Fűtéskorszerűsítési hitellehetőségek

Fő probléma a kiszámíthatatlanság...

A hazánkban uralkodó kontinentális éghajlat egyik szépsége a négy évszak, hiszen ennek köszönhetően környezetünkben háromhavonta más és más kép tárul elénk. Hátránya, hogy késő ősztől kora tavaszig jelentős költségeink merülnek fel azzal, hogy kellemes hőmérsékletűvé fűtsük a lakást.
Húsz évvel ezelőttig a családi házakban a vegyes tüzelés volt az egyik legelterjedtebb fűtési mód. Aztán az olajfűtés is elterjedt, ám a számos visszaélés miatt (a színezett olcsóbb fűtőolajat "szőkítették", és üzemanyagként használták fel) ennek is leáldozott. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt sokan átálltak a vegyes tüzelésről a gázfűtésre: ez sokkal tisztább, hiszen nem kell salakolni, nincs szaga és az ára sem volt akkoriban magasabb, mintha valaki szénnel, fával melegítette volna a házát.
A tavaly bekövetkezett és idén is folytatódó jelentős gázáremelkedés, valamint az ártámogatás csökkentése miatt egy év leforgása alatt ez a környezetbarát fűtési mód sokat vesztett népszerűségéből. Ebből okulva, mielőtt valaki házának fűtési módjáról dönt, nem árt, ha a jövőbe lát, hogy tudja: az adott energiahordozó ára hogyan fog alakulni a jövőben. Az eddigi áremelkedések fő tapasztalata, hogy azok jártak jól, akik a gázfűtés kialakításakor nem szüntették meg az addigi vegyes tüzelésű rendszerüket, vagy cserépkályháikat. Sokan most újra visszatérnek a régi rendszerre.
A családi házban lakók problémáinál még jelentősebbek a panel-, vagy társasházakban lakók gondjai, hiszen itt felújításkor nem egy család döntéséről van szó, hanem egy egész közösség akaratát kell közös nevezőre hozni.
-"A panelházunk lakóközössége az utóbbi években számos energiatakarékosságot célzó beruházásba vágott bele, korszerű kazánt vásároltunk a régi helyett, ami a 60 lakás fűtés és melegvíz ellátását is biztosítja. Emellett minden lakásban hőmennyiség-mérőket szereltettünk fel, hogy mindenki annyit fizessen, amennyit fogyaszt. A várt költségcsökkenésből azonban semmi nem lett: a hőfelhasználás valóban hatékonyabb lett, ám az egyre emelkedő gázárak miatt a beruházást követően sem csökkentek a költségeink" - említette Szabó Mária, aki egy békéscsabai panellakás tulajdonosa.
Szakemberek véleménye szerint ebben az esetben a csalódás oka abból ered, hogy az energia-megtakarítás pénzbeli összegét elvitte az energiahordozó árának emelkedése. Azaz a lakóközösség, a megtakarítást nem érzi a pénztárcáján, de ha a korszerűsítés elmaradt volna, akkor az áremelkedést éreznék, így "csak" a rezsiköltség stagnál.

A Nemzeti Energiatakarékossági Programról (NEP)

Az idén is meghirdette a gazdasági minisztérium a lakossági energiatakarékossági pályázatot és az ahhoz kapcsolódó hitellehetőséget az 1994 előtt, hagyományos technológiával épült házakra, lakásokra.
Tavasszal már összevont formában, egyetlen pályázat keretében hirdették meg a lakossági energiatakarékosság és a megújuló energiahordozó-felhasználás, például hőszivattyú beruházás támogatását, amelyre a keretösszeg 2,4 milliárd forint. Az állami támogatáshoz kedvezményes hitel kapcsolódik, kevéssel 6 százalék fölötti kamattal. A gazdasági tárca szerint mindennek célja évi 14-15 ezer hagyományos építésű lakás energetikai korszerűsítése.
Támogatásért lehet pályázni napkollektorok, hőszivattyúk, vagy egyéb, megújuló energiahordozóval üzemelő beruházásokhoz. E beruházásoknál nincs előírt építési forma, és új építésű lakások esetén is lehet pályázatot benyújtani. A feltételek jórészt megegyezek a lakás-korszerűsítési pályázatok feltételeivel. Eltérés, hogy a drágább beruházással járó, a megújuló energiahordozó-ellátásra irányuló pályázat esetén az eddiginél magasabb összegű hitelt lehet felvenni. Az idén várhatóan mintegy háromezer lakásban valósulhat meg megújuló energiahordozó-felhasználást növelő beruházás.
A energiatakarékosság program kiírása szerint 15% os, maximum 265 ezer Ft vissza nem térítendő állami támogatást nyerhetnek el a pályázók. A költségek fennmaradó 85%-ára, illetve az állami támogatási keret kimerülése esetén a teljes beruházásra (saját erő bevonása nélkül) hitelprogram nyílik. Így a múlt évekhez képest olyanok is felújíthatják az otthonukat energiatakarékossági szempontból, akiknek nincs önerővel felérő pénzügyügyi forrásuk, miután a most kezdődő programhoz erre nincs szükség.
Az eddigi energiatakarékossági programok tapasztalatai szerint átlagosan 900 ezer-1 millió Ft beruházással a hagyományos építésű lakások energiafelhasználása átlagosan mintegy 30%-kal csökkent. Az átlagos megtakarítás tüzelőolaj esetében évi 190 ezer, földgáz esetében évi 68 ezer forinttal mérsékli a háztartások energiaszámláját. Egy átlagos beruházás így tüzelőolaj-fűtés esetében öt, földgáz esetében mintegy 13 év alatt térül meg.

A panellakásoknál egyre sürgetőbb a korszerűsítés

A meglévő épületek ötven-hatvan százalékát 1970 és 1980 között építették, gépészeti rendszereik élettartama nagyjából harminc év, vagyis mára teljes felújításra szorulnak. Műszaki megoldásaik alkalmatlanok arra, hogy átállíthatók legyenek a fűtés egyéni fogyasztás szerinti mérésére.
A legújabb technológiát is magában foglaló felújítás költsége összesen kétszáz-kétszázötvenezer forint, a megtérülés becsült ideje két és négy év - becsülték korábban a médiában nyilatkozó épületgépészek. Lapzártánkkor már várható változásként adták hírül, hogy rövidesen már egyes panellakások ablakcseréjére is lehet majd támogatást kérni az energiatakarékossági programban, vagyis nem kell az egész háznak pályáznia, hanem egy-egy tulajdonos is kaphatna pénzt. Eddig egyénileg nem volt lehetőség erre. Az egyedül pályázók ugyanakkor a korszerűsítés árának legfeljebb 15 százalékára pályázhatnak. A támogatás mellé kedvezményes hitelt is lehet igényelni.
Az energiatakarékossági támogatások során visszaigényelhető összeg, azaz a támogatás százalékos mértéke, egyre kevesebb lett a támogatás első meghirdetése óta. Ez olyan szempontból jó, hogy a támogatási keretből így több pályázónak tudnak támogatást adni, ám egyenként csak kevesebbet.
A támogatási rendszer bírálói szerint ez így nem is igazi támogatás, hiszen a korszerűsítésben szükséges termékek és szolgáltatások áruforgalmi adója 20 százalék, tehát a támogatást levonva is az állam nyer az ügyön.

Lényeges részletek a támogatásról

A lakások energetikai korszerűsítése címén az 1994 előtt, hagyományos technológiával épült lakóingatlanok energia-megtakarítást eredményező utólagos hőszigetelésére, nyílászáróinak utólagos hőszigetelésére, vagy cseréjére, a meglévő fűtési, illetve melegvíz-ellátási berendezéseinek korszerűsítésére igényelhető állami támogatás.
A lakossági megújuló energiafelhasználás növelését célzó pályázat pedig a lakóingatlanok vonatkozásában a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházásokhoz, a megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia vagy villamosenergia-termelő kapacitások létesítésével vagy biomassza, geotermikus energia, szélenergia nagyobb arányú felhasználását célozzák meg. A vissza nem térítendő támogatás mértéke a beruházási költség legfeljebb 15%-a, de lakásonként maximum 265.000,-Ft. A pályázat alapján a pályázó jogosulttá válik a "Sikeres Magyarországért" Lakossági Energia-takarékossági Hitelprogram keretében hiteligénylésre. A hitel mértéke 0-tól 85 %-ig terjedhet, összege lakásonként legfeljebb 1.500.000.-Ft lehet az energia-megtakarítást eredményező beruházások esetén.
A hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházásoknál az állami támogatás mellett a költségek további részét szintén lehet hitelből fedezni. A hitel megegyezik az előzővel, ám összege lakásonként legfeljebb 3.735.000.-Ft lehet.

Támogatással kapcsolatos információk az Energia Központ Kht. ügyfélszolgálatán kérhetők a (06-1) 456-43-02, (06-1) 456-43-88 telefonszámokon