válik olyan belvárosi területekben is, ahol eddig egyáltalán nem volt ez lehetséges.


A nagyberuházások persze nem tartoznak közvetlenül a lakosságra, ezek részben uniós pénzből, másrészt a szolgáltató saját beruházásában és hitelből valósulnak meg, mi felhasználók csak csatalakozási lehetőségeket kapunk, és a biztonságunk nő. Egy-egy háztömb korszerűsítése viszont már az adott lakóközösségre tartozik, az ő közös döntésük, hogy a felújítás keretében mit valósítanak meg. Ha nagyobb, komplexebb korszerűsítésben gondolkoznak, akkor az egész házon ablakcserét hajtanak végre, és szigetelik a homlokzatot. Rendszerint csak a harmadik a rangsorban a fűtésrendszer megújítása. Pedig költségek tekintetében ez a legolcsóbb, és az így remélhető megtakarítás ugyancsak tekintélyes.

Egy nemrég készült összehasonlító elemzésben egy vidéki 140 lakásos panelház korszerűsítését, és annak eredményét analizálták. A korszerűsítésnél kifejezetten a szekunder oldal (hőközponttól az épület irányába induló fűtési rendszer) felújítására kell gondolnunk, ahol a költségmegosztók felhelyezésére és a lakásonkénti fűtésszabályozásra helyezték a hangsúlyt. A radiátorokra részben hagyományos termosztatikus fejeket szereltek fel, részben pedig – a legnagyobb és legtöbbet használt helyiségekben – sokkal korszerűbb okostermosztatikus fejekkel látták el a hőleadókat. Az ilyen eszközök jelenleg még nem mondhatók túl olcsóknak, így a megtérülési időt is negatív irányban befolyásolják, ellentétben a hagyományos szerelvényekkel. Viszont a lakók tapasztalatot szerezhetnek a működésükről és képet kaphatnak a komfortosságukról.


Az elektronikus termofejek több odafigyelést igényelnek. Egyrészt működhetnek a hagyományos módon (zárás-nyitás), de attól lesz okos ez a fej, hogy előre lehet programozni, amihez egy okoseszköz párosítása szükséges. Ha tudjuk, mi a napirendünk, könnyen meg lehet tervezni előre a fűtést, így még nagyobb hatékonyság, megtakarítás érhető el. Az eszközök egyetlenegy karbantartást igényelnek, 2-3 évente elemcserére van szükség, amit a készülék ki is jelez.

Természetesen az egyik legfontosabb elem a fűtési költségmegosztók elhelyezése, ami példánkban is megvalósult. A hőleadókra rádióadós költségmegosztókat szereltek fel. A radiátorok visszatérő ágába golyóscsapokat építettek be, ennek köszönhetően a radiátorok könnyen kizárhatók, teljes mértékben elzárhatók.


Lakáson kívül többnyire csak strangszabályozókra, elzáró szerelvényekre volt szükség. Magyarországon elterjedt – a távfűtött panellakások döntő többségében ez található – az egycsöves kialakítású fűtési rendszer. Ilyen esetben a szabályozhatóvá tételhez elengedhetetlen az átkötő szakaszok beépítése is. Még jobb hatékonyságot érhetünk el, ha strang szabályzók is beépítésre kerülnek a fűtéskorszerűsítés során.

A korszerűsítés már egy fél fűtési idény alatt meggyőzően bizonyított. Az egy évvel korábbi időszak eltérő hőmérsékleti átlagértékeivel korrigálták a méré­seket, és ezzel együtt kb. 20% megtakarítás jelentkezett az egész épülettömbre nézve. Ez az egész társasháznak több mint 2 millió forint, egy-egy lakásnak átlagosan 15 ezer forint spórolást jelentett. Ha egy társasház jól gazdálkodik, akár önerőből is nekivághat a felújításnak, ezzel a megtérülési idő lerövidül, és a megtakarítást szinte azonnal jóváírhatja. De számtalan pályázat áll rendelkezésre, ezen kívül a megtakarításokból is finanszírozható a korszerűsítés. És ez csak a fűtéskorszerűsítés. A megtakarítást lényegesen növelte volna az ablakcsere és a szigetelés – bár kétségtelenül ezek már nagyobb beruházást igényelnek.


Termofej

A rendszer működése során, a szelepen lévő termofej csak addig engedi a fűtővizet a fűtőtestbe, amíg a helyiség hőmérséklete el nem éri a hőfokszabályozó beállításának megfelelő értéket. Ezt követően automatikusan elzárja a fűtővíz útját. Amennyiben ugyanezen állásban a szoba levegőjének hőmérséklete a beállított érték alá csökken, a szelep újra nyit, és a radiátor felmelegszik.

Egy adott termofej-álláshoz tartozó hőmérséklet – pontosan – csak az állítást követő 1-2 óra elteltével a helyiség hőmérsékletének mérésével határozható meg. A hőmérséklet igény szerint a termofej fordításával korrigálható. Ha a radiátort hidegnek érezzük, de a helyiség hőmérséklete a beállított értéken van, nem kell aggódnunk, a termoszelep megfelelően működik.

A termosztatikus szelepek működésük során folyamatos szabályozást végeznek. Ha úgy érezzük, hogy nem megfelelő a helyiség hőmérséklete, állítsuk magasabb értékre a szelepet. A fűtés ellenőrzéséhez mindig használjunk szobahőmérőt. A fűtés állapotáról soha ne a radiátor hőmérsékletének ellenőrzésével bizonyosodjunk meg!

Ha letapad a szelep

Ha a szeleptányér leragad, a szelep nem tud kinyitni. Ilyen esetben hiába fordítjuk a termofejet maximum állásba, a radiátor nem melegszik fel. A szeleptányér leragadását általában az okozza, hogy a fűtési időszak végeztével zárva felejtjük a termoszelepeket. Ilyenkor az történik, hogy a nyári napsütés hatására felmelegedett szobahőmérsékletet a beállított értékhez képest túl melegnek érzékeli, és zárni kezd. Minél alacsonyabb a szelep beállított értéke, annál alacsonyabb hőmérséklet előidézheti ezt a jelenséget. Egy hónapokon át lezárt szelep bizony leragadhat, és ezt csak a fűtés indulása után vesszük észre. Javítása viszonylag egyszerű, de ha idő közben a tömítés tönkrement, akkor annak cseréjére is szükség lehet. Hatékony megoldás a vízpumpafogóval történő megkocogtatása, ami ugyan nem túl elegáns, de a problémát orvosolja. Egy hegyes csőrű fogóval – a termofej leszerelése után – megpróbálhatjuk a letapadt szelep tüskéjét visszahúzni. Fontos tehát, hogy a szelepeket a fűtési időszak végén állítsuk a maximum állásba, ezzel sok bosszúságtól és felesleges költségektől kíméljük meg magunkat.

Felül melegebb

Ha a radiátor felül melegebb, mint lejjebb, az nem hiba, hanem a radiátor működéséből adódó természetes jelenség. A fűtővíz általában felülről áramlik be a radiátorba, a helyiség hűvösebb levegője pedig a fűtőtest alsó részével érintkezik először.


Kizárva is fűt

Az épület fűtési rendszere egycsöves, és ezen technológia jellegzetessége, hogy ha a szelepet elzárja a lakó, akkor nem a radiátoron, hanem a radiátor előtt lévő átkötőszakaszon keresztül fordul meg a fűtővíz, ezért elkerülhetetlen jelenség a hőátadás. Ez a fizikai jelenség a hővezetésen alapul, ami jelen esetben azt eredményezi, hogy a rézházas (ez nagyon jó hőátadó) szelep a csővel kapcsolatban lévő érintkezési pontnál a benne lévő forró víz hőjét átveszi, és továbbadja azt a radiátornak.

Elzárt radiátorokról készült hőfényképek mutatják azt, hogy a szelepek mellett a hővezetés fizikai adottsága folytán, jellemzően a kisebb méretű radiátorok átmelegedhetnek, és ezért minimális hőt le is adnak. Ez a hőleadás az egész éves összes fogyasztáshoz viszonyítva – jelentéktelen, az adott radiátorra/lakásra jellemző hőfogyasztást alapvetően nem befolyásolja, a fűtési számla nagyságára elhanyagolható mértékben van hatással.

Szellőztetés

Célszerű gyorsan, az ablakot kitárva szellőztetni, és ekkor elsőként a radiátorszelepet elzárni, mert az ablak nyitásakor a beáramló hideg levegő hatására a termosztatikus szelep automatikusan kinyit, ekkor a radiátor felmelegszik, és ezzel indokolatlanul növeli a hőfogyasztást.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Strangszabályozás a fűtőrendszerben

Munkánk során számtalanszor szembesülünk azzal a ténnyel, hogy laikusként olyam műszaki kérdésekben kell döntenünk, vagy mások döntését ellenőriznünk, amelyekhez nem értünk eléggé. Az adott esetben...


Társasházi lakások fűtéskorszerűsítése egyedi lokális gázkészülékekkel

Új lehetőség nyílt meg agyűjtőkéményes, gázkonvektoros lakások korszerű fűtési és meleg víz ellátására a Technorgáz Kft. által gyártott MIKA készülékcsaláddal.