Szárazépítés

A gipszkartonozott falszerkezethez stabil váz szükséges. E célra készülnek a speciálisan formázott acélprofil elemek. Ezek könnyű szabhatóságukkal - csak egy jó lemezvágó olló kell hozzá - és gyárilag előkészített nyílásaikkal a különféle hálózatok kiépítését és rögzítését vésés nélkül teszik lehetővé. Sokan mégis az ellenőrizhetetlen nedvességtartalmú favázakat részesítik előnyben, pedig ezekkel több munka van, és a vezetékezést is megnehezítik. A fémidomokból kialakított vázaknál ez ritkán okoz gondot.
Miután az egyik oldali lapburkolat már a helyére kerül, vagy a vázat szilárdan a falhoz erősítették, következhet az elektromos- és vízhálózat vázba illesztése. Az elektromos vezetékek védőcsöveit - az előre belehúzott vezetékekkel együtt - az álló idomok gerincébe sajtolt H-alakú kivágások kihajlítását követően 30 mm átmérőig vízszintesen vezetve lehet elhelyezni. A vízvezetékeket ugyancsak e lyukakon átvezetve lehet kiépíteni, a kihajtások visszahajlításával pedig ezek is kellően rögzíthetők.
Az elektromos hálózat kiépítéséhez kapcsoló- és elosztó dobozokra is szükség van. E célra speciálisan kialakított dobozokat célszerű használni, amelyek a burkolólap pontosan kivágott nyílásába illeszthetők. A megfelelő méretű lyukat korona lyukmaróval könnyű a gipszkartonból kivágni. A dobozok alján kitörhető lyukak vannak a vezetékek behúzásához, és ezek átvezetése után a kivágott lyukba illesztett dobozok a külső oldal felöli csavarjai segítségével rögzítők a burkoló lapra. A kapcsolók, dugaszoló aljzatok elektromos bekötését természetesen csak a fal elkészülte után lehet elvégezni. A hálózat kiépítésének szerelési műveletei így gyorsan, vésés és bepucolás nélkül végezhetők el.
Ajánlatos jobban odafigyelni a különféle sarokcsatlakozásokra is. Általában elég, ha a szintbe gyalult és egymáshoz illeszkedő lapéleket hézagoló gipszbe ágyazott üvegszálas hézagerősítő csíkkal fedjük le, majd a hézagoló anyaggal újból szintbe simítjuk. Kötés után a felületi egyenetlenségeket csiszolással lehet megszüntetni. A vélhetően nagyobb veszélynek kitett sarkokat azonban célszerű 25x25 mm-es alumínium sarok idommal is megerősíteni. A fém élvédőt tűzve lehet a kartonfelületre erősíteni, és a felületeken kialakuló szintkülönbségeket több rétegben hézagoló gipsszel besimítva, majd száradás után síkba csiszolva kell eltüntetni.
Sokan nem bíznak eléggé a gipszkarton falak teherbírásában. Félelemre azonban semmi ok, ha a különféle berendezési tárgyakat a súlyuknak megfelelő dübelek segítségével szereljük fel a falra. Könnyű, 7-10 kg súlyú tárgyak gipszkarton dübelekkel minden gond nélkül felakaszthatók. A műanyag dübelt 8 mm-es furatba kell behajtani, majd ezután a tárgyat 4-es panelcsavar behajtott szárára, vagy azzal felerősített akasztóhorogra függeszthetjük. Ha pedig Molly fém dübelt alkalmazunk, az még egy rétegű, 12,5 mm vastag lap esetében is 40 kg-mal terhelhető. Fali polcrendszerek tartósínjeit pedig lehetőleg a vázprofilok közelében szereljük fel. Az adott terhelést több dübelt alkalmazva egyenletesen oszthatjuk el a fal adott felületén. Középnehéz konzolterheket azonban megfelelő méretű, szilárdan a vázra, vagy falra rögzítve szabad csak felerősíteni.