Defektjavító spray-k

Manapság egyre divatosabb az autógyártók körében az új autókat pótkerék helyett defektjavító spray-vel felszerelni. Habár a gyártók általában súly- és helytakarékossággal érvelnek, ez leginkább a költségcsökkentés egyik eszköze. Ennek ellenére a defektjavító spray-k számos esetben jelentősen leegyszerűsítik a szerencsétlenül járt autós teendőit.
Amint észrevettük, hogy defektünk van, minél előbb álljunk meg. Ez nagyon fontos, hiszen ha lapos gumival továbbhajtunk, akkor nem csak a gumit, hanem a felnit is végérvényesen tönkretehetjük, és a közlekedés többi résztvevőjére is veszélyt jelenthetünk. Az út szélén megállva először is gondoskodjunk arról, hogy autónk és saját magunk megfelelően látható legyen. Biztonságunk érdekében viseljünk fényviszszaverő mellényt.
Ezek után vizsgáljuk meg, hogy miért veszett el a nyomás az abroncsból. Csak akkor használjunk defektjavító spray-t, ha az abroncs nem szenvedett nagyobb kárt. Ha a felni vagy a szelep sérült, vagy a gumin vágás található, akkor ne is próbálkozzunk vele. Ebben az esetben csak pótkerék segíthet rajtunk, ugyanis a legtöbb defektjavító maximum kb. 5 mm-es lyuk megragasztására képes.
Azt, hogy a sérülést okozó szöget vagy egyéb tárgyat el kell-e távolítani a gumiból, a flakon használati utasításában találjuk. Némely termék kifejezetten tiltja a defekt okozójának eltávolítását. Az eltávolításhoz érdemes egy zseblámpát és egy fogót az autóban tartanunk. Létezik olyan márka is, amely a hab gumiba juttatásához még az autó felemelését is előírja. Ez nem túl praktikus, figyelembe véve, hogy ha már felemeltük a kocsit, akkor ennyi erővel a kereket is kicserélhetnénk, tehát az ilyen javítóval nem sok munkát spórolunk meg.
A defektjavító spray-ken kivétel nélkül található egy műanyag tömlő, amit a kerék szelepére kell illeszteni, majd a flakonon lévő gomb megnyomásával juttathatjuk a javító tartalmát a gumiba. Ehhez érdemes egy rongyot készenlétben tartanunk, mert a cső illesztéseinél kisebb-nagyobb mértékben szivárgó anyagtól a kezünk biztos ragasztós lesz. A kerékbe fújt ragasztó minden kis réshez eljutva oszlik el az abroncsban. A gumiba juttatott anyag kezdetben a lyukon kis mértékben szivároghat, de ez a ragasztó megszilárdultával abbamarad. Szintén típus specifikus, hogy a spray teljes tartalmát fel kell-e használnunk, illetve hogy a spray használata után mennyire kell a kereket felpumpálnunk. Ez utóbbi nem minden esetben egyezik az egyébként használt keréknyomással.
Bizonyos ragasztógyártók elindulás után néhány kilométerenként nyomásmérést, esetleg pumpálást írnak elő (pumpa, nyomásmérő legyen nálunk), míg más típusok néhány 10 km-ben maximálják a habbal javított kerékkel megtehető utat. Egy dolog közös: az így javított kereket csak ideiglenes megoldásnak lehet tekinteni. A gumit minél előbb meg kell javíttatni szakemberrel.
A spray-vel javított kerékkel általában 50 km/h-s maximális sebességet javasolnak a gyártók. Bár némely termék egyáltalán nem rendelkezik erről, nem érdemes nagy sebességet választani, mert a kerék kisebb-nagyobb mértékben ereszthet. Nagyon fontos, hogy a kerék a „defektjavítózás” után a hagyományos módon is javítatható, tehát a ragasztó maradványai nem akadályozzák a gumist az abroncs helyrehozásában.
Az átlagosan 1000 Ft körüli vételár nem túl sok a defektjavítók erényeinek fényében. Használatuk nőknek, időseknek mindenképp ajánlott, mert ellentétben a kerékcserével, a spray használata nem igényel nagy fizikai erőt (főleg, ha pumpa helyett kompresszor van az autóban). Szintén praktikus lehet, ha lakókocsival, utánfutóval közlekedünk, és helyhiány miatt nem tudunk az autó pótkerekén túl egy másik pótkereket is magunkkal vinni. Hosszabb úton viszont nem helyettesíti a pótkereket, mert mihez kezdünk, ha az abroncs, vagy a felni is nagyobb mértékben sérült. Nagyon praktikus lehet viszont motorkerékpárok és kerékpárok számára, ahol eleve nincs pótkerék. Ilyen célra kisebb flakonok is kaphatók.