Első megközelítésben a gyalu arra való, hogy a "fatelepi" méretre
fűrészelt deszkákat, léceket, szálkás felületüktől megszabadítsa. Mondhatjuk
erre azt, hogy nagyobbrészt úgyis már gyalult anyagokat vásárolunk szakáruházban,
üzletben. Viszont ha összevetjük ezek árait a fatelepi árakkal, máris gondolkodóba
eshetünk, hogy hol is érdemesebb vásárolni, és egyúttal egy újabb gép - a gyalu -
beszerzése mellett dönteni. És ezzel még a gyaluk felhasználási módjának
alapeseténél tartunk csak. Lássuk tehát az egyéb alkalmazási lehetőségeket is!
Kézenfekvő, hogy a készen vásárolható faanyagok egy gyakorlati szempontok alapján
meghatározott méretsorban készülnek. Egyéni igényeink ettől eltérhetnek, és ha a
kívánt méreteltérés nem cm, hanem mm nagyságrendű, akkor a feladat fűrésszel nem
is oldható meg. Ilyenkor tesz jó szolgálatot a gyalu, amivel - esetleg több fogással
- távolítjuk el a felesleges anyagmennyiséget, "magyarul" abrichtolunk. Ez a
művelet a kézi gyalugépnek a munkadarab felületén való többszöri megvezetésével
is elvégezhető, de a legtöbb géphez még ezt a műveletet megkönnyítő állvány is
vásárolható. Erre a gépet "hanyatt fektetve" kell felszerelni, és az így
szabaddá váló késeken most magát a munkadarabot toljuk át.
Ha pedig előre tudjuk a
kívánt méretet, és ez sorozatban több munkadarabra érvényes, akkor olyan
kialakítású állvány is használható, melynél a gyalugépet megfelelő magassági
helyzetbe állítva az állvány és a gép együtt olyan nyílást képez, melybe, mint
etetőgaratba, folyamatosan adagolhatjuk az egyforma méretre gyalulandó munkadarabok
sokaságát.
A két fenti művelet elvégzésére általában egy közös kombinált állvány
szolgál, amit igen gyakran kiegészítenek még egy olyan eszközzel is, amely a
munkadarab ferde megvezetését segíti elő, így a beállított mértékben
"szögbe gyalulást" is végezhetünk.
Gyakori feladatunk az oldalhorony készítése, melynek legcélszerűbb munkaeszköze
ugyancsak a gyalu. Ennek a műveletnek is van "jó magyar" neve: ez a
mindannyiunk által ismert falcolás. Az elkészítendő horony legnagyobb elérhető
oldalméretét a gyalu késmérete szabja meg. (Persze ez több fogással
többszörözhető, de gyakorlatilag nem megkívánt lehetőség.) Fontosabb a horony
lehetséges mélysége, melyet viszont a gép, szerkezeti kialakítása szab meg,
miszerint a gép egy megadott értéken túl tovább már nem süllyeszthető az anyagba.
A falcolási munkát segítő gyakori tartozék a géphez az az eszköz, amellyel a
horonymélység kívánt értéke előre beállítható.
A lehetséges tartozékokról szólva itt említjük meg a párhuzamvezetőt
is, mely a hagyományos módon kézben tartott gyalugép esetén biztosítja számunkra a
gép egyenes vezetését, vagy a kívánt gyalulási szélesség pontos betartását.
Gyakran ezt a tartozékot is kombinálják a falcolási mélységbeállító eszközzel.
Ugyancsak gyakran van szükség arra, hogy hosszabb munkadarabok derékszögű élét
levágjuk, későbbi legömbölyített oldallapok kialakítására. E célra a legtöbb
gép csúszótalpának közepén hosszirányú V alakú horony van. Gyaluláskor ezt a
hornyot helyezzük a deszka élére, és így vezetjük a gépet.
Végül, befejezvén a gyalukkal végezhető műveletek összesítését, a funkcionális
feladatokon túl, szóljunk arról a lehetőségről is, miszerint megfelelő
kialakítású kések alkalmazásával a szokványos sík felülettől eltérő enyhén
vagy erősebben bordázott, esetleg hullámos ún. rusztikus felületeket alakíthatunk
ki.
Mint minden villamos kéziszerszámnál, a gyártók ma már a gyaluknál is alkalmaznak
elektronikus megoldásokat a mind jobb minőségű munkavégzés és mind biztonságosabb
és hosszabb élettartamú gépek kialakítása érdekében. Klasszikus alapesetnek
tekinthető a fordulatszám-szabályozás lehetősége, bár ennek gyalugépnél nincs
különösebb jelentősége: a legtöbb munkához nagy fordulatszám szükséges, ami csak
esetenként igényelne szabályozást. Fontosabb az ún. konstanselektronika alkalmazása,
mely a munkavégzés során az anyag belső szerkezete, vagy az előtolási erő
változása miatti fordulatszám-ingadozásokat küszöböli ki, az egyenletes minőségű
megmunkálási felület elérése érdekében.
A
gép élettartama szempontjából fontos a beépített túlterhelésvédő alkalmazása,
mely túlzott igénybevétel esetén még a gép meghibásodása (gyakran ez a motor
"leégése"!) előtt önműködően kikapcsolja a gépet.
Biztonsági szempontok indokolják a lágyindító elektronika, vagy a késfék
alkalmazását. Ugyanis a viszonylag nagy tömegű késhengert meglehetősen nagy
fordulatszámra felpörgető erős motor bekapcsoláskor az egész gépet olyan erővel
ránthatja meg, hogy ha a kezelő személy nem számít rá, a gép akár a kezéből is
kicsúszhat, azonkívül még a munkadarabon is nem várt bemarás keletkezhet. A
lágyindító automatika fokozatos felfutást valósít meg. Kikapcsoláskor viszont a
lendülettől még tovább forgó késhenger jelent komoly balesetveszélyt, ezért a
forgás gyors lefékezése, esetenként súlyos sérüléseket előzhet meg.
Ha már a biztonságról szólunk, nem tarthatjuk haszontalannak annak a már unásig
ismételt, de akkor is megmásíthatatlan tényként létező állapotnak a
hangsúlyozását, miszerint a faipari gépek veszélyes munkaeszközök. Különösen
áll ez a gyalukra, aminek a gyártók is tudatában vannak, így különböző mechanikai
védelmek alkalmazásával próbálják a balesetveszélyt csökkenteni. A kapcsoló
rendszerint csak egy reteszoldó gomb előzetes benyomása után működtethető, és
ebben a bekapcsolt helyzetben nem is rögzíthető: vagyis a kapcsoló elengedésekor a
gép leáll. Sajnos a többcélú használati igény miatt ez utóbbi megoldást nem lehet
alkalmazni azoknál a gépeknél, melyeket úgy alakítottak ki, hogy (pl. abrichtolásra)
állványra is szerelhetők legyenek. Itt a kapcsoló a "BE" állásban
rögzíthető kell hogy legyen, hiszen ilyen esetben a gyaluló személy most nem a
gépet, hanem mindkét kezével a munkadarabot fogja. Ezért a forgó kést ilyenkor egy
rugóerő ellenében elmozduló takarólemez fedi, melyet a bevezetett munkadarab tol el a
helyéről, és az anyagot elvéve, a takarólap ismét visszaugrik a kés fölé. Ez a
takarólemez általában az állvány (ritkábban a gép AEG) tartozéka, eltávolítani
saját érdekünkben értelmetlen lenne.
Ugyancsak az állványra szerelt gépek kapcsolóinak BE állásban
rögzített voltukból adódik az a veszély, hogy a tápfeszültség esetleges
kimaradása, majd visszatérése esetén, váratlanul "maguktól" elindulnak.
Ennek megelőzésére ún. nullfeszültség-kapcsoló szolgál, melyet egyes gyártók
(DeWalt) kifejezetten ilyen célokra készítenek és ajánlanak.
Részben biztonsági, részben kényelmi szempontú szolgáltatása a gépeknek a
keletkező nagymennyiségű hulladék kezelési módja. A legegyszerűbb megoldásnál a
keletkező forgács egyszerűen kidobódik az ürítőnyíláson át. Ez esetben hasznos
az a megoldás, mely szerint a forgácskidobás iránya a gép jobb, vagy bal oldalára
egyszerű módon kiválasztható. Igényesebb esetekben a kidobócsonkra tartozék
vászonzsák húzható, vagy olyan kialakítású, hogy porszívóhoz csatlakoztatható.
További hasznos szolgáltatás lehet még, az ún. "parkoló állás"
lehetősége. Ez esetben a csúszótalp végén egy rugóerő ellenében, vagy saját
súlya miatt elmozduló bütyköt találunk, mely gyaluláskor elfekszik, de a gépet a
munkadarabról leemelve ismét eredeti helyzetébe áll vissza. Ilyenkor, ha a gépet
magunk mellé letesszük a földre, akkor annak hátsó vége erre a bütyökre ül fel,
és az így megemelt gépnél az esetleg még forgó kés nem sérül meg, illetve más
anyagon nem kívánt sérülést nem okoz. Van olyan megoldás is, (pl. AEG) ahol a kést
elmozduló félhenger takarja, melyet rugóerő ellenében a munkadarab tol el helyéről,
de a gépet az anyagról elvéve a burkolat ismét lefedi a kést.
Az üzletekben található választékot szokásos táblázat-formánkban adjuk közre.
Bár a gyaluk egyszerű szerkezetek, gyorsan forgó, viszonylag nagy tömeg, a késsel
szemben támasztott komoly igénybevétel a gyártás során nagyfokú precizitást és
különösen jó minőségű anyagok alkalmazását követeli meg. Ezért a táblázat
gyártói között már jól ismert minőségi termékeket előállító európai és
japán gyártók láthatók. Az egyes faipari gépeknél megszokott olcsóbb kiviteleket
az üzletekben ennél a gépfajtánál általában nem találjuk. A teljesítmény
rovatban a gép hálózatból felvett értékét adjuk meg, ami közvetve bár, de a gép
forgácsolási munkateljesítményére, terhelhetőségére is utal. Fordulatszámként az
üresjárási érték szerepel. A fogásmélység fokozatmentesen állítható oly módon,
hogy a gép elején lévő csavarral (ami egyben általában fogantyú is), az ott
feltüntetett mm-skála segítségével a csúszótalp kés előtti darabját a kés
síkjához képest megemeljük, ezáltal a forgó kés bele tud marni az anyagba. A max.
fogásmélység az a legnagyobb vastagság, melyet egy fogással le tudunk választani az
anyagról. A falcmélység - mint már említettük - a gép szerkezeti kialakításától
függ; a max. falcmélység ennek lehetséges szélső értékét, vagyis az elérhető
legnagyobb horonymélységet jelenti. Megemlítjük itt a FESTO HL 850 EB típusát, mely
olyan speciális kialakítású, hogy a mezőnyben egyetlenként korlátlan mélységű
falcolást tesz lehetővé.
A
késszélesség adat jelentése nevében van, egyúttal ez az a legnagyobb szélesség,
melyet egy fogással gyalulhatunk. Ezzel kapcsolatban ismét meg kell említenünk a FESTO
HL 850 EB típust, mely konstrukciójában ez esetben is eltér a többitől: nevezetesen
abban, hogy csak egy spirálalakú kést tartalmaz a késdob. ( A többi gépnél 2 db,
egymástól 180 fokra a henger palástjának alkotója mentén elhelyezett kés van.) A
FESTO megoldás előnye a gyors késcsere, és hogy a két kés síkjának egymáshoz
illesztési szükségessége értelemszerűen elmarad. A késszélességgel kapcsolatos
további megjegyzésünk a MAKITA 1806 B típusra vonatkozik. Ennek nincs is falcoló
üzemmódja, ugyanis ez (170 mm) kifejezetten ún. szélesgyalu. Az alkalmazott
elektronika - már fentebb említett - fajtáit nevezzük meg ebben a sorban, míg a
következőben arról adunk felvilágosítást, hogy a gép felhelyezhető-e állványra.
A parkoló állás címszó alatt arról tájékoztatunk, hogy be van-e építve a
gyalutalpba a korábban már említett emelő bütyök, vagy valamilyen más késvédő
megoldást alkalmaztak.
Végül a gép súlyát közöljük megjegyezve, hogy a gyaluk a komoly méretű
csúszótalp, és késdob miatt alapvetően nehéz gépek, de használati jellegükből
adódóan ez nem különösebb hátrány.
Kézi gyalugépek
Nem használunk gyalut?! A ház körüli kisebb faipari munkák elvégzéséhez fúrógép és fűrész, esetleg még csiszológép valóban elegendő. Azonban ha belegondolunk - és erre kívánjuk olvasóinkat e cikkel serkenteni -, hogy a gyalu valójában miféle feladatokat is old meg vagy tesz könnyebbé, rájövünk, hogy e szerszám mellőzése mennyire érdemtelen, sőt komolyabb igényű asztalosmunkáknál használata nélkülözhetetlen.
További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!
Szólj hozzá a cikkhez!
Be kell jelentkezned,
hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
Barkácsoljunk, de mivel?
Az építkezők és családi házban lakók közül egyre több emberben merül fel a gondolat, hogy az igen drága faipari munkát, még ha egyszerűbb módon is, de megpróbálja saját maga elkészíteni, legyen szó...
Gyalupad saját kezűleg
"Profi" barkácsolók, a pályakezdő asztalos iparosok meg különösen igénylik a masszív munkaasztalt, ami még a különféle méretes alkatrészek, deszkák, staflik befogására is alkalmas. A gyalupad lenne...