Értékeinket csak kevéssé védik!

Zár a bútorokon

Ha otthonunkat egyébként védettnek mondhatjuk, bútoraink ajtóit, fiókjait többnyire szükségtelennek véljük újabb zárakkal védeni. Ám a lakások legtöbbjébe közel sem olyan nehéz bejutni, mint azt bárki gondolná. Ráadásul a családon belül is vannak személyes értéktárgyaink, irataink, amelyeket jobb zárható fiókokban, vagy szekrényrészekben tartani. A bútorokon viszont újabban zárral védett tároló részek szinte nincsenek. Akinek fontos egy-két zárható tároló, jobb, ha maga gondoskodik róla. Bútorzárakat alkalmazva ez nem is olyan nehéz.

Ahol azonban nincs szükség zárra, váljunk meg tőlük. A régebbi szekrényajtókon ugyanis az új szerelvények feleslegessé teszik a régi, akadozva működő kulcsos zárakat. A modern rugós kivetőpántok eleve zárva tartják a szekrényajtókat, cseréjükkel ezt a problémát könnyű megoldani. Szerencsére a pántfészek méretek közel azonosak és a régi pántokat rugósra cserélve feleslegessé válik akár a régi rúdzár is. Az eredeti kulcsnyílást pedig egy jól kiválasztott fogantyú felszerelésével tüntethetjük el. Aki mégis ragaszkodik a rúdzárhoz, az válassza inkább az igényesebb kivitelű új rúdzárak közül. Ez ugyan pontos felszerelést igényel, és valószínűleg a rúdfészkeket is pontosítani kell, de működésük korrekt, és a testesebb reteszrudak már nem fognak akadozva működni.
Más esetekben a kisebb szekrényajtók zárját is célszerű igényesebbre cserélni. Több változat közül lehet választani, van bevéshető és rácsavarozható kivitelű zár is. A korszerű szerkezetűek többnyire biztonsági cilinderzárak, de beszerezhetők még egyszerűbb, lamellás rendszerű bútorzárak is. Ha már cserélünk, akkor a korszerűbb és biztonságosabb szerkezetűeket szereljük fel a régi helyére. Ilyen esetekben a zárnyelv helye valószínűleg módosulhat, amit viszont új zárlemez felcsavarozásával korrigálhatunk és tehetünk biztonságosabbá.
A fészek helyét az ajtóra már felszerelt zár alapján határozzuk meg és marással alakítsuk ki. Az új zárlemezt is szintbe süllyesztve kell lecsavarozni. A lamellás zárak közöttük vannak jobbos és balos ajtókra is felszerelhetők, ezeknek két helyen van a kulcsnyílásuk, és aha méretben megfelelőek, akkor bármilyen ajtóra felerősíthetők, akár még a régi zár helyére is. A kulcsnyílások azonban nem esnek egybe a zárnyelvvel, ezzel már eleve számoljunk.
A biztonságosabb bútorzáraknál a záró retesz többnyire a hengerzár tengelyvonalába esik. Mivel a betéttest számára nagyobb nyílást kell a frontlapba marni, elhelyezését célszerű jól megfontolni. Ezek sem egyformák, mivel a felerősítésük alapján vannak bevéső-, rácsavarozható és bütykös bútorzárak. Ez utóbbiakat elmozdulásukat megakadályozó körmös tárcsa és anya segítségével lehet a frontlap hátoldali bemarásába rögzíteni. Az ívesen elforduló zárnyelv a betét végére csatlakozik; különféle alakú és méretű lehet. Az ilyen zárnyelvek azonban többnyire kiállnak az ajtó, vagy a káva lapsíkjából. E tulajdonságuk miatt különféle fiókok zárószerkezeteként is jól használhatók.
A biztonságinak mondható bútorzárak másik fajtájának nyelve a zárházba siklik vissza, külön helyet nem foglal el, így elég univerzálisan beépíthetők ajtólapokba és fiókokba is. Azonban lényeges, hogy főként a káva közé csukódó frontlapoknál építhetők be könnyen. A kávára ütő ajtó és fiókelőlapoknál inkább a rácsavarozható változatok az előnyösek.
Azt pedig, hogy az új zár hová kerüljön és a célunknak melyik változat az ideálisabb, mindig a frontlap és annak a korpuszra csatlakozása alapján lehet eldönteni. Kisebb szekrényrészeknél előnyösebb, ha középre kerül a zárszerkezet, de szükség esetén a fogantyú alatt vagy felett is jól elhelyezhetők. Oldalra is szerelhetők ám ez fiókoknál nem mindig előnyös. A kávaoldalra viszont csak különleges esetekben célszerű elhelyezni, és ebben az esetben a frontfelület belső oldalán a horgos zárnyelv számára süllyesztett zárlemezt kell felszerelni.
A hengeres biztonsági zárakhoz pontos átmérőjűre mart lyuk szükséges, és ha kipattogzik a lyuk széle, e sérüléseket a külön felpattintható takarógyűrű jótékonyan lefedi. A zárak felszerelése elég kényes feladat, ezért ha úgy érezzük, meghaladja képességeinket, akkor inkább bízzuk szakemberre. A kulcsokat pedig soha ne hagyjuk a zárban, viszont olyan helyen tároljuk, ahol nem kallódhatnak el, de mások nem férhetnek könnyen hozzá.
Egy zárható tároló részben ugyanis többnyire fontos iratokat, kisebb értékeket tartunk, így korlátozhatjuk csak a hozzáférhetőségüket. Az értékesebb tárgyakat azonban ajánlatos biztonságosabb, falhoz vagy a földre csavarozott fémkazettákba zárni, az ékszereket és nagyobb értékeket pedig ennél biztonságosabb helyen, pl. falba épített és jól álcázott mini széfben tartani. A bútorzárakkal elzárt szekrényrészek ugyanis közel sem nyújtanak az értékesebb dolgainknak kellő biztonságot. Még akkor sem, ha fémkávás, különlegesen masszív szerkezetű, digitális kóddal és kétszer két ponton záródik a fiók. A zárt bútorajtó vagy fiók csak egy jelzés a családtagok vagy kollégák felé, hogy innentől kezdve "magán szféra" kezdődik, amihez másoknak nincs köze.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: zár, értékvédelem

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Ablakcsere panellakásokban

A felújítási munkáknál lényeges szempont, hogy minőségi javulást a legkevesebb anyagi ráfordítással lehessen elérni. A panellakásoknál ez a szempont a nyílászárók résszigetelésével eleinte...


Zárfeltörési módszerek

Nem azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy kitanítsuk a betörőket. Sajnos ők tudják a „szakmájukat” alacsonyabb vagy magasabb színvonalon nélkülünk is. Módszereik, és azok hatékonyságának...