Elegáns ajtók vasalatai, és üvegezéseik

Mint minden a világon, természetesen zárak, pántok és kilincs készletek kiválasztása is főként pénz kérdése. Ám mindig tartsuk szem előtt, hogy nemcsak az ajtók, de külön kiválasztható szerelvényei is több évtizedre szóló beruházások, amelyek kifogástalan működésük mellett együttes hangulati hatásukkal, esztétikájukkal állandó örömöt szereznek számunkra. Gondoljunk arra is, hogy látványukon túl a kilincseket napjában hányszor fogjuk meg az ajtók nyitása, zárása közben. Egyáltalán nem mindegy, hogy közben a felületük érintése kellemes-e, mint ahogyan az sem, hogy jól a kezünkbe simulnak-e. Az sem mellékes, hogy e szerelvények anyaga és szerkezetük milyen mértékben időtálló.

Pántok

Akkor célszerű ajtópántot külön választani, ha az adott ajtótípusra szerelt ízlésünknek nem megfelelő. A beltéri ajtókat ugyanis általában a pántokkal és bevéső- zárakkal együtt veszszük meg. A belső ajtókat általában korrekt működésüket biztosító, ám kissé jellegtelen pánttípusokkal szerelik fel a gyártók. Végső soron a külső megjelenés szempontjából az ilyen vasalatok nem túlságosan szembetűnők, ám ha az ajtóra kimondottan igényes kivitelű kilincskészletet választunk, akkor célszerű, ha az ajtó pántjai is ehhez igazodnak. Feltéve, ha erre az adott gyártó, illetve forgalmazónál mód van. A forgalmazók némelyikének választéka kimondottan bőséges, és a pántok stílusa igazodik a kilincs garnitúrákéhoz. Ilyen körülmények között könnyű az összes külső szerelvényt jellegében összhangba hozva kiválasztani. Más esetben a kilincskészlet kiválasztásakor csak a kikészítésében, azaz színében igazodjunk a pánthoz, feltéve hogy ajtóinkra más gyártótól származó kilincskészletet kívánunk majd szerelni.

Zárak

Minőségi ajtóknál esetenként élhetünk a forgalmazó által biztosított zárváltozatok adta választási lehetőséggel, pl. fordítós WC- és fürdőszoba ajtózárral, vagy nagy kopásállóságú, műanyag csappantyús zárat szereltethetünk az ajtólapokba. Ezek előnye a csendesebb működés, még becsapódás esetén is. E tekintetben lényeges a csappantyú élének a letörési szöge is. A zárak másik lényeges tulajdonsága a kilincs és kulcslyuk távolsága. Ez ugyanis befolyásolhatja a választható zárcímerek (zárpajzsok) kiválasztását. Az ajtólap lyukasztását a kiválasztott zárhoz igazodva fogják elkészíteni, ám ha nem a forgalmazó által kínált készletek közül választunk kilincset, akkor a zár lyuktávolsága meghatározó a külön vásárolt kilincsgarnitúra kiválasztásakor.
Az általánosnak mondható kilincs- és kulcslyuk távolsága 70-90 mm, ettől eltérő lyuktávolságú zárak esetében csak a hozzájuk illeszkedő zárcímeres kilincseket, vagy két darabból álló, ún. rozettás kilincs- és kulcscímert választhatunk. A hagyományos zárcímerek ugyanis egységesített lyukpárral kialakítottak, ám egyre több típusnál különálló darabok alkotják a kilincs- és kulcscímert. Ez utóbbiak bármilyen, a szokásostól eltérő nyílástávolságú - pl. a régi gyártású ajtókra is - felszerelhetők. A rozettáknál arra is figyelni kell, hogy a zárat közrefogó faanyag elég vastag legyen. A rozetták felerősítése ugyanis facsavarokkal történik, és ha a zártestet közrefogó ajtómag anyaga a zár mellett nem elég vastag, a behajtott facsavarok nem képesek szilárdan rögzíteni a rozettákat, vagy azok műanyag felfogó betéteit. Egyes zártípusoknál ezért a zártest lemezét átlyukasztják, hogy a címert felfogó csavarok behajtásukkor ne nyomják meg a zártestet. Az ilyen zárakhoz azonban - vékony ajtólap vastagság esetén - csak a lyukasztásukhoz igazodó csavarhelyekkel ellátott rozettákat célszerű választani. A hagyományos, egyesített zárcímereknél ilyen veszély nincs, hiszen a felerősítő csavarok a zártest felett és alatt hatolnak az ajtómagba. A hazai bevésőzárak korszerűsített változatain ilyen DIN szabványos átmenő futatok segítik az osztott, zár- és kulcsrozetták felszerelését, e mellett ezek a zárak szerelés nélkül alakíthatók át jobbos, balos kivitelűre.
A zárak és kilincsek kiválasztásánál az is lényeges szempont, hogy a kilincsek csapja évek múlva is szilárdan, lógás és lötyögés nélkül illeszkedjen a zár fogadó nyílásába, és természetesen az ajtóra szerelt kilincsbe is. Ezt néhány gyártó speciálisan kialakított, precízen illesztett kilincscsappal és szorítócsavarral biztosítja. E záraknál a kilincs illeszkedése a csapra tökéletes. A speciális kialakítású szorítócsavar meghúzása után ennek vége kissé szétnyomja az üregesen kialakított csapot, és közben be is szakítja a falát. Ez biztosítja a kilincs állandó helyét, nem engedi a csavart kilazulni sem, és teljesen behajtott állapotában egyenletes nyomást fejt ki a teljes zártestre. A csavar természetesen nem áll ki a kilincsnyak felületéből.
Más esetekben a kilincsnyakat a zárcímer belső oldalán kialakított fészekbe illeszkedő kopásálló betétgyűrűvel, és ráperemezett lemezalátéttel biztosítják a lógás, kilazulás ellen. A kilincsnyakat a szorítóalátét rögzíti a zárcímerbe, ami a halk és könnyű mozgatást biztosítja, a kilincsnyakra peremezett alátét pedig a kotyogást akadályozza meg. A csap ez esetben is pontosan illeszkedik a kilincspár négyszögű menesztőnyílásába, ezáltal minimálisan terheli a zártestet, a két oldalról megvezetett kilincs pedig hosszú távon is szinte holtjáték nélküli használatot eredményez. A zárcímereket ezeknél általában az ajtótesten átmenő csavar rögzíti szilárdan egymáshoz. A felfogó csavarok helyét természetesen ennek megfelelően kell kifúrni. A hagyományos bevésőzárak a belógást a kilincscsap pontosabb kilincsbe, zárcímerbe és a zártestbe illesztésével igyekeznek biztosítani.

Kilincsek, zárcímerek

A kilincsek és zárcímerek (pajzsok) különféle anyagokból készülnek, felületi védelmük az alapanyagnak megfelelő kopásálló felületi kezeléssel ellátott.
Általánosan használt anyag a sárgaréz, amely alkalmas fényesre polírozott, antikolt és ennek polírozott felületi kialakítására is. Az igényesen megmunkált rézfelületeket minden esetben egy jó tapadószilárdságú, vegyszer- és oldószerállóságú, a felületekre égetett színtelen lakkréteg védi az oxidáció ellen. Ha ezt a védőréteget mechanikus sérülések érik, akkor sérülések helyén oxidáció alakul ki. Ezért a rézből készült készletek felületét fokozottan óvni kell az éles karcolásoktól, kemény leütődésektől. Egyes gyártmányokat matt réz, barnított réz, fényes és matt krómbevonattal is forgalmaznak. Ezen utóbbi két bevonat nem lakkozott, mivel a galvanikus bevonat önmagában is korrózióálló. A rézanyagú kilincskészletek tiszta ronggyal és vízzel könnyen tisztán tarthatók, ha a védőbevonatuk sérülésmentes.
Kohászati alumíniumból is készítenek kilincs és zárcímer garnitúrákat. Az ilyen könnyűfém készletek felületét végkikészítésként galvanikus védőréteggel látják el. Ez azonban nemcsak a kéz izzadtságának, a helyiségek páratartalmának hatásától védi meg a kilincseket és zárcímerek felületét, hanem felületi színük módosítására is lehetőséget ad. Nagyon divatosak a tompán csillogó, natúr ezüstszínűeken kívül a natúr matt, az acélszürke, a bronz és a pezsgő színűre oxált készletek.
Kilincskészleteket készítenek nemes-, azaz króm-nikkelacélből is. E szerelvényeket a tartósság, a sav- és korrózióállóság jellemzi. Felületük úgymond rozsdamentes, amit egy passzív króm-nikkel réteg garantál. A felületükre került szennyeződés háztartási tisztítószerekkel távolítható el.
Műanyagból is készülnek ajtókilincsek. Az e célra használt anyagok magas ütés- és kopásállóságúak, szilárdságuk kitűnő. Jó időjárás- és vegyszerállóságuk miatt a műanyagból készült kilincs szettek egyre nagyobb teret hódítanak, és a színválasztékuk is egyre bővül. Ezeket a termékeket is könnyű a hagyományos háztartási tisztítószerekkel letisztítani. A karcosodásra azonban bizonyos mértékig hajlamosak.
Az igényes kilincs kollekciók választékát esetenként és típusonként a gyártók különféle felületi- és anyagkombinációkkal igyekeznek még vonzóbbá, érdekesebbé tenni. Nem ritkák az azonos anyagú, de fényes és matt részekből álló kombinációk, amelyeknél általában a kilincs nyakrésze fényes, a fogantyúja pedig matt. Az ilyen kompozícióknál az esztétikai hatás még pregnánsabb, ha a polírozott rezet fényes, vagy matt krómnikkel acéllal párosítják.
Esztétikumuk tekintetében a választék rendkívül bőséges, és különleges igények esetén érdemes az ajtó vasalatokat gyártók kínálatát is szemügyre venni a megfelelő kilincsek kiválasztásához.

Az ajtók üvegezése

A beltéri ajtók között különleges helyet foglalnak el az üveges ajtók. Ezeket főként olyan helyiségekbe szokás alkalmazni, ahol a fokozott fényáteresztés, esetenként még az átláthatóság is fontos szempont. Ezt a célt az üvegezés biztosítja, mégpedig annak megfelelően, hogy milyen üveg kerül az ajtóba. Mivel a legtöbb esetben csak a fényátbocsátás a fontos, a gyártók általában ún. katedrál-, azaz különféle domború mintázattal ellátott üvegválasztékot ajánlanak az általuk forgalmazott üveges ajtókhoz. A vastagságuk általában min. 6 mm, és csak a széles osztólécekkel határolt ajtókra kerül különálló üvegezés. A kazetta kerettel díszített üveges ajtóknál a keret többnyire csak "rátett" léces díszítés, az ajtóüveg egy darabból kiszabott.
A nagy felületű üvegek csak az igényesebb ajtókban edzettek, és csak a minőségi gyártmányoknál alkalmaznak kétrétegű, ún. biztonsági üvegezést. Az üvegeket általában rugalmas üvegező csíkkal szegélyezve, és zajcsillapító tömítéssel körülvéve szokás az ajtólap aljazásába helyezni. E fölé kerül a rátét rácsos keret, amelynek osztólécei alá már nem szokás gumicsíkot helyezni. Az üvegbefogólécek többnyire MDF anyagból készültek, bevonatuk dekorfólia, ám az igényesebb kivitelű ajtókra tömörfából készült lécek kerülnek. A léckeretek mindig szegezettek, és a szegfejeket viaszolással szokás eltüntetni. Az üvegezés így viszonylag könnyen cserélhető, de csak az eredetivel azonos vastagságú üvegre.
Az üvegezés a kilincsen túl a leglátványosabb eleme az ilyen ajtóknak, ez jórészt a beépített üveg mintázatának, az üveg színének köszönhető. Az ajtók üvegezéséhez használatos katedrálüvegek igen változatos mintázatúak, de az ajtóforgalmazók választéka esetenként szerényebb.
Ezeken kívül viszont egyénileg megrendelhetők olyan ajtóüvegek is, amelyek látványosság tekintetében valóban különlegesek, mint pl. az ajtó jellegzetes vonalát követő mintázatban mattított üvegbetét, vagy az iparművész által tervezett színes, geometrikus mintázatú mattított speciális alakú ajtóüveg. Ez a mintázat a kétrétegű biztonsági üveg belső oldalán van, tehát az üvegbetét mindkét oldala teljesen sima, könnyen tisztítható. Az igényes ajtóüvegek közé sorolhatók a keretfazettázott biztonsági üvegezések is, vagy a 8 mm vastagságú, mart mintával díszített biztonsági ajtóüveg, amelyhez természetesen rétegelt tömörfa, és karnisprofillal kialakított ajtókeret dukál.

Ismertetésünk képeinek többsége az
Excell 2000 Kft. ajtóválasztékáról készült.