Milyen a jó festőhenger?

Íme néhány tanács

Lényeges szempont a henger szálhosszúsága. Ez teszi lehetővé, hogy a festékek fajtájától és azok sűrűségétől függetlenül ideális legyen az adott felületre való felhordása. Minél simább felület elérése a cél, annál rövidebb szálhosszúságú hengert kell választani. A rövidszálú hengerek még parketták lakkozására is használhatók, ha a szálanyaguk oldószerálló.

Durva, szemcsés felületek festésénél viszont a hosszabb szálú festőhengerek az ideálisak. Ezek ugyan több festéket vesznek fel, viszont jól bedolgozzák az anyagot a felület egyenetlenségeibe is.

A szálhosszúság növelésével még a legdurvább felületeken is jó fedés érhető el, és jó a négyzetméterenkénti hatékonyságuk is. Ám arra számítani kell, hogy ezeknek a festékfelvételük jelentős, bár a megfelelő felületfedéshez ez elengedhetetlenül szükséges. A szálhosszúság egyébként a felület strukturáltságát is befolyásolhatja. Különösen fontos a szálak hosszúsága a homlokzatfestő hengereknél, mert ezeknek a felületeknek mélyebb a felületi strukturáltsága, és megfelelő befestésükhöz a sűrűbb festékek, és a hosszú, kimondottan e célra készült festőhengerek a megfelelők.

A használt festék sűrűsége is lényeges a henger kiválasztásakor. A sűrű, pl. egyrétegű festékekhez szinte csak a rövid szálhosszúságú velúr hengerek a megfelelők. Ezeknek csekély a festékfelvételük, ám a jó fedőképességű festékek nem is indokolják a vastagon felterített festékréteget. Minél sűrűbb tehát a használt festék, annál rövidebb szálhosszúságú hengert célszerű a festéshez használni.

A zománcfestékekhez is használhatók hengerek, amelyek anyaga szivacs- vagy velúrszálas. Ez utóbbiak simább felületet adnak, és még oszlató ecsetelést sem igényelnek, ha a festék konzisztenciája megfelelő. Nagyobb felületeknél nagyon előnyösen alkalmazhatók ezek az ún. lakkozó hengerek, ám az oldószeres festékekhez csak oldószer-álló anyagú hengert lehet használni, míg a vízbázisú festékekhez a normál kivitelűek is megfelelnek. A lakkozó hengerek is hatékonyak minden mázolandó felületen, feltéve, hogy a henger teljes szélességében kihasználható. Ezért a 10-12 cm szélességűek mellett érdemes tartani 4-5 cm-eseket is, melyek a keskeny felületek festésénél előnyösek.

Ez igaz a többi festőhengerre is. A keskenyebb – 18-20 cm-eseket – könnyebb kezelni, az ennél szélesebb 23, 25 cm-esek ugyan hatékonyabbak, ám esetenként nehézkes a használatuk. A hengerek használatához nyél is szükséges, amelynek tengelyátmérője általában 6 vagy 8 mm, a tengelyük hosszúságát a henger hosszúságához igazítsuk, még inkább készletben érdemes megvásárolni őket. A lehúzó rács sem nélkülözhető a hengerek használatához, amelyeket ugyancsak a henger méretéhez igazodva kell megválasztani. Ezek a festékes edénybe is behelyezhetők, ám kisebb felületek festéséhez elégségesek a kisebb festéktartó tálcák és a hozzávaló méretű hengerek. Az ilyeneket inkább zománcfestékekhez célszerű vá­lasztani, amelyek készletben is megvásárolhatók.

A hengerek kiválasztását a szálanyaguk színes csíkozása is megkönnyíti. Az egy körbefutó színes csíkozásúak parketták, padlók és nagyon sima felületek bevonásához, a két körbefutó csíkozásúak sima, struktúra nélküli falak-, a három csíkkal ellátottak pedig durva falfelületekre, tapéták átfestésére alkalmasak. A homlokzatokhoz a hosszirányú csíkozású hengerek közül célszerű választani, amelyek az egyenetlen felületeken is egyenletesen oszlatják el a festékeket. Az igényesebb gyártmányú festőhengerek műanyag csomagolásán az adott henger méretét, anyagát, szálhosszúságát és esetenként még azt is megadják, hogy milyen típusú és összetételű festékhez használhatók. Ha azonban még így is kétséges lehet az adott feladatra és festékfajtához használható festőhenger kiválasztása, érdemes szakavatott eladótól tanácsot kérni, mert számos gyártó terméke van forgalomba és ezeknek esetenként nem mindig ismertek a tulajdonságaik.

A hengerek tisztítása, használata

Minden hengert használata előtt ajánlatos szappanos vízzel alaposan kimosni. Ezt követően a nyélre téve könnyen kipörgethető a szálakból a nedvesség nagy része. Ezután a hengert nedvszívó anyagon lágyan átgörgetve a maradék víz is eltávolítható a szálakból majd a nyélére akasztva teljesen ki kell szárítani. A tisztítással megnövelhető a henger szálainak felszívó képessége, és eltávolíthatók az esetlegesen kihulló szálak is.

A hengert mindig csak alig félig ajánlott a festékbe mártani. A felesleges festéket a rácson kell lehúzni, majd átforgatva, esetleg újból a festékbe mártva telíthető a henger egész felülete. Használatkor nem célszerű erősen a falra nyomni és előnytelen a hengerek túlzó „pörgetése” is, mert így fröcskölni fog.

Használat után minden hengert alaposan ki kell mosni. Ehhez is használható a lehúzó rács, de tiszta folyóvíz alatt is teljesen ki lehet a szálakat tisztítani pörgetés közben. A szálakban maradt nedvességet kipörgetéssel, majd nedvszívó anyagon többször átgörgetve, a nyelére akasztva szárítható ki. Tárolásnál nem ajánlott sima felületre helyezni, vagy műanyag zacskóba csomagolni, mert ez gátolja a szálak kiszáradását, és deformálhatja a hengert. Csak a teljesen kiszáradt hengert szabad műanyag zacskóba húzva, lehetőleg a nyelére akasztva tárolni. Az oldószeres lakkozó hengereket nem célszerű oldószerben kimosni, mert ez elég sokba kerülne a hígító felhasznált mennyisége miatt, ezért csak a festőtálcába öntött hígítóban többször átforgatva, és a felső lapos részén jól kinyomkodva kell a másnapi használatra előkészíteni. A vizes bázisú zománcfestékeknél ez vízzel sokkal könnyebb feladat. A lakkozó hengereket azonban nem célszerű a következő festésig tisztítani, tárolni, mert viszonylag olcsók, és az új hengerrel garantáltan jobb minőségű lesz az újabb festés.