A tervező jellegű munkák során érdemes növényvédelmi tervet készíteni; felmérni - főleg a nagyobb fák, cserjék esetén -, mekkora vegyszer-mennyiségre lesz szükségünk. Ezek egy részét akár be is szerezhetjük, mert a szakboltokban tavasszal jóval nagyobb a zsúfoltság, és gyakrabban hiányosak a készletek.
Érdemes átgondolni, hogy a korábbi években mely zöldségből termeltünk túl sokat, és melyikből kellett vásárlással pótolni a megtermelt mennyiséget. Ennek ismeretében a jövő évi vetési és palántázási tervben korrigálhatjuk az egyes zöldségfélék szükséges mennyiségét. Ma már nem elsősorban ezek ára miatt érdemes otthon termeszteni, hiszen a többség nagyon olcsón beszerezhető, az árutermelők nem kis bánatára. Az otthoni hobbikertészkedés lényege a költségmegtakarítás helyett mindinkább arra hangsúlyozódik ki, hogy a kertünkben termesztett növényről tudjuk, mivel és mikor vegyszereztük, a vásároltról viszont nem.
Főleg az örökzöldek esetén lényeges, hogy a rájuk hulló hótól szabadítsuk meg az ágakat. Ezt a frissen hullott hóval végezzük gyenge rázással. Ha az ágakon levő hó már egyszer kissé megolvadt, majd újra visszafagyott, akkor már ne verjük le az ágakról, mert ezzel jelentős sérüléseket okozhatunk a tű- vagy pikkelylevelű örökzöldeken, hiszen a ráfagyott hó gyakorta levelestől jön le az ágakról.
Január vége felé, fagymentes napokon, folytathatjuk vagy befejezhetjük a gyümölcsfák metszését. Fertőtlenítésként, metszés után, a lemosó permetezést is elvégezhetjük réz és kéntartalmú szerekkel. Ennek lényege az áttelelő kórokozók (gomba és baktériumok) számának a gyérítése. A lemosó permetezés - mint ahogy neve is jelzi - bő lével történik, főleg idősebb, mélyen repedezett kérgű fákon előnyös, ha a kérget is átmossuk a szerrel. A hatás fokozható, ha e lemosó permetezés előtt az idősebb fák kérgét gyökérkefével megtisztogatjuk, a leváló részeket eltávolítjuk. Így a kéregrepedésben telelő rovarállományt is csökkentjük.
A madarak etetése nem csak természetvédelmi szempontból fontos. Ha ilyenkor kertünkbe szoktatjuk a madarakat, azt a tavasztól őszig tartó időszakban meghálálják majd, hiszen nagy mennyiségű káros rovart fognak meg táplálékul.
A betárolt zöldségeket, gyümölcsöket vizsgáljuk át, amelyiken valamilyen tárolási betegség jelenik meg, azt távolítsuk el a többitől, így megelőzve a teljes mennyiség megromlását.
Amennyiben gyökeres karácsonyfát vásárolunk legyünk tekintettel igényeire, és csak a lehető legkevesebb időt töltse fűtött szobai körülmények között. Miután lekerülnek a díszek, a legjobb, ha 2-5 °C-os világos helyen, a tövét állandóan nyirkosan tartva helyezzük el a fát a kiültetésig. Kiültetni februárban lehet, amikor a talaj nem fagyott.
Amennyiben nem tudunk számára ilyen helyet biztosítani, akkor a benti melegnél még az is jobb, ha kitesszük a fagyba. Ekkor a cserepét csomagoljuk rongyokba, hogy minél lassabban fagyjon át, és felmelegedéskor minél hamarabb engedjen fel. A fekete fóliával való körbetekerés is jó megoldás lehet, hiszen az gyűjti a Nap hőjét.
Az örökzöld növényeknek, melyek télen is lombosak, ekkor is szükségük van nedvességre, hiszen életfolyamataik működnek, ha lassan is. Ha hetekre átfagy a fenyő cserepe, akkor az a relatív vízhiánytól kiszárad: azaz van víz a cserépben, csak fagyott, így azt nem tudja felvenni a növény.
Az egyébként fagytűrő növényekben is okozhat kisebb-nagyobb károkat a téli erős lehűlés. Ezek a károsodások sokszor kívülről nem láthatók a fákon, mivel a belső edénynyalábok károsodnak, melyeknek a víz és tápanyagszállítás a feladatuk. E rejtett fagykárok miatt a növények lassabban fejlődnek, terméshozamuk csökken. Kora tavasszal ezért érdemes olyan fagykárcsökkentő szerekkel permetezni fáinkat, melyek az edénynyalábok regenerációját segítik. Így a fa a károsodását sokkal hamarabb kiheveri, és ez a hozamon is meglátszik majd. |