Talajfertőtlenítési módszerek

Számos kórokozó baktérium, gomba, és kártevő féreg, lárva is él a talajban

Főleg a frissen kikelt csíranövények érzékenyek a különféle gombás, bakteriális betegségekre, melyek a nedves talajból fertőzhetik meg őket. Legismertebb ezek közül a palántadőlés, amit ha elkapott a csíranövény, az biztos pusztulását eredményezi. A fertőzés hatására a gyökérnyaknál elvizenyősödnek a szövetek és a növény egyszerűen eldől. Fontos tehát a talaj fertőtlenítése, amire számos módszer van, és közülük sok nem szó szerint értendő fertőtlenítést, hanem a kórokozók és kártevők egyedszámának csökkentését jelenti. Íme, néhány módszer, melyek viszonylag könnyen alkalmazhatók.

Néha vegyszerrel kell

A vegyszeres talajfertőtlenítésről is ejtsünk szót, bár kiskertben ennek alkalmazása nem indokolt. A talajkártevőket kicselezhetjük, ha az adott talajba mindig más-más növényt ültetünk (ez a vetésforgó lényege is), hiszen amikor burgonya van benne, akkor megjelenhetnek a burgonya kártevői, kórokozói, ám ha következőleg más növényt teszünk oda, mondjuk borsót, akkor azzal nem tudnak mit kezdeni a burgonya után ottmaradt káros szervezetek.

Ám egy fóliasátorban, ahol például mindig paprikát termesztenek, ott növénycsere híján felszaporodhatnak a kártevők. Itt talajgázosítással is lehet fertőtleníteni, de ez a hasznos szervezeteket is irtja, és figyelemmel kell lenni a szer szellőztetési idejére, majd lebomlására. Gázosítást csak erre vizsgázott szakember végezhet. Ennek kiskerti megfelelője, amikor granulált talajfertőtlenítő szert kapálunk be a talajba, ami nedvesség hatására kezd el hatni. De ez csak tényleg magas fertőzöttségnél indokolt, amikor tele van a talaj pajorra, fonálféreggel, tehát látjuk, hogy egy ép gyökérzöldségünk nem lenne, ha a fertőzött talajba vetnénk.

Sokszor vegyszermentesen is célt érünk

Túllépve a vegyszeres megoldásokon, más szelídebb lehetőségek is vannak. Egyik ilyen az őszi ásás, aminek lényege, hogy a talaj alsóbb rétegeit felszínre hozzuk, tehát felszínre kerülnek a kártevők is, melyek a tél folyamán megfagynak, így egyedszámuk tavaszra jelentősen lecsökken. Ha télen nincs fagy, akkor ez a módszer nem sokat ér. A fagykezelés ellentéte a sütés. Forró sütőben, gyakorlatilag átforrósítjuk a homokot, vagy vetőföldet. Például kaktuszok magvetésére ez kiváló megoldás, mert a kis kaktusz magoncok nagyon érzékenyek a gombás fertőzésekre. Ezzel a sütéssel minden gomba és baktérium kipusztul a talajból, de a humusz is megsemmisül. Tehát lesz egy fertőzésmentes, de tápanyagmentes vetőközegünk. Ha kikelő növényeket sütött talajba vetettünk, mindig tápoldatozzuk is emiatt.

Mustár, nem csak virslihez

Számos bio-védőnövény van, melyek gyökereiken vagy leveleiken keresztül kiválasztott anyagcsere termékeikkel elűznek bizonyos kártevőket. A kertészettől kicsit elvonatkoztatva ezért teszünk a kabátok közé levendulát, mert annak illóolaját nem szeretik a molyok, így inkább távoznak a szekrényből. A biokertészetekben a fonálférgek elleni legelterjedtebb fertőtlenítő növény a fehér mustár (Sinapis alba). Gyökerein biológiailag aktív anyagokat választ ki, melyek a talajban elgázosodnak, így fejtve ki a talajfertőtlenítő hatást. Ezek a biofumigásoknak nevezett anyagok a fonálférgeken kívül jelentősen gyérítik a talajlakó drótférgeket és különböző pajorokat. „Mustárkezeléskor” szeptembertől minden megüresedett területre mustármagot szórunk mindaddig, amíg csak remény van rá, hogy kicsírázik. Sőt, tavasszal ajánlatos még előveteményként is vetni oda, ahová csak később, május közepe táján tervezünk ültetni előnevelt melegkedvelő növényeket.

A bio kertekben sikeresen alkalmazható a fonálférgek ellen a mézontófű (Phacelia tanacetifolia) is, mely – ha virágzásig meghagyjuk – kiváló méhlegelő, így az odavonzott rovarok a beporzást is segítik. A mézontófű apró magvait már kora tavasszal vethetjük. A tervezett sorok helye és a sorközök egy része is bevethető vele. A kikelt mézontófű rövid időn belül finom „szőnyegsávot” alkot, árnyékolja a talajt, ezzel gyommentesen is tartja azt. Levelei közt az esővíz könnyen átcsorog, így jó harmatfogó. A melegkedvelő növények kiültetése előtt a tervezett sorokra a mézontófű sávokat teljes szélességükben lesaraboljuk. A bio védőnövényeket főleg a gyökérzöldségek közelében alkalmazzuk, hiszen a talajkártevők ott a „termést” a gyökeret veszélyeztetik, míg más növényeknél csak hátráltatják a fejlődést.

A gyermekláncfű a zöldségeskertben gyomként van számon tartva, ám kutatók megállapították, hogy hajszálgyökerein olyan fonálgombák tenyésznek, amelyek „felfalják” a kultúrnövények hervadását kiváltó fuzáriumgombák minden talajban előforduló részét. Hasonló, de sokkal gyengébb hatást fejtenek ki a salátafélék is. Némi fuzáriumpusztító hatása van még a spenótnak is.

A talajban hasznos szervezetek, pl. a giliszták védelemre érdemesek

A cserebogár pajor, igen nagyétkű kártevő

A talaj kémhatásának (pH), és sótartalmának, vezetőképességének (EC) ismerete is segít tulajdonságainak megismerésében

Fehér mustár

Mézontófű