Kis asztali köszörűgépek

Ha otthon valamit élezni kell, a legtöbb családban egy fenőkővel kísérlik megoldani a feladatot. Az ezermestereknek azonban gyakrabban és az általánosnál igényesebb élezési problémákat kell megoldaniuk. E célt szolgálják az asztali köszörűgépek. Hasznosságukhoz kétség nem fér, mégis kissé mellőzöttek a barkácsolók körében. Miért? Nos, valószínűleg rossz beidegződések indokolják ezt, és számosan vélik úgy még ma is, hogy egy olcsó fúrógépbe fogott csapos köszörűkővel is lehet élezni, és a sarokköszörű is alkalmas sík lapok köszörülésére. Ez igaz, de csak alig.

1Aki próbált így kopott fúrót élezni, acélanyagot pontos méretre köszörülni, az tudja, hogy milyen veszélyes és mennyire pontatlan lesz az eredmény. Ráadásul ma már igen előnyös áron (4-5 ezer forinttól) beszerezhetők kis asztali köszörűgépek, amelyekkel könnyebben, és sokkal veszélytelenebbül lehet pontos munkát végezni. Ismertetésünkben ezért most - kivételesen - ismeretlen, vagy gyakran változó márkanevű asztali köszörűket is figyelmükbe ajánlunk. Többek közt azért is, mert a legnagyobb szerszámgépgyártók barkács kínálatában egyáltalán nem szerepel köszörű, a rendszerint kínai gyártású barkács köszörűk viszont annyira olcsók, hogy a vásárlással járó kockázatot talán érdemes felvállalni. Egy asztali köszörűben olyan kevés a mechanika (szinte csak egy motor és két csapágy), hogy nincs ami elromoljon benne. És csak kisebb veszély egy köszörűgépen köszörülni, mint sarokcsiszolóval, vagy más gépfajtával szerencsétlenkedni.
2Csak köszörülni tud? Igen, de azt jól és kellő biztonsággal. Az asztali köszörűgép adottságait csak akkor értékelhetjük igazán, ha áldozunk rá és birtokba vesszük. Nem helyettesíti a sarokcsiszoló, mert az más feladatokra készült. Az asztali köszörűgépek nemcsak élezésre, anyaglemunkálásra is jól, gyorsan használhatók, és helyigényük sem túl nagy. Igaz ugyan, hogy a gép állandó és stabil helyet igényel, ám a munkaasztalra könnyen fel- és arról le is szerelhető, s használaton kívül így még kevésbé lesz útban. Ehhez csak négy M8-as szárnyasanyás csavarra van szükségünk, és általuk akár egy összecsukható munkaasztalra is felszerelhetünk időlegesen egy kis asztali köszörűgépet, feltéve, ha az asztalba négy lyukat fúrunk a csavarok számára.
3A köszörűgépek kivitelük szerint kétfélék lehetnek. A hagyományos elrendezésűek ún. kettős köszörűk, azaz a meghajtó motor csapágyazott főtengelyére korongfelfogó tárcsák közé van felerősítve a két csiszolókorong. Ezek mindegyikének mintegy 2/3-át burkolat veszi körül, ami védelmet nyújt a nagy kerületi sebesség miatt kipattanó, kitöredező kő- és a munkadarabból leforgácsolt fémszemcsék ellen. A biztonságos köszörülést a tárgyasztal teszi lehetővé, amely a korong kopását követően utána állítható. A motor fémöntvény állványra van szerelve, amely a biztonságos asztalra rögzítést teszi lehetővé. A kettős köszörűgépeken az egyik korong durvaszemcséjű, s nagyoló munkákhoz használható, viszonylag gyors anyaglemunkálást tesz lehetővé. A másik korong finomszemcséjű; élező, finom felületi megmunkálásra való.
E gépek fordulatszáma általában 2950 f/p., a barkács munkákra alkalmas köszörűgépek felvett teljesítménye pedig típustól függően 120-800 W közötti. A korongok 125, 150, 250 mm átmérőjűek, szélességük15-20 mm között változó. A viszonylag nagy kerületi sebesség miatt köszörüléskor a munkadarabok hamar felhevülnek, különösen, ha erősen és folyamatosan nyomjuk felületüket a kőhöz. Ez az edzett anyagok nem kívánatos kilágyulását idézi elő, a lágyacéloknál pedig szinte megégeti az anyagot, ami ugyancsak káros, és a korongpalást túlzott kopását is elősegíti. Az anyag túlzott felhevülésére a felületi elszíneződés figyelmeztet, ám ekkor már "fújhatjuk", az anyag károsodott. Ezt elkerülhetjük, ha köszörüléskor a munkadarabot viszszafogott erővel nyomjuk a kő felületéhez, s gyakori vízbe mártással teljesen lehűtjük. E célra a köszörűgép mellé tegyünk vízzel telt műanyag edényt.
4A védőburkolat ellenére köszörüléskor viseljünk védőszemüveget, mert a munkadarabról felpattanó anyagszemcsék is igen veszélyesek. A műanyag lencsés szemüveget viselők is vigyázzanak, mert a felhevült szemcsék eltávolíthatatlanul beleolvadhatnak a lencsék felületébe. Mindezek természetesen az alább ismertetett kombinált köszörűgépek száraz korongjainak a használatakor is megszívlelendők.
A fokozott és helytelen használat következtében a kövek palástja előbb-utóbb egyenetlenül bekopik, "ütni" kezd, ez pedig nemcsak veszélyes, hanem károsan befolyásolja a munka pontosságát is. Az ilyen kopott köveket újból be kell szabályozni, szakkifejezéssel élve le kell húzni. Ezt gyémánt lehúzótüskével, vagy csillagtárcsákkal (1, 2), illetve lehúzókorongokkal lehet elvégezni. E szerszámokat azonban csak a szakkereskedésekben lehet megvásárolni, barkácsáruházakban nem árusítják. A köszörűkorongokra tehát érdemes jobban ügyelni, mert bár könnyen cserélhetők, és az új korongok nem túl drágák, szakszerű használat mellett évekig is kitartanak csere és beszabályozás nélkül. A kopott korongot azonban feltétlenül szabályos futásúra kell húznunk, mert amelyik kő üt, az fokozottan balesetveszélyes. Ha a beszabályozásra nincs szerszám, inkább cseréljük le a követ, ám csak az eredetivel azonos méretűre. Felszerelésekor az eredeti karton alátétkorongokat se felejtsük el a felfogó tárcsák alá helyezni (3).
A köszörűk választékát a kombinált, azaz száraz-nedves (mártóhűtésű) köszörűgépek bővítik. Kialakításukat tekintve némileg eltérőek a száraz köszörűgépektől, mert az ún. vizes korong zárt burkolatba szerelt lassító áttétellel, többnyire 90 fokban elfordított tengelycsonkkal kapcsolódik a motorhoz. A nedves kövek általában percenként 30 fordulatot tesznek meg, tehát nagyon lassan forognak. A száraz korong azonban közvetlenül a motor főtengelyére, a szokásos módon van felszerelve, burkolattal védett, tárgyasztallal ellátott.
A gép bekapcsolásakor a motor mindkét követ együtt forgatja! A vizes korong lassú fordulatszáma miatt nincs burkolva, pontosabban alulról burkolt, s ez a követ hűtő víz tárolására szolgál. Kialakítása olyan, hogy felnyúló része élezés közben a tárgyasztal szerepét is betölti. A vizes kő csak finomító munkákhoz, élezésre használható. A korong nedvesítésére normál csapvíz is megfelel, és csak annyit kell belőle a burkolatba tölteni, hogy a finom szemcséjű korong alul 10-15 mm-nyire érjen a vízbe. A lassan forgó korong ezért csak annyi vizet hord fel, amely elegendő a kő "kenésére" és hűtésére. A munkadarabot e kő használatakor is csak kis erővel és lapos szögben tartva nyomjuk a korongpalástra, mert ezzel nemcsak a követ, de a munkadarabot is kíméljük a fokozott kopástól. A keletkezett sorját mindenkor olajos kövön húzzuk le, hogy az él kellően tiszta legyen. Végül azt se felejtsük el, hogy gépre érdemes beállítható karos lámpát is szerelni, mert - különösen kis tárgyak köszörülésekor - a jó megvilágítás alapvető követelmény, s a kapható gépek egyikének sem tartozéka a lámpa.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Fúrószárak újraélezése

MESTER+A nagyon gyakori feladatok egyike a fúrás, amihez adott méretű fúrószárak használhatók. Eleinte mindig gyárilag pontosan szögbe köszörült fúrókkal dolgozunk, de nem mindig a megmunkálandó...


Csiszolótárcsák sarok köszörűkhöz

A sarokcsiszolókkal természetesen nemcsak daraboló munkákat lehet végezni, megfelelő tárcsák felületcsiszolásra is alkalmazhatók. A durva egyenetlenségek lecsiszolásához többnyire speciálisan...