A szerény ibolya

Az ibolya egyszerűen betelepíthető a kertünkbe, ahol szinte egész évben virágzik majd. Nem nyom el más növényeket, de néha arrább vándorolhat, például az árnyékból a naposabb helyekre. Az ibolya – amellett, hogy szép – gyógyhatású és ehető virágú faj. Erre a célra a sötétlila, vagy kék virágú, minél illatosabb példányai alkalmasak. Néhány évszázada a Valentin napi üdvözlőlapok jellemző eleme volt. Akkor még a szerelem jelképének tartották. A legenda szerint összefüggésbe hozták Szent Bálinttal, aki a virágait kipréselve készített tintát, hogy megírja búcsúlevelét.

Az illatos

Az illatos ibolya (Viola odorata) az ibolyafélék családjába tartozik, több száz társával. Szív alakú, csipkés szélű leveleivel tőlevélrózsát alkotó, kora tavaszi évelő virágunk. Cserjések, erdőszélek mérsékelten nedves talaját szinte szőnyegként takarja. Kertbe is szívesen beköltözik. Az aprócska növény gyökértarackjaival és elhullatott magjaival idővel nagy területeket képes meghódítani. Már az ókor óta ismerték és szívesen fogyasztották, mégis kitüntetett szerepbe csak a 18-19. században lett. A királyi és főúri udvarok rajongtak érte. Erzsébet királyné (Sissi) kedvenc virága volt. Nagyon szerette az ibolyából készített fagylaltot, sőt még a bécsi kávéját is ibolyával ízesítették. Virágnyelvi jelentéseit tekintve kifejezi a hűséget, a szerénységet, az ártatlanságot és a szépséget.

A szerény gyógyító

Gyakorlatilag az egész növény felhasználható és hatással bíró. Belsőleg lázcsillapító, izzasztó, gyulladáscsökkentő, nyugtató, vértisztító, nyákoldó, köptető hatású. Meghűléses panaszok, légúti hurut, köhögés, láz esetén segít. Egy Pakisztánban végzett vizsgálatban, melyben lázcsillapító tulajdonságot kerestek a vadon megtalálható növényekben, az ibolya bizonyította, hogy képes felvenni a versenyt az aszpirinnel.

Külsőleg fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatása így is érvényesül. Tinktúraként, vagy egyszerűen csak a zúzott leveleket használjuk pakolásként, vagy borogatásként. Fejfájdalom, migrén, izombénulás, reumatikus és köszvényes fájdalmak enyhítésében csodálatra méltó eredményeket ér el. Fejfájás esetén morzsolgassunk meg néhány frissen szedett levelet, és dörzsöljük a homlokra, a halánték részre, szükség esetén rögzítsük.

Bőrápoló, bőrpuhító hatású, ezért száraz, repedezett és idősödő bőrre érdemes kipróbálni. A homeopátia a növény föld feletti részeit használja légúti gyulladások kezelésére, illetve külsőleg a kézízületek reumatikus fájdalmára.

A gyökér, gyöktörzs gyűjtésére a kora tavasz és a késő ősz a legalkalmasabb. A gyökér hörghurut, illetve más felső légúti tünetek kezelésénél jöhet számításba.

Frissen szirupot készíthetünk belőlük, amely azontúl, hogy különlegesen finom, még nyugtató, antiszeptikus, enyhén hashajtó hatással is rendelkezik. A virágok főzete a szem lemosására használható. A kíméletesen szárított virág teakeverékek vidám „színezője”.

Ibolyakivonat

1 teáskanál szárított gyöktörzset főzzünk 3 percig 200 ml vízben. 30 perc állás után szűrjük le. Adagolása: 4x1 evőkanál naponta, 2-3 hétig. A balzsamos illatú virágokat tavasszal szedjük és fogyasztjuk, vagy feldolgozzuk.

Tea

Egy kávéskanálnyi szárított virágot forrázzunk le 200 ml vízzel. 10 perc állás után szűrjük le. Naponta három csészényit fogyaszthatunk belőle.

Lilacukor

Tiszta helyről gyűjtsünk illatos ibolyát. Hagyjuk, hogy a harmat teljesen felszáradjon a virágokról. Tépdessük ki a lila szirmokat, a zöld részekre jelenleg nem lesz szükségünk. Kb. 1:1 arányban keverjük kristálycukorral, és őrüljük meg kissé. Terítsük szét a lila színű cukrot egy tepsiben, és kíméletesen szárítsuk meg. Légmentesen zárjuk be egy olyan edénybe, amelyben fényt sem kap. Felhasználhatjuk sütemények, édességek készítésénél, szóró-cukorként. Az illata eléggé múlandó, ezért nem szükséges túl nagy mennyiséget készíteni.