Magcsávázás házilag

2020-03-24 16:39:10 | Módosítva: 2020-03-24 16:56:03

A magok csávázása növényvédelmi szempontból nagyon hasznos, hiszen a kikelő kis csíranövény védelmét szolgálja a bakteriális és gombás betegségekkel szemben. A kereskedelemben kaphatunk már eleve csávázott magokat is, de a saját magfogásunkat is kezelhetjük, akár házilag is. A csávázás vegyszeres védekezési forma, cél a vetőmag felületére tapadt kórokozók elpusztítása, hogy azok a vetés utáni nedves környezetben ne tudjanak szaporodásnak indulni. A magok kezelését végezhetjük vegyszerekkel, de akár bio-módszerekel is elérhetjük a célt. Lényeges, hogy a csírazöldség előállítási céllal, vagy mikrozöldség nevelésére szánt magokat ne csávázzuk.


A palánták nevelését a májusi kiültetéshez már tél végén február-március során el kell kezdeni. A vetéseink akkor lesznek eredményesek, ha jó minőségű, csávázott magot vetünk, amik kórokozóktól, kártevőktől mentes palántanevelő földbe kerülnek.

A csávázás lehet vegyszeres, nedves, valamint száraz (por), de van hőhatáson alapuló módszer is. A meleg vizes csávázás a hőhatáson alapul. Nálunk az egyik legismertebb csávázási módszer a Linhart-féle kosaras csávázás. A nedves csávázószer előírt töménységű oldatát nagyobb (1-2 hl) faedényben készítik el. A vetőmagból kb. 25 kg-nyit mérnek egy zsákvászonnal bélelt kosárba. A kosarat a csávázó-oldatba helyezik, többszöri átkeveréssel biztosítják, hogy az oldat a vetőmagot teljes egészében jól benedvesítse. A folyadék felszínére kerülő szemeket le kell merni, mert azok csíraképtelenek. A csávázási idő letelte után a kosarat kiemelik, a csávázó-oldatot lecsurgatják, majd a magokat nem túl vastag rétegben kiterítik és megszárítják. Fontos, hogy a mag csak annyit ázzon csávázáskor, hogy ne induljon el annak duzzadása. Ilyenkor nagyon kell ügyelni a csávázószer pontos kimérésére és egyenletes eloszlatására.


Ugyanezt otthon kicsiben is végezhetjük. Kicsiben egy szórófejes flakonba keverjük be a vegyszert, ráfújjuk a magokra, majd hagyjuk megszáradni.

A csávázáskor a dózisra figyeljünk, mert ha az előírt mennyiségnél kevesebb szert adagolunk, hatástalan lesz a kezelés, túladagolás esetén pedig károsodhat a mag. A csávázás – amellett hogy hatékony növényvédelmi módszer – más módszerekkel kombinálva még hatásosabbá tehető. Ilyen, hogy ahol beszerezhető, célszerű a betegségekkel szemben ellenálló (rezisztens), vagy toleráns fajták magját vásárolni, mert így később kevesebb gondunk lesz a növényvédelemmel. A csávázószerek esetében engedélyezett hatóanyagok időről-időre változnak. Az aktuális állapotról alkalmazás előtt érdemes mindig tájékozódni (a nébih-honlapján). Mindenesetre tritikonazol, mefenoxam, tiofanát-metil, tetrakonazol, klórtalonil, fludioxonil, flutriafol, difenokonazol, tiametoxam, tebukonazol, imidakloprid, teflutrin, klotianidin, béta-ciflutrin és ezek bizonyos kombináció alkalmazhatók ilyen célra.

A palántakori betegségek megelőzése

A jó fajtaválasztás és csávázás mellett a megfelelő csírázási körülmények biztosításával is elérhetjük. Ha optimális körülményeket biztosítunk a keléshez, az is csökkenti a betegségek fellépésének az esélyét, hiszen egy jó körülmények között nevelkedő növény jó kondícióban van, ezáltal az ellenálló képessége is jobb. Akár csak az embereknél.

Ha a talaj hőmérséklete a csírázás alatt nem a növény igényének megfelelő, annál hűvösebb, a csírázás elhúzódóvá válik, és a talajban élő kórokozók – elsősorban különböző gombafajok – a legyengült növényt megtámadják.

Csávázásra sokféle, egyébként permetszerként kijuttatott növényvédő szer is alkalmas, de bio módszerekkel is sikerrel próbálkozhatunk. Létezik az úgynevezett vegyszermentes csávázás is. Ilyenkor bizonyos növények magjait (például hüvelyesek és káposztafélék) gyógynövényfőzetbe áztatják, fahamuval vagy humusszal kezelik. Így pusztítják el a kórokozókat és védik meg a magoncot. Vegyszermentes csávázásra alkalmas minden antiszeptikus gyógynövény forrázata, mint a kakukkfű, kamilla, cickafark…


Az ökológiai gazdálkodás szigorú kritériumai kevés növényvédő szer használatát teszik lehetővé, ezért ebben az esetben is hasznos lehet a gyógynövény főzetek alkalmazása, vagy a hőhatáson alapuló csávázás is. Utóbbit főleg vastagabb héjú magok esetén használjuk, melyeket csírázás előtt amúgy is beáztatnánk. Ezekre 70-80 fokos vizet öntünk, ami pár perc alatt fertőtleníti a maghéjat, de ebben csak addig tartsuk a magot, hogy a belseje ne melegedjen fel túlzottan. Hideg vizet öntve hozzá pár órán át még folytatódhat az áztatás, majd ha megduzzadtak a magok azonnal vessük el, és gondoskodjunk arról, hogy a sziklevelek megjelenéséig ne száradjon ki a talaj.

A vegyszerrel csávázott magok használatának több fontos szabálya is van. Tilos a csávázott vetőmagot feldolgozott vagy feldolgozatlan állapotban élelmezési vagy takarmányozási célra felhasználni! Gyermekek, illetve házi és vadon élő állatoktól elkülönítve, és feltűnő módon megjelölve kell tárolni. Megfelelő védőfelszerelés használatával előzzük meg a bőrrel való érintkezést, illetve a légzőszervekbe való bejutását, a csávázott vetőmaggal történő munka vagy az eszközök tisztítása során. Legjobb, ha kesztyűben vetjük a kezelt magokat. A vadállomány védelme érdekében, vetéskor fordítsunk figyelmet a vetés mélységére, hogy a csávázott vetőmag földdel teljesen be legyen fedve, kiváltképp a táblák szélein és a sorok végén. A csávázott vetőmag nem vethető a vizek, vízfolyások, illetve az ásványi nyersanyag külszíni kitermelése során létrejött tavak környezetében mért 5 méteres biztonsági távolságon belül!


A csávázott magok használatával sokat tehetünk a növényeink fiatalkori fertőzéses megbetegedéseinek megelőzése terén. De lényeges a vetéshez használt talaj is. Minél kisebb a szervesanyag tartalma, annál kisebb a fertőzések megjelenésének az esélye. Ezért jó homokba, homok-aprószemű perlit, homok-rostált tőzeg keverékébe vetni. Ezek tápanyagot nem tartalmaznak, ezért amint kikeltek a növények, a tűzdelésig tápoldatos vízzel öntözzünk. Addig meg jó, ha gombaölő szeres vízzel öntözünk. Egyes gombás fertőzésekre érzékeny fajoknál (kaktuszok vetésénél ez gyakori) a vetésre használt homokot sütőben sütjük körülbelül fél órán át. Ezzel minden élő szervezetet elpusztítunk benne, tehát a talaj sterillé válik.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Fagyvédelem a gazdálkodásban

A gazdálkodásban a legnagyobb kárt ugyan a tavaszi fagyok tudják okozni, de a fagyveszély már a tél folyamán is fennáll. Bár a globális klímaváltozás – és nem globális felmelegedés –...


Fagyvédelem a kertben

Fagytűrő növényeinknél is károkat okozhat a rossz időben érkező lehűlés. Ennek oka, hogy a fagytűrés egy növény esetén nem jelenti azt, hogy minden életszakaszában bírja a hideget. Télire a...