Már kivihetjük a növényeket a szabadba

2023-06-05 19:29:13 | Módosítva: 2023-06-05 19:29:50

Alapszabálynak tartjuk, hogy eddig zárt helyen teleltetett növényeinket akkor vihetjük ki a szabadba, amikor már nem kell fagyveszélytől tartanunk. Ez így nagyjából igaz is, bár azt figyelembe kell vennünk, hogy fagyra érzékeny növényeink érzékenysége azért nem egyforma. Egy leander simán elvisel pár órás enyhe hajnali fagyot, egy muskátli palánta viszont biztosan nem.


Érdemes ilyen időkben folyamatosan figyelni

A mi térségünkhöz tartozó meteorológiai előrejelzéseket, amiben gyakorlatilag órára lehet látni, hogy mondjuk mennyire fagyos éjszaka várható. Azt is belekalkulálhatjuk, hogy egy jelzett enyhe talaj menti fagy valószínűleg az emeleti erkélyünkön már csak 0 fok körüli hőmérsékletet jelent majd, amit a muskátli is simán elvisel.

Egy dolog, hogy milyen hőmérsékletet bír ki az adott növény, és egy másik, hogy mekkora az az optimális hőmérséklet, ami a fejlődéséhez szükséges. A mediterrán származású fás növények (pl. leánderfélék) teleltetésére a 4-8 °C körüli hőmérséklet (az átlagos, nem a minimális), és a természetes világosság ideális. Ezeket már akkor ki lehet helyezni, amikor a szabadban is hasonló az átlaghőmérséklet. Sok esetben ezeket a növényeket már nem is viszik be teleltetni. A pozsgás növények is alacsony hőmérséklet igényűek. Ez utóbbiak kihelyezéséhez tartósan 5-10 °C szükséges, ilyen viszonyok már márciusban is valószínűek.

Mérsékelten meleg, 10-15°C körüli hőmérséklet már elegendő a teleltetett muskátlinak, a meghajtatott, virágzó tavaszi hagymás virágoknak (jácint, krókusz), a ciklámennek vagy a primuláknak. A melegigényes szobai virágok, amelyek télen is fűtött szobában nevelkednek, csak akkor helyezhetők ki a szabadba, ha a kinti helyükön is azonos, 20 °C-os hőmérsékleten élhetnek. Ez a tartós felmelegedés májusban szokott bekövetkezni. Ilyenkor viszont a napvédelmükről és a vízutánpótlásukról mindenképp gondoskodni kell.


A hőmérsékleten kívül a kihelyezés optimális időpontját az is befolyásolja, hogy hová tudjuk elhelyezni a növényt. Egészen más lehet a hőérzete egy növénynek egy szélvédett helyen, mint a szélcsatornában, más a ház gyengén megvilágított északi oldalán és más a napsütötte délin. Az alkalmazkodásukat nagyban segítheti a fokozatos kiszoktatás. Kihelyezés, helyváltoztatás akkor nem viseli meg a virágokat, ha szoktatással történik, 3-5 napos átállással. Nem szabad az eddig félhomályban lévő növényt egyből kitenni a tavaszi tűző napra. Szabadföldi szoktatásnál szórt fényre, félárnyékba helyezzük a kihozott virágokat, a 11-15 óra közötti tűző napot elkerülve.

A kihelyezés után fontos a rendszeres öntözés, egyes fajok ilyenkor már napi öntözést igényelnek, lehetőleg tápoldattal. Kerüljük el az erősen szeles helyeket, és ha az előrejelzések viharos szelet vagy erős visszahűlést jósolnak, akkor vigyük újra – legalább éjszakai – fedezékbe az érzékeny fajokat. A kisebb esők jót tesznek a növénynek, de a mindent eláztató zivatar, vihar nem.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: dézsa, virágláda, virág

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Krizantém

Évekkel ezelőtt még csak "halottak napi virág"-ként ismertük, napjainkban azonban számos díszváltozata alakult ki, melyek kiváló vágott virággá és őszi virágágyásba való idénynövénnyé is emelték.


Gumiabroncs újraértelmezve…

A sokadik téli-nyári gumicserénél egyszer csak mindenki szembesül azzal, hogy a szerelő nekiszegezi a mondatot: ezt a következő szezonban már nem kellene újra feltenni. Vagy mert kopott, vagy...