Gipszkarton falak és szigetelésük

A gipszkarton falszerkezeteknek sok előnye van

Környezetbarát, mivel összetevői a gipsz és a víz természetes anyagok. Sem előállításuk, sem beépítésük nem szennyezi a környezetet. Sőt, a keletkező hulladék környezetkímélő elhelyezése sem okoz gondot. Építése gazdaságos, tiszta és gyors. A gipszmag nagy mennyiségű párát képes befogadni, ezzel csökkentve a nyári időszakban a lakóhelyiségek páratartalmát. Ugyanakkor a téli, száraz fűtési szezonban a párát visszaengedi a helyiség levegőjébe, amitől hőérzetünk javul. Átveszi és tartja a belső tér hőmérsékletét, vagyis felülete nem sugároz hideget, így a helyiséget nem érezzük hidegebbnek, mint amit a szobai hőmérő mutat.

A gipszkarton falak, mint szerkezetek jó hanggátlási tulajdonságúak. A válaszfalak és álmennyezetek, valamint a bennük elhelyezett ásványgyapot szigetelések segítségével jól gátolható a léghangok terjedése. Az egyéb, pl. teherhordó szerkezetektől, lágy anyaggal elválasztott válaszfalak a testhangok okozta rezgéseket sem továbbítják. A szerkezet hőszigetelésével fűtött és fűtetlen terek elválasztása is megoldható. Építése gazdaságos, gyors, a szerkezet teherbíró. Jó hanggátlási tulajdonsága mellett a gipszkarton-szerkezet tűzgátlási képességgel is bír. A gipszkarton nem éghető anyag, tűzvédelmi osztálya A2. Tűz esetén a gipszmagban kristályos formában megkötött víz „beépített tűzoltóként viselkedik”, elpárolog a gipszmagból, és az így keletkező vízgőz lassítja a szerkezet mentén a tűzterjedést. Az előtétfalas szerkezetek és a válaszfalak esetében fontos követelmény az alkalmazandó szigetelés állékonysága és öntartó képessége. Ez az elvárás arra szolgál, hogy megelőzhessük a rossz minőségű hang- és hőhidas szerkezetek kialakítását.

Legtöbb esetben a lakástulajdonosok nem tudják megmondani miért is szigeteljük a térelválasztó falakat. Az pedig, hogy mi is lenne a megfelelő választás, (amely ár-érték arányaiban is fontos kérdés) sok esetben a kivitelezőknek sem egyértelmű. Általánosságban a két beltér (vagy szoba) hanghatásainak a csökkentése; a szomszédos helyiségbe átjutó zaj mérséklése – azaz a hanggátlás a feladatuk. Ritkán foglalkozunk a környezeti zajok egészségre káros hatásaival, pedig viszonylag egyszerűen és praktikusan ez az ártalom jelentősen csökkenthető hőszigetelő anyagok segítségével

A gipszkarton rendszerek szinte kivétel nélkül akkor alkotnak jól működő egységet, ha a gipszkarton lapok között, alatt vagy felett megfelelő minőségű szigetelő anyagot alkalmazunk. A tervezett falrendszerbe méretében illeszkedő és minőségében megfelelő szálas szigeteléseket célszerű választanunk, melyek a kívánt cél érdekében lehetnek kőzet- vagy üveggyapot, összefoglaló néven ásványgyapot szigetelések.

Gipszkarton rendszereket leggyakrabban mennyezetekhez (álmennyezet, illetve válaszfalakhoz, előtétfalakhoz használunk. Mennyezeti rendszerek esetében a szigetelőanyag mindig vízszintesen kerül elhelyezésre, aminek következtében a rendelkezésre álló hely, azaz a vastagság fontos szempont. Ha lehetőségünk van akár 20-30 cm szigetelés elhelyezésére, tegyünk így, mert a nagyobb vastagság jobb hő- és hangszigetelési tulajdonságokat fog eredményezni. Üvegfátyollal kasírozott anyag használata nem szükséges. Ez alól kivétel az akusztikai álmennyezetek esetében használandó üvegfátyol kasírozású szigetelőanyag.

Az előtétfalak és válaszfalak esetében fontos követelmény az alkalmazandó szigetelés testsűrűsége, mind a hanggátlás (áramlási ellenállás), mind pedig az öntartás, azaz az állékonyság miatt. Nem alkalmasak azok a termékek, amelyek összeroskadhatnak. A fentiek következménye előtétfalak esetében a hőhíd, belső válaszfalaknál pedig a hanghíd kialakulása. A megoldás a megfelelő testsűrűségű és áramlási ellenállású szigetelés alkalmazása. A szigetelőanyagokat falak esetében úgy építsük be, hogy homogén felületet kapjunk, az illesztések mentén is folytonos legyen a felület, ne maradjanak rések.

Vizsgálatok kimutatták, hogy a szálas szigetelőanyagok – mint hangelnyelő anyagok – testsűrűsége egy adott sűrűség fölött nem játszik szerepet az üregen áthaladó hanghullámok csillapításában, sokkal inkább a vastagság és az áramlási ellenállás mérvadó. Általában 1 cm szigetelésnövekedés a válaszfalba építhető anyagokból, 1 dB léghang-gátlás növekedést jelent. Minél nagyobb a léghang-gátlási szám (decibel érték), annál jobb a szerkezet hangszigetelési képessége.