Kerékpáros szabályok

A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetve az őt szállító jármű vezetője), a betegszállító gépjármű, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.

• A gyalog- és kerékpárúton a biciklis a gyalogosokat nem akadályozhatja, nem veszélyeztetheti. Ha az út mellett, annak vonalvezetését követve kerékpárutat jelöltek ki, a bicikliseknek ott kell közlekedni!
• Ha az „Egyirányú forgalmi út” jelzőtábla alatt kiegészítő táblán kerékpárt mutató ábra jelenik meg, akkor a kerékpárok a megjelölt iránnyal szemben is közlekedhetnek.
• Egy kicsit részletesebben tehát! Egyirányú utcába értelemszerűen tilos a forgalommal ellenkező irányból behajtani kerékpárral is, kivéve, ha kerékpárt jelző kiegészítő tábla ezt megengedi. Ez utóbbi esetben szigorúan az úttest jobb oldalán kell haladni kerékpárral, ha van felfestett kerékpársáv, akkor ott. A 2010-es KRESZ-módosítás csak minimális változást hozott ebben a tekintetben. A téves sajtóhírekkel ellentétben továbbra is csak akkor szabad szemből behajtani, ha a kiegészítő tábla ezt megengedi! Ha nincs kiegészítő tábla, ne hajtsunk be a forgalommal szemben, a keresztező utcákban közlekedők ugyanis nem számítanak a kerékpárosokra!
• Ha a járművek útkereszteződésben, útszűkületben, szintbeli vasúti átjárónál vagy egyéb forgalmi okból megállnak, kerékpárral az úttest szélén, az álló járművek mellett jobbról szabad előrehaladni. Ez csak akkor lehetséges, ha elég a hely, és az irányváltoztatási szándékot jelző járműveket nem akadályozzák a kétkerekűek.
• Kerékpárral lakott területen kívül, a főútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni tilos, ilyenkor le kell szállni és a biciklit tolva, a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint, kell az úttesten átmenni. Ugyancsak tilos biciklivel a kerékpárútról a vele párhuzamos útra, balra bekanyarodni. Itt is le kell szállni és gyalogosan átkelni az úton.
• Kétkerekű kerékpáron csak 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idősebb utast pótülésen. Kettőnél több kerekű kerékpáron pedig csak 17. életévét betöltött személy szállíthat a kerékpárt nem hajtó utast.
• A kanyarodó járműveknek elsőbbséget kell adniuk azoknak a gyalogosoknak (valamint kerékpárúton vagy gyalogos- és kerékpárúton haladó bicikliseknek), akik keresztezik az utat, amelyre éppen kanyarodik a jármű.
• Vigyázat: A kanyarodó járművezetők gyakran nem figyelnek a párhuzamos kerékpárúton közlekedő biciklisekre. Minden ilyen kereszteződésben készüljünk fel a megállásra!
• A zebrán áthaladó gyalogosoknak (ha már a zebrán haladnak) elsőbbségük van minden járművel szemben. A gyalogosokat még csak zavarni sem szabad az átkelésük során. Ha többsávos úton az egyik sávban valaki már megállt a zebra előtt, akkor a többi sávban is meg kell állni! Ha kerékpárral a zebrát keresztezzük, akkor ugyanúgy meg kell adnunk a gyalogosoknak az elsőbbséget, mint ha autót vezetnénk!
• A zebrán az elsőbbség csak a gyalogosokra vonatkozik. A biciklisekre csak akkor, ha a zebránál leszállnak és tolják a biciklit. Az autósok ugyanis csak gyalogosokra számítanak, száguldozó biciklisekre nem
• A kerékpárosnak is, mint minden járművezetőnek, jeleznie kell minden irányváltoztatási szándékát, mégpedig balra kanyarodva bal, jobbra kanyarodva jobb kézzel. Az irányjelzést az irányváltoztatás előtt megfelelő távolságban és időben kell megkezdeni, a kanyarodás során azonban már nem szükséges jelezni. Az irányjelzés a közlekedés többi résztvevője számára jelzi a szándékainkat, így felkészülhetnek a manővereinkre, tehát végsői soron a saját biztonságunkat növeljük ezzel.

Kerékpárút:

A tábla azt jelzi, hogy a kétkerekű kerékpárok csak a kerékpárúton közlekedhetnek; a segédmotoros rokkantkocsi, gépi meghajtási kerekes szék, illetőleg a kétkerekű segédmotoros kerékpár lakott területen kívül a kerékpárutat igénybe veheti, ha ezt jelzőtábla nem tiltja. A kétkerekű segédmotoros kerékpár, segédmotoros rokkantkocsi a kerékpárúton legfeljebb 20 km/óra sebességgel közlekedhet. A kerékpárúton más jármű közlekedése tilos.

Gyalogút:

A tábla olyan önálló utat jelez, amely a gyalogosok közlekedésére szolgál; jármű közlekedése a gyalogúton tilos.

Hol tilos kerékpározni?

• Tilos kerékpározni autópályán és az „autóút” táblával jelölt autóúton, továbbá
• Buszsávban,
• Gyalogúton,
• Gyalogos zónában (külön jelzőtáblával jelölik),
• amennyiben egyéb tábla ezt nem engedélyezi, akkor gyalogos zónában tilos kerékpározni. Ha a kiegészítő tábla csak bizonyos időszakokban tiltja a behajtást, akkor a többi időszakban legfeljebb 10 km/h sebességgel szabad kerékpározni. A kerékpárt tolni természetesen bárhol szabad a forgalom akadályozása nélkül.
• Ott, ahol ezt tábla tiltja,
• kerékpárral behajtani tilos,
• mindkét irányból behajtani tilos,
• behajtani tilos,
• Járdán,
• járdán tehát tilos kerékpározni! Kivétel ez alól a 12. évnél fiatalabb gyerek, mivel ő főútvonalon még nem kerékpározhat, így a párhuzamos járdán haladhat, legfeljebb 10 km/h sebességgel,
• lakott területen csak akkor szabad a járdán kerékpározni (legfeljebb 10 km/h-val), ha az úttest kerékpáros közlekedésre alkalmatlan (például földút). A hivatalos értelmezés szerint az, hogy az útesten nagy a járműforgalom, vagy tábla tiltja az úttesten a kerékpáros közlekedést, még nem jelenti, hogy szabadna a járdán tekerni,
• a KRESZ jó okkal tiltja a járdán való kerékpározást: a járda a gyalogosoké. A gyalogosok mozgása (főileg a gyerekeké és időseké) gyakran kiszámíthatatlan, így veszélyhelyzetek sokasága adódik. Emellett a kapualjakból kihajtó autósok nem számítanak a járdán nagy sebességgel közlekedő biciklisre. A mellékutcák keresztezése szintén veszélyes a járdáról lehajtva ugyanezen okból. Külföldi tanulmányok szerint a járdán biciklizni 2-3-szor veszélyesebb, mint az úttesten.