Hogyan válasszunk hűtőszekrény-t

Hasonlóan más háztartási nagygépekhez, első lépésben el kell döntenünk, hogy szabadon álló vagy beépíthető hűtőszekrényt szeretnénk vásárolni. A választás természetesen konyhánk elhelyezkedésétől, berendezésétől, valamint a pénztárcánktól is függ.

A beépíthető hűtők láthatatlanok, asztalosmunkával konyhaszekrénynek álcázva rejtve maradnak a szemek elől. A hűtők fogyasztását a gyártó minden esetben megadja, így össze lehet hasonlítani a készülékek üzemelési költségét. A méret nem minden esetben számít, nagyobb méretű és űrtartalmú hűtőszekrény lehet takarékosabb kisebb társánál.

Mára már a legtöbb hűtő legalább A energiaosztályú (létezik már A+++ is), de még itt is lehet eltérés azonos készülékek fogyasztásai között, attól függően, hogy hova tesszük, mennyire szellőzik, mennyit nyitogatjuk, süti-e a nap közvetlenül, és hogy mennyire meleg a környezet.

A kombinált hűtőszekrény előnye, hogy nincs szükség külön fagyasztóra, ételeinket a hűtő erre kialakított részében tudja fagyasztani. A hűtő kiválasztásakor, többszemélyes háztartás esetén személyenként 40-50 literes térfogattal számoljunk, míg egyszemélyes háztartásban egy 100-140 literes hűtőszekrény maximálisan elegendő lehet. A fagyasztószekrény esetén 100 liter kihasználatlan fagyasztóterület egy év alatt 200 kWh feleslegesen elpazarolt energiát jelent. Ahhoz, hogy a nekünk leginkább megfelelő típust kiválaszthassuk, gondoljuk végig, hogy milyen élelmiszereket fogyasztunk, ill. tárolunk hűtőnkben.

Extra funkciók

A gyártók mindig próbálnak a megszokott tudáson túl valami újat mutatni. Lehet ez egy hasznos tároló polc a borospalackok számára, gyorsfagyasztó funkció, vagy a páratartalom-szabályozás.

A leggyakoribb és leghasznosabb extra az automatikus fagyasztó-leolvasztási rendszer, azaz a „no frost”. A rendszer lényege, hogy amíg a korábbi hűtőkben hűtéskor a hideg levegő lassan lefelé süllyed, az új hűtési rendszerben a hűtőtér hátfalán lévő ventilátor gondoskodik a hideg levegő gyors és egyenletes keringéséről. A légáram az elpárologtató felé „tereli” a nedvességet is tartalmazó levegőt, a nedvesség ráfagy az elpárologtatóra, ahonnan az időkapcsolóval vezérelt fűtés hatására leolvad. A keletkező olvadékvíz összegyűlik a fagyasztót működtető kompresszor feletti tálkában, amelyből annak melegétől elpárolog. A hagyományos gépektől eltérően nem képződik dér vagy jég a mélyhűtő falain, ezért higiénikusabb, és az élelmiszerek igen rövid idő alatt lehűlnek.

Többzónás hűtők esetén minden hűtőzóna hőmérséklete külön programozható, a belső terek hőmérsékletét beépített érzékelők figyelik. Az elektronikus vezérlő az érzékelők utasításaira nyitja vagy zárja a levegő beömlő nyílásainál elhelyezett zsalukat. A hőmérséklet attól függően változik, hogy mennyi hideg levegő kerül az adott hűtőtérbe. Így a belső terek hőmérséklete igen jól szabályozható. A hagyományos mélyhűtő zóna (-18 °C) és normál hűtőzóna mellett (4-8 °C) lehetőség nyílt egy külön 0 fokos zóna létrehozására, ami optimális halak, saláták és egyes zöldségek tárolására. A 0 °C-os zónában 6 napig friss marad a gyümölcs, a zöldség, a saláta, és só, vitamin- és víztartalmát is megőrzi. További lehetőség a 8-12 fokos zóna, amely a “pincehidegen” fogyasztható italok hűtésére ideális.

Kombinált, vagyis fagyasztóval is ellátott hűtők esetében létezik egy és kétkompresszoros verzió is. Az utóbbi több okból is előnyös, mert a fagyasztó nagyobb kapacitása miatt képes azonnal gyorsan fagyasztani a frissen elhelyezett ételt (jobb teljesítmény), valamint adott esetben a hűtő és fagyasztó részt külön-külön lehet vezérelni, akár lekapcsolni.

Fontos, hogy a hűtőgépet ne helyezzük fűtőtest vagy tűzhely közvetlen közelébe, mert energiafogyasztásuk nagymértékben megnő. A direkt napsugárzás szintén káros. A hűtőgép működése annál gazdaságosabb, minél jobban szellőzik a készülék hátoldala, a szellőzőrácsot ezért mindig tartsuk tisztán és szabadon.

Meleg ételt ne tegyünk a hűtőszekrénybe, hagyjuk előbb szobahőmérsékletűre hűlni. Becsomagolva tovább frissek maradnak az élelmiszerek, ez alól csak a zöldség-gyümölcs kivétel, amit mindig csomagolás nélkül tegyünk a hűtőbe.

Ha túl gyorsan képződik jég a mélyhűtőben, az arra utal, hogy az ajtók nem záródnak tökéletesen. Ellenőrizzük rendszeresen, hogy tiszta-e, illetve megfelelően záródik-e a hűtő- és fagyasztó ajtaja, továbbá, hogy teljesen épek-e a gumitömítések. Legegyszerűbben ezt úgy tehetjük meg, ha éjszaka, teljes sötétben egy bekapcsolt elemlámpát helyezünk a hűtőszekrénybe. Ha fény szűrődik ki, akkor az ajtó záródása biztosan hibás.

Mit hová tegyünk a hűtőben?

Nem mindegy, mit hova teszünk a hűtőszekrényben. Ahhoz, hogy az ételek a leghosszabb ideig megőrizzék frissességüket, vitamintartalmukat, arra a részre kell tenni őket, ahol a lehető legoptimálisabb hőmérséklet éri őket.

A felső rész 7-8 fokos, ide kerüljenek a sajtok, az előre elkészített ételek. A kávé – egy zárható dobozban – is sokáig megőrzi itt aromáját. A 4-6 fokos középső szekcióban van a helye a tejnek, a joghurtnak. Az alsó rész 0-4 fokos tartománya a húsoknak, a kolbászoknak, felvágottaknak kedvez.

A paprika, a brokkoli, a karfiol kifejezetten a dobozokba való, de a gyümölcsökkel érdemes vigyázni. A barackot, a szőlőt, a cseresznyét nyugodtan iderakhatjuk. A banánt és a citrusféléket hűtőn kívül tároljuk, mert a hidegben elvesztik aromájukat. Az ajtó felső része a hűtő legmelegebb tartománya, a vajat, a lekvárokat, a tojást, a mustárt tegyük ide. Az ajtó alsó tárolópolcán nem csak a hőmérséklet miatt érdemes az üdítőket, a vizet, a sört tárolni, hanem azért is, mert igazán kézre esik. Érdemes a frissen vásárolt dolgokat hátra tenni, a régebbieket pedig előre, így semmi nem vész kárba.