Távfűtés korszerűsítése

A nagyberuházások persze nem tartoznak közvetlenül a lakosságra, ezek részben uniós pénzből, másrészt a szolgáltató saját beruházásában és hitelből valósulnak meg, mi felhasználók csak csatalakozási lehetőségeket kapunk, és a biztonságunk nő. Egy-egy háztömb korszerűsítése viszont már az adott lakóközösségre tartozik, az ő közös döntésük, hogy a felújítás keretében mit valósítanak meg. Ha nagyobb, komplexebb korszerűsítésben gondolkoznak, akkor az egész házon ablakcserét hajtanak végre, és szigetelik a homlokzatot. Rendszerint csak a harmadik a rangsorban a fűtésrendszer megújítása. Pedig költségek tekintetében ez a legolcsóbb, és az így remélhető megtakarítás ugyancsak tekintélyes.

Egy nemrég készült összehasonlító elemzésben egy vidéki 140 lakásos panelház korszerűsítését, és annak eredményét analizálták. A korszerűsítésnél kifejezetten a szekunder oldal (hőközponttól az épület irányába induló fűtési rendszer) felújítására kell gondolnunk, ahol a költségmegosztók felhelyezésére és a lakásonkénti fűtésszabályozásra helyezték a hangsúlyt. A radiátorokra részben hagyományos termosztatikus fejeket szereltek fel, részben pedig – a legnagyobb és legtöbbet használt helyiségekben – sokkal korszerűbb okostermosztatikus fejekkel látták el a hőleadókat. Az ilyen eszközök jelenleg még nem mondhatók túl olcsóknak, így a megtérülési időt is negatív irányban befolyásolják, ellentétben a hagyományos szerelvényekkel. Viszont a lakók tapasztalatot szerezhetnek a működésükről és képet kaphatnak a komfortosságukról.

Az elektronikus termofejek több odafigyelést igényelnek. Egyrészt működhetnek a hagyományos módon (zárás-nyitás), de attól lesz okos ez a fej, hogy előre lehet programozni, amihez egy okoseszköz párosítása szükséges. Ha tudjuk, mi a napirendünk, könnyen meg lehet tervezni előre a fűtést, így még nagyobb hatékonyság, megtakarítás érhető el. Az eszközök egyetlenegy karbantartást igényelnek, 2-3 évente elemcserére van szükség, amit a készülék ki is jelez.

Természetesen az egyik legfontosabb elem a fűtési költségmegosztók elhelyezése, ami példánkban is megvalósult. A hőleadókra rádióadós költségmegosztókat szereltek fel. A radiátorok visszatérő ágába golyóscsapokat építettek be, ennek köszönhetően a radiátorok könnyen kizárhatók, teljes mértékben elzárhatók.

Lakáson kívül többnyire csak strangszabályozókra, elzáró szerelvényekre volt szükség. Magyarországon elterjedt – a távfűtött panellakások döntő többségében ez található – az egycsöves kialakítású fűtési rendszer. Ilyen esetben a szabályozhatóvá tételhez elengedhetetlen az átkötő szakaszok beépítése is. Még jobb hatékonyságot érhetünk el, ha strang szabályzók is beépítésre kerülnek a fűtéskorszerűsítés során.

A korszerűsítés már egy fél fűtési idény alatt meggyőzően bizonyított. Az egy évvel korábbi időszak eltérő hőmérsékleti átlagértékeivel korrigálták a méré­seket, és ezzel együtt kb. 20% megtakarítás jelentkezett az egész épülettömbre nézve. Ez az egész társasháznak több mint 2 millió forint, egy-egy lakásnak átlagosan 15 ezer forint spórolást jelentett. Ha egy társasház jól gazdálkodik, akár önerőből is nekivághat a felújításnak, ezzel a megtérülési idő lerövidül, és a megtakarítást szinte azonnal jóváírhatja. De számtalan pályázat áll rendelkezésre, ezen kívül a megtakarításokból is finanszírozható a korszerűsítés. És ez csak a fűtéskorszerűsítés. A megtakarítást lényegesen növelte volna az ablakcsere és a szigetelés – bár kétségtelenül ezek már nagyobb beruházást igényelnek.

Termofej

A rendszer működése során, a szelepen lévő termofej csak addig engedi a fűtővizet a fűtőtestbe, amíg a helyiség hőmérséklete el nem éri a hőfokszabályozó beállításának megfelelő értéket. Ezt követően automatikusan elzárja a fűtővíz útját. Amennyiben ugyanezen állásban a szoba levegőjének hőmérséklete a beállított érték alá csökken, a szelep újra nyit, és a radiátor felmelegszik.

Egy adott termofej-álláshoz tartozó hőmérséklet – pontosan – csak az állítást követő 1-2 óra elteltével a helyiség hőmérsékletének mérésével határozható meg. A hőmérséklet igény szerint a termofej fordításával korrigálható. Ha a radiátort hidegnek érezzük, de a helyiség hőmérséklete a beállított értéken van, nem kell aggódnunk, a termoszelep megfelelően működik.

A termosztatikus szelepek működésük során folyamatos szabályozást végeznek. Ha úgy érezzük, hogy nem megfelelő a helyiség hőmérséklete, állítsuk magasabb értékre a szelepet. A fűtés ellenőrzéséhez mindig használjunk szobahőmérőt. A fűtés állapotáról soha ne a radiátor hőmérsékletének ellenőrzésével bizonyosodjunk meg!

Ha letapad a szelep

Ha a szeleptányér leragad, a szelep nem tud kinyitni. Ilyen esetben hiába fordítjuk a termofejet maximum állásba, a radiátor nem melegszik fel. A szeleptányér leragadását általában az okozza, hogy a fűtési időszak végeztével zárva felejtjük a termoszelepeket. Ilyenkor az történik, hogy a nyári napsütés hatására felmelegedett szobahőmérsékletet a beállított értékhez képest túl melegnek érzékeli, és zárni kezd. Minél alacsonyabb a szelep beállított értéke, annál alacsonyabb hőmérséklet előidézheti ezt a jelenséget. Egy hónapokon át lezárt szelep bizony leragadhat, és ezt csak a fűtés indulása után vesszük észre. Javítása viszonylag egyszerű, de ha idő közben a tömítés tönkrement, akkor annak cseréjére is szükség lehet. Hatékony megoldás a vízpumpafogóval történő megkocogtatása, ami ugyan nem túl elegáns, de a problémát orvosolja. Egy hegyes csőrű fogóval – a termofej leszerelése után – megpróbálhatjuk a letapadt szelep tüskéjét visszahúzni. Fontos tehát, hogy a szelepeket a fűtési időszak végén állítsuk a maximum állásba, ezzel sok bosszúságtól és felesleges költségektől kíméljük meg magunkat.

Felül melegebb

Ha a radiátor felül melegebb, mint lejjebb, az nem hiba, hanem a radiátor működéséből adódó természetes jelenség. A fűtővíz általában felülről áramlik be a radiátorba, a helyiség hűvösebb levegője pedig a fűtőtest alsó részével érintkezik először.

Kizárva is fűt

Az épület fűtési rendszere egycsöves, és ezen technológia jellegzetessége, hogy ha a szelepet elzárja a lakó, akkor nem a radiátoron, hanem a radiátor előtt lévő átkötőszakaszon keresztül fordul meg a fűtővíz, ezért elkerülhetetlen jelenség a hőátadás. Ez a fizikai jelenség a hővezetésen alapul, ami jelen esetben azt eredményezi, hogy a rézházas (ez nagyon jó hőátadó) szelep a csővel kapcsolatban lévő érintkezési pontnál a benne lévő forró víz hőjét átveszi, és továbbadja azt a radiátornak.

Elzárt radiátorokról készült hőfényképek mutatják azt, hogy a szelepek mellett a hővezetés fizikai adottsága folytán, jellemzően a kisebb méretű radiátorok átmelegedhetnek, és ezért minimális hőt le is adnak. Ez a hőleadás az egész éves összes fogyasztáshoz viszonyítva – jelentéktelen, az adott radiátorra/lakásra jellemző hőfogyasztást alapvetően nem befolyásolja, a fűtési számla nagyságára elhanyagolható mértékben van hatással.

Szellőztetés

Célszerű gyorsan, az ablakot kitárva szellőztetni, és ekkor elsőként a radiátorszelepet elzárni, mert az ablak nyitásakor a beáramló hideg levegő hatására a termosztatikus szelep automatikusan kinyit, ekkor a radiátor felmelegszik, és ezzel indokolatlanul növeli a hőfogyasztást.