Tandem bicikli

E furcsa kétüléses jármű régi találmány, mégis ritkán találkozhatunk vele az utakon. Vannak előnyei, de legalább annyi a hátránya is. Ennek ellenére akadnak jó páran, akik szívesen hajtanák, csakhogy készen idehaza nem vásárolható meg. Többnyire sajátkészítésű bringák az ilyen kétülésesek, mint a most bemutatott is, amelyet egy francia ezermester készített a saját és fia örömére. Apa és fia ugyanis rendszeresen túrázik együtt a hétvégeken, s e tekintetben a tandem bicikli előnyei vitathatatlanok. Két régi, sokat használt Mountenbike-ból készült el az új kétüléses járgány (1), amely az eredeti előnyöket is megtartotta, s a túrák során a két kerekező eltérő erőviszonyait is kiegyenlítette. Nos, aki szeret párosan biciklizni, s szívesen készítene egy tandemet, az az eredeti ötlet nyomán, no és leírásunk alapján ezt meg is valósíthatja, mégpedig szerény anyagi ráfordítás mellett.

A tandem készítéshez – az eredeti ötlettel ellentétben – nem feltétlenül szükséges két komplett kerékpár. Elég hozzá egy másik, hasonló váz is, továbbá egy másodkormány, középső agy és hajtókar, egy újabb és főleg hosszabb lánc, első lánckerék-váltó, egy újabb nyereg, s a vázak egymáshoz erősítéséhez 15 mm és esetleg 27-30 mm átmérőjű minőségi acélcsövek, ha a második vázról levágandókat nem tudnánk felhasználni. Mivel a munka precizitást igényel, nem érdemes csak úgy hirtelen belefogni, s egy jó hegesztőt is ajánlatos kerítenünk, mert a kettős terhet viselő váz kialakításához minőségi hegesztés szükséges.

Az új váz kialakítása

Ez mindig attól függ, hogy milyen két bicikli vázból kívánjuk összeépíteni a tandem járgány vázát. Lehetőleg egy szokásos felnőtt túrabicikli legyen az alapunk, amelyet egy másik vázzal egészítsünk ki. Ez utóbbi lehet kisebb vázmagasságú is, ám akkor számoljunk azzal, hogy a kerék méretét ennek megfelelően kell majd elől is megváltoztatnunk. Legjobb tehát, ha azonos méretű vázak kerülnek majd összehegesztésre. Az első vázról majd a hátsó villákat, a másodikról pedig a felső- és alsó merevítőket kell eltávolítanunk. A két nyeregcső közötti távolság lehetőleg az első vázelem felső csövének hosszával – kb. 500 mm – legyen azonos. Ha két férfi vázat szeretnénk összeépíteni, akkor a felső csövet szükségtelen levágnunk a hátsó vázról. Női váz esetében a ferde felső váz csövét is meghagyhatjuk, mert így hátul könnyebb lesz nyeregbe szállni. Szerencsés esetben a lefűrészelt alsó csövet is felhasználhatjuk, mégpedig alsó összekötőcsőként. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a csövek egyenesek. Elképzelésünket természetesen előbb ajánlatos papíron lekicsinyítve megszerkeszteni. S ha már rajzolunk, akkor a két vázat átlósan összekötő merevítőcsövek elhelyezését is most döntsük el. Választhatjuk a képen bemutatott megoldást is női vázak esetében, ahol e csövek csak a hátsó vázon a felső cső hátsó harmadáig érnek (2, 3). Férfivázak összeépítésekor viszont vagy a második váz hajtóműházát és az első váz nyeregcsövét közrefogva a homlokcsőig, vagy a hátsó villasaruktól kiindulva ugyancsak a homlokcsőig ferdén felhegesztett kis átmérőjű csövekkel erősíthetjük meg a tandemvázat (4, 5).
S ha már a tervezésnél tartunk, akkor a második kormányfej rögzítését is gondoljuk át. Választhatjuk az egyszerű francia változatot, amely végeredményben egy kettős, 90 fokban elforgatott, s a nyeregtartóra erősíthető bilincs. A nyeregcsőre azonban gyári kormányfejet is szerelhetünk, s így a kormány helyzete biztosan vízszintes lesz. E lényeges szerkezeti részek meghatározása után már hozzáfoghatunk az átalakításhoz.

A régi vázak előkészítése

Első dolgunk a két kerékpárváz felesleges részeinek a lefűrészelése. Az első vázról előbb a két hátsóvillát vágjuk le. Vigyázzunk, hogy e művelet közben a nyeregcsőbe ne vágjunk bele, s a hajtócsapágy háznál is legyünk nagyon óvatosak. Az illesztékek mögött fűrészeljük át a hátsó villát, majd a még fent maradt részeket sarokcsiszolóval, vagy köszörűvel távolítsuk el. A hátsó váz homlokcsövét előbb alul-felül az illesztékekhez közel vágjuk félbe, majd függőlegesen bevágva válasszuk le a vázcsövekről. Ha a felső cső változatlanul a helyén marad, akkor csak az alsó csövet kell még a hajtócsapágy házáról leválasztanunk. Ezt úgy végezzük el, hogy a csapágyház ne sérüljön meg. Az alsó csövet tegyük félre, s a felső cső végét munkáljuk a másik vázelem nyeregcsövéhez illeszkedőre. Az ívet nagyon pontosan reszeljük ki, majd a két váz felső csöveit erősítsük egy egyenes lécre, s a padlóra fektetve vágjuk méretre az alsó csövet is. Vigyázzunk, mert ennek az alkatrésznek hosszabbnak kell lennie, mint amekkora távolság van a két csapágyház között, hiszen ez a cső mind a kettőhöz íves fészekkel illeszkedik. A két csapágyházat egyenes deszkára erősítve szorítsuk le, majd a ferde villatámok csöveit is szabjuk méretre. Ezek anyaga 15 mm átmérőjű acélcső.
A női vázra erősítendőknél csak a villasaruk részére kell egy-egy hosszanti hornyot fűrészelnünk a csövek végébe. Az ennél hosszabb – férfivázakat erősítő – csőtámoknál viszont még egy középső összekötő csövet is célszerű kialakítanunk. E ferde támcsövek a váz homlokcsövének az oldalára csatlakozzanak, nyitott végüket pedig egy-egy ovális, 1,5 mm-es lemezből kireszelt, fedőlappal zárjuk majd le. A két vázat és a csöveket egy jó hegesztő szakszerű közreműködésével kemény forrasztással állítassuk össze. A nyers varratok felületét otthon már magunk is simára reszelhetjük. Az egész vázat ezt követően csiszoljuk simára, a forrasztott részeken kenjünk rá alapozófestéket, majd két-három vékony rétegben fújjuk le autófesték spray-vel. Ezt jobb nyílt térben végezni, mert a festés közben leülepedő festék ködöt nehéz feltakarítani. Miután a váz festése megszáradt, hozzáfoghatunk a tandem bicikli összeszereléséhez.

A tandem összeszerelése

Az első villával semmi gondunk nem adódhat, hiszen csak a villanyakat és a kormányt kell a vázra szerelnünk. Az első hajtóműcsapágyat is változatlanul visszaszerelhetjük a helyére, majd következhet a második hajtóműcsapágy beszerelése. Az első csapágy tengelyére azonban már fordítva, azaz a lánckerekes hajtókart a bal oldalra, a sima hajtókart meg a jobb oldalra erősítsük fel. Az első hajtómű lehet tripla lánckerekes is. A második hajtómű tengelyére viszont két lánckereket kell felszerelnünk. Itt a bal oldalon csak egy lánckerékre van szükségünk, a jobb oldali viszont tripla lánckerekes is lehet. Célszerű mindkét oldalon levőt láncvédő tárcsával is kiegészíteni (6).
A két hajtómű fogaskerekét összekötő láncot szükség esetén toldanunk is kell, sőt a váltás miatt a lánc megfelelő feszességéről is gondoskodnunk kell. A francia íves Rutland ezt igen egyszerűen, az alsó összekötőcsőre erősített, Z alakban meghajlított és egy váltóba való fogaskerékkel ellátott állítható láncfeszítővel oldotta meg. E célra azonban egy hasonló, de rugós előfeszítésű is megteszi. Helye a hátsó lánckerékhez közel legyen.
Ezt követően szereljük fel a kereket, s a hátsó meghajtóláncot, továbbá a két hátsó váltót. Az első láncot szükség esetén meg is toldhatjuk, ám célszerűbb hosszabbat vásárolnunk, azzal ugyanis garantáltan kevesebb gondunk lesz. A láncfeszítő helyzetét – amennyiben nem rugós a szerkezete – úgy állítsuk be, hogy a láncon 10 mm-nyit még emelni tudjunk. Így nem lesz se túl laza, se túl feszes. A csavarral rögzíthető láncfeszítő esetében azonban nem lesz majd módunk menetközben váltani, ezt csak a rugós láncfeszítő teszi lehetővé. Ilyen esetekben később a hátul ülő személy "teljesítményéhez" igazodva kell megválasztani az első áttételt.
A kormányok közül az elsővel semmi gondunk nem adódhat, a másodikat viszont úgy állítsuk be, hogy a hátul ülő testhelyzete a legkedvezőbb legyen, s az előtte ülőt se gátolja majd a pedálok hajtásában. Ennek érdekében a kormányszarvat mindig hátrafelé elforgatva rögzítsük.
Kissé ferdén még a magasságát is változtathatjuk, feltéve, hogy nem a mostanság divatos egyenes kormányt erősítettük a kormányfej bilincsébe. Mivel a kormányfejet az első nyereg csövére kell felerősítenünk, előbb a nyereg magasságát, majd a hátsó kormányt állítsuk be. A hátsó nyereg beerősítése után már csak a váltókarokat kell felszerelnünk, majd a fékek és váltók beszabályozása után megejthetjük az első próbautat.
Egyelőre csak magunk szálljunk nyeregbe, s próbáljuk ki az összes "kezelőszervet" üzem közben is, majd a szükséges igazítások után társunkkal együtt tegyünk néhány "tanulókört". Erre azért van szükség, mert ez a bicikli kissé másként fog viselkedni, mint az eddig megszokott kétkerekünk. Először is nagyobb lesz a fordulási sugara, s két személlyel hosszabb lesz a fékutunk, hamarabb kell majd a fékpofákat cserélni. Meg kell szoknunk társunk mozgását, s az éppen szükséges áttételek megválasztását is tanulnunk kell. Márpedig a páros kerekezés csak akkor válik igazán kellemessé, ha a velejárói már nem zavarnak bennünket.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha "lájkolod" az Ezermester Facebook oldalát, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: tandembicikli

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Az elektromos kerékpárok

Az idő lesz a megmondhatója, hogy a napjainkban egyre többek által használt elektromos kerékpárok egy kérészéletű divathóbortnak tekinthetők, vagy előnyös tulajdonságuknak köszönhetően hosszú távon...


Automata váltós bicikli

Leonardo da Vinci 1490-ben vázolta fel az első, fokozatmentes sebességváltó terveit. Az autó- és motorgyártásban már elterjedt technika a kerékpároknál is beválhat.