Palagáz

2023-06-05 18:56:29 | Módosítva: 2023-06-05 18:59:17

Régen is tudtunk erről a gáznyerési lehetőségről, de mivel kinyerése sokkal drágább, mint a hagyományos gázkutak esetében, és sokkal bonyolultabb technológiát igényel, nem nagyon jött szóba a hasznosítása. Magyarországon is meglehetősen nagy palagáz készletek vannak, de még a jelen pillanatban is egyszerűbb a csövön jövő orosz gáz beszerzése. Napjainkban azonban egy újabb szempont erősödött fel, az ún. diverzifikáció; vagyis az hogy energiaellátásunk minél több forrásra támaszkodjon, és ez előtérbe helyezi a palagázt.


Környezetkárosító jelen

A palagáz és a földgáz gyakorlatilag ugyanaz az anyag. A közöttük lévő különbség abból fakad, hogy hol és hogyan helyezkednek el a föld mélyén. Leegyszerűsítve, a hagyományos földgáz az artézi vizekhez hasonlóan átszivárog a rétegeken, és ha egy záró geológiai réteghez ér, ott összegyűlik. Ezzel szemben a palagáz nem gyűlik össze, hanem a föld mélyében lévő, szintén alacsony áteresztőképességű pala-alakzatok egészen kicsi, olykor mikroszkopikus méretű üregeiben, csatornáiban és hajszálereiben reked meg.

Korábban azt gondolták, hogy ennek a kitermelése sohasem lesz gazdaságos, de mára a földgáz világpiaci ára annyira megdrágult – vagy legalábbis ingadozóvá vált –, hogy kifejlődtek a palagáz kitermeléséhez szükséges technológiák, és gazdaságosságban is versenyképessé váltak a hagyományos kitermeléssel. A hidraulikus repesztéses eljárás során lefúrnak a gáztartó rétegbe, majd homokot és különböző vegyszereket is tartalmazó, hatalmas mennyiségű vizet szivattyúznak bele, amely megrepeszti a palaréteget. Az új eljárásnak köszönhetően lehetővé vált a palagáz kitermelése, amely az Egyesült Államok energiapiacára volt a legnagyobb hatással. A korábban gázimportra szoruló hatalmas országnak mára jelentős többlete lett, ami a palagáz-kitermelés beindulásának köszönhető. Ezt a gázt sűrítve (LNG), hajón szállítják ma szerte a világba, Európába is.


A világon – így Európában, és azon belül Magyarországon is – igen jelentős palagáz készletek vannak. Az európai palagáz-készlet becsült nagysága körülbelül 89 ezer milliárd köbméter, mely a 2021-es 400 milliárd köbméter körüli EU-s fogyasztással számolva több mint 200 évig tudná fedezni az EU felhasználását. Ebből Magyarország 813 milliárd köbméterrel részesedik, amely a 10 milliárd köbméter közeli éves hazai gázigény kielégítésére a 21. század végéig elegendő lenne.

A palagáz kitermelésének környezeti hatása már nem ilyen kedvező. A hidraulikus rétegrepesztés pl. Európában egyenesen be van tiltva, mert hatalmas szennyezéssel jár. Az óriási zajterhelés, a sok kút létesítéséből adódó földhasználati és tájképi változások, a felszín alatti vízkészletek elszennyeződése, illetve a repesztések által akár a felszínen is érzékelhető földrengések kockázatai a sűrűbben lakott Európában erősebben esnek a latba. Nem beszélve a kitermeléssel járó gázemisszióról, vagy a felszínre hozott repesztő folyadék tárolási problémáiról. És ez akkor még csak a kitermelés! Utána jön a felhasználás, a gáz elégetése, ami növeli a levegő üvegházhatást okozó CO2 tartalmát, ami semmiképpen nem lehet a jövő útja.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: palagáz, gáznyerés

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Tehetünk-e valamit a gázár ellen?

Lapunkban számtalan cikkben foglalkoztunk már alternatív fűtési lehetőségekkel. Számba vettük a pellet tüzeléstől a hőszivattyúig, a napkollektortól a szélerőműig a lehetséges energiaforrásokat. De...


Gyomok

A gyom fogalma szubjektív, hiszen minden növény gyom, amelyik ott van, ahol nem kellene lennie. Vannak közöttük, melyek kertészeti szempontból nem igazán tekinthetők károsnak, de olyanok is,...