Burgonya helyett: batáta

2016-05-03 15:19:44 | Módosítva: 2016-05-03 15:27:08

Hazánkban a köretek terén a burgonya eléggé egyeduralkodónak számít. Vannak azonban más alternatívái, melyeknek termesztése vagy felhasználása egyszerűbb, mégis ragaszkodunk a megszokáshoz. Pedig érdemes megismerni a csicsókát, vagy a batátát (édesburgonyát), melyek jó alternatívái az unalomig evett krumplinak.



Az édesburgonya, hivatalos nevén batáta Közép- és Dél-Amerika trópusi vidékeiről származik. Gyökérgumóit főzelékként fogyasztják, lisztjéből pedig kenyeret sütnek, keményítőt és szeszt is gyártanak. A trópusokon jelentős élelmiszernövény, de nálunk is megteremne, ha ültetnénk.

Dísznövény és haszonnövény is

A batáta egy kúszó szárú növény, számos díszváltozattal. Ültethető virágágyásba, de függőkosárba is – ha dísznek szánjuk. Amennyiben étkezési felhasználásra ültetjük, akkor szabadföldbe laza, tápdús, jó vízgazdálkodású mélyrétegű talajba kerüljön. Szereti, ha nedves a talaja, és 13 °C alatt károsodik, tehát későn, lehetőleg előnevelt növényeket ültessünk ki. Magról, hajtásdugványról és levéldugványról, vagy a gyökérgumók gyökereztetésével is szaporíthatók a díszváltozatok. Haszonnövényként tartva az utolsó szaporítási módot válasszuk, hiszen itt versenyt futunk az idővel, mert az őszi lehűlések beálltáig gyökérgumókat kell képezzen.

A gyökérgumói mellett fiatal levélhajtásai is fogyaszthatók, sőt őshazájában állati takarmánynak használják lombozatát. Étkezési célú termesztésénél egy nagyobb edénybe ültessünk el egy-két gyökérgumót február végén. Az új, 20 cm-es hajtásokat törjük le, a felső 3-4 levelet hagyjuk meg, a hajtásokat állítsuk vízbe, és várjuk meg, amíg megindul a gyökeresedés. Meleg helyen tárolva, papírzacskóban is kihajtanak a gumók. A hajtásokat elég, ha letörjük, ezután ültessük el a gyökeres palántákat május közepén, laza talajba, lehetőleg bakhátra, napos, félárnyékos helyre. Vannak, akik a fagyok elmúltával (május közepe, vége) a hajtásos gyökérgumó-részeket egyenesen kiültetik, miután a darabolást követően a sebek beszáradtak, és nem palántáznak – ez is egy megoldás.

Növekedése során az akár több méterre is elfutó hajtások folyamatos mozgatásával akadályozzuk meg a legyökeresedését, vagy irányítsuk alacsonyabb támrendszerre. Amennyiben az inda gyökeret eresztett, azt tépjük fel, ne hagyjuk, hogy ezeken a gyökereken keresztül táplálkozzon a növény. Ezzel elérjük, hogy a földalatti részen keresztül történjen a tápanyagfelvétel, és a gyökérgumók növekedjenek.

Az első fagyok után kezdjük meg a betakarítást. Szerteágazó gyökereinek köszönhetően a tőtől 60-80 cm-re is találhatunk gumókat. Egy tő legkevesebb 1 kg eredményt produkál. Felszedés után mossuk meg, szárítsuk meg, helyezzük papírdobozba úgy, hogy a gyökérgumók ne érintkezzenek. Tegyük meleg helyre. A sebek begyógyulása után pedig a gumókat 10-15°C között tároljuk.


Batáta a konyhában

Magyar neve az édesburgonya botanikailag megtévesztő, hiszen a hagyományos burgonya fogyasztott része gumó, míg az édesburgonyánál – lévén a hagyományossal rokonságban sincs – magát a gyökeret fogyasztjuk. Két fajtája ismertebb hazánkban: az egyik világos húsú és lilás héjú, ennek íze gesztenyeszerű. A másik fajta narancssárga húsú és sárgás héjú, ez inkább sütőtökhöz hasonló ízű. A batátának magas a szénhidrát, fehérje, A, B, C-vitamin tartalma, viszont a glikémiás indexe alacsony, ezért cukorbetegeknek kifejezetten ajánlott. A sárgás húsú fajták karotin tartalma magasabb, mint a fehéres húsúaké. C-vitamin-tartalma is figyelemre méltó, 15-30 mg/100 g – bár ez hőkezelés során jelentősen csökken. A többi zöldségféléhez viszonyítva sok fehérje is található benne, aminek aminosav összetétele a tojáséhoz hasonló. Délkelet-Ázsiában zsenge leveleit, hajtásait is fogyasztják, amelyekben a gyökérhez viszonyítva sokkal több a C-vitamin és a béta-karotin. Energiatartalma száz grammban 117 kalória.

Vásárláskor jobb közepes példányokat választani, mert a nagyobbak néha fásak lehetnek. A száraz, hűvös helyet kedveli, de hűtőben megkeseredik. Nem lehet túl sokáig tárolni, ezért mindig csak annyit vásároljunk belőle, amit 2-3 napon belül el is fogyasztunk. Hámozás után tegyük vízbe elkerülendő a barnulást.


Egészséges zöldség

Egy korábbi kutatásban rostok, a vitaminok és a tápanyagok mennyisége szerint osztályoztak 18 különböző zöldséget. Az édesburgonya érte el a legjobb eredményt, és magasan vezette ezt az összehasonlító listát. Egy darab édesburgonya biztosítja a napi javasolt A-vitamin bevitel kétszeresét és a napi C-vitamin szükséglet egy harmadát. Gazdag B6 vitaminban, rostban, vasban és káliumban, nagyon kevés zsírt és nátriumot tartalmaz.

Az édesburgonyának nagyon sok előnye van az egészségünkre nézve. Tanulmányok kimutatták, hogy olyan betegségekre is jótékony hatása van, mint a cukorbetegség, a rák, a köszvény és a gyomorfekély. Az édesburgonya másik előnye, hogy a benne lévő természetes íz anyagnak köszönhetően már nincs szükség vaj vagy só hozzáadásához. Fogyasztható köretként sovány húsokhoz, vagy más zöldségekhez. Az édesburgonya tehát nemcsak, hogy jó hatással van a szervezetünkre, de ez az egyik legtáplálóbb zöldség, amit fogyaszthatunk, feltéve, ha nem teszünk hozzá sok vajat, vagy nem sütjük zsírban.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Burgonya helyett: csicsóka

Az édesburgonya megismerése után érdemes szót ejteni egy másik krumpli-alternatíváról, a csicsókáról is. A csicsókát „szegény ember burgonyájának” is nevezték, feltehetően igénytelensége miatt,...


Dézsás növények teleltetése

Hazánkban számos olyan növényt tartunk dísznövényként, melyek nem fagyállóak. Ezek tavasztól őszig a kertben, vagy a teraszon érzik magukat a legjobban. A tél beköszönte előtt azonban fagymentes...