Permetezési tippek

2011-09-17 19:28:40 | Módosítva: 2011-09-17 19:28:40

A vegyszeres növényvédelem egy szükséges rossz dolog. A növények nemesítésük során nagyobb, zamatosabb gyümölcsöt termővé válnak, de valamit-valamiért alapon ellenálló képességük sokkal rosszabb, mint vad társaiknak.

A permetezések lehetnek megelőzők vagy terápiás célú kezelések. Előbbit akkor alkalmazzuk, amikor a kártevő, vagy a kórokozó még nem károsítja a növényt, de tudjuk, hogy hamarosan károsítaná. Ezt honnan tudjuk? Leginkább a sokéves tapasztalatból. Tudni lehet, hogy mikor rajzanak az egyes kártevő rovarok, hogy augusztustól már egynyári virágokon lehet számítani lisztharmat megjelenésére, vagy, hogy a szőlőben, amint levél van rajta, el kell kezdeni a peronoszpóra elleni rendszeres védekezést. Ma már kaphatók különféle rovarcsapdák, melyeket az ágak közé kihelyezve megfigyelhetjük a belekerülő rovarok faját, egyedszámát. Így következtethetünk arra, hogy milyen kártevő készül rajzani. A megelőző védekezés előnye, hogy ekkor még semmilyen károsodást nem szenvedett a növény, így az egészségét egyszerűbb megőrizni, mint amikor valami már megfertőzte. A terápiás célú növényvédelmi permetezésnél már tüneteket látunk a növényen, így nem kell jóslásokba bocsátkozni, hogy mi fog majd fertőzni, hanem már látjuk a problémát Jó esetben azt is el tudjuk dönteni, milyen szerrel tegyünk ellene.
Ha már permetezünk, egy menetben némi állapotfenntartó célzatú kezelést is érdemes végezni, lombon keresztül felszívódó, úgynevezett lombtrágyákkal. Ezek előnye, hogy így főleg a mikroelemek nagyon hamar bejuttathatók a növényekbe. A mikroelemekből nagyon kis mennyiségre van szüksége a növényeknek, ám ha ez hiányzik, akkor ugyanúgy nem fejlődik a növény, mintha a nagyobb mennyiségben szükséges alapvető tápanyagok hiányoznak (Liebig-féle minimum elv). A lombtrágyával gyorsan orvosolható a mikroelem hiánnyal kapcsolatos probléma, de ne feledjük, ez csak tüneti kezelés. Ha ilyen jellegű hiányt észlelünk rendszeresen, akkor azt elsősorban a talajba kell visszapótolni.

Megéri keverni

A növényvédő szerek csoportjaiból nagy leegyszerűsítéssel négyféle van. A gombaölő szerek, a baktériumok elleni szerek, a rovarölő szerek és a gyomirtók. Utóbbi két problémát viszonylag egyszerű felismerni; a gyomosodás elég egyértelmű, a rovarkártétel is jól felismerhető. Ha szívogatás nyomai (azaz a levéllemezen látható foltok) jelentkeznek, már nehezebb elkülöníteni a bakteriális vagy gombás fertőzésektől. A legegyszerűbb, ha koktélt keverünk, azaz olyan szerkeveréket, ami gombára, baktériumra vagy rovarra egyaránt hatásos.

A kontakt hatású szereknél a növény felületére kerül a permetlé, a károsító a kijuttatott szerrel érintkezik, és elpusztul. Tehát a károsító behatolását, a kárt akadályozza meg. A kontakt hatású szereket ezért a károsítást megelőzően kell kijuttatni, vagy azonnal az első tünetek megjelenésekor. A felszívódó, azaz szisztemikus hatású növényvédő szerek a növényre rákerülve a növény szervezetébe bejutnak, benne mozognak, így az egyed minden részébe eljutnak. Előnyük, hogy a növény olyan részére is odaér a szer az anyagcsere folyamatok révén, ahová nehéz a permetlevet kijuttatni, valamint ha a permetezés után pár óra elteltével eső esik, nem mosódik le a kontakt hatású szer.

Mire figyeljünk permetezéskor

A permetező szórásképét, a cseppnagyságot a permetező fúvóka csavarásával állíthatjuk. Elvileg minél kisebb a cseppnagyság, azaz szinte felhőszerű a permetkijuttatás, annál egyenletesebben oszlik el az a növényen. Ám egy kis légmozgás is elsodorhatja a szer nagy részét, ha ilyen kis cseppmérettel, azaz nagy porlasztással dolgozunk.

Ritkán alkalmazott jó módszer, ha valamivel megszínezzük a szert, hogy jobban lássuk kiszórásakor. Ez főleg magas fák permetezésekor előnyös. Egy minimális légmozgás jól is jöhet: ez ugyanis a lombkoronában kissé megkavarja a permetfelhőt, így a levelek fonákára is jut belőle.

Nem jó, ha a légmozgás miatt elsodródik a permetszer a célnövényről. Ez egyrészt pénzbeli veszteség is, másrészt egészségügyi vonatkozása is lehet, ha egy nem táplálkozási célból tartott dísznövényre kevert permet, mondjuk a zöldségesbe jut. (Dísznövényes esetén nem kell élelmezés-egészségügyi várakozási idővel számolnunk, csak a tápláléknövényeknél.)
Igazán nagy gond azonban a gyomirtó szernél lehet, hiszen az mindent kivisz. E vegyszereket inkább kisebb porlasztással juttassuk ki, hiszen így a nagyobb méretű vegyszercseppek már tömegükből adódóan sem érzékenyek annyira a légmozgásra.

Másik lehetőség a célzott gyomirtás, amikor pl. sorközöket akarunk vegyszerrel gyommentessé tenni. Ezt a biztonság kedvéért végezhetjük kapával is, de ha maradunk a permetezésnél, jó módszer, ha a szórófejre rákötünk egy kartondobozt. Így az csak a karton alatti területet vegyszerezi, onnan szer nem jut ki. A doboz és a szórófej lassú mozgatása azt is garantálja, hogy mire a dobozzal tovább haladunk, addigra a szer a gyomokra vagy a talajra ragad.

Egy kis egészségvédelem

A permetszerek megválasztásánál nem elegendő csak azt figyelembe venni, hogy mi ellen használjuk. Egy Dithane-Actara–Karate keverék például mindenre jó, hiszen van benne rovar, gomba és baktériumölő szer is, csak épp betakarítás előtt ezzel nem permetezhetünk az élelmiszerbiztonsági várakozási idő miatt, hiszen szermaradvány lesz a gyümölcsben-zöldségben.

A kertészeti kultúrákat vegyszeres növényvédelem szempontjából három csoportba soroljuk. A bio-, az integrált és a konvencionális kezelésben részesítettekre. A bio-művelésben nem használunk vegyszereket, vagy csak nagyon szelíd szereket, melyek annyira veszélytelenek, hogy permetezés után egy mosást követően akár azonnal fogyaszthatók a növények. A biotermékek ára azért nagyon magas, mivel itt nem nagyon tudjuk védeni a termést a kártevőktől és a kórokozóktól, így sokkal kisebb mennyiségű, és kinézetre csúnyácskább terményekre számíthatunk, bár beltartalmi értékeik kimagaslóak, ezek a legegészségesebb zöldségek, gyümölcsök.

A konvencionális az a hagyományos kertészeti kultúra, ahol – amikor kell – vegyszerezünk minden ellen, természetesen a szermaradványok kiürülését figyelembe vesszük betakarítás előtt. Az integrált pedig a kettő közötti; azaz viszonylag kevesebb vegyszerrel dolgozunk, de azért nem nevezhető bionak sem a végtermék.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Hónapról-hónapra a kertben - December-január

A december-januári hónapok inkább a tervezgetés jegyében telhetnek, ám ez is fontos része a tavasztól kezdődő tennivalóknak.


Tisztítás természetes anyagokkal

Se szeri, se száma a boltok polcain található tisztítószereknek, sokszor mégis avval szembesülünk, hogy nem kellően hatékonyak. Ilyenkor érdemes kipróbálni anyáink, nagyanyáink hagyományos,...