Tandem bicikli

E furcsa kétüléses jármű régi találmány, mégis ritkán találkozhatunk vele az utakon. Vannak előnyei, de legalább annyi a hátránya is. Ennek ellenére akadnak jó páran, akik szívesen hajtanák, csakhogy készen idehaza nem vásárolható meg. Többnyire sajátkészítésű bringák az ilyen kétülésesek, mint a most bemutatott is, amelyet egy francia ezermester készített a saját és fia örömére. Apa és fia ugyanis rendszeresen túrázik együtt a hétvégeken, s e tekintetben a tandem bicikli előnyei vitathatatlanok. Két régi, sokat használt Mountenbike-ból készült el az új kétüléses járgány (1), amely az eredeti előnyöket is megtartotta, s a túrák során a két kerekező eltérő erőviszonyait is kiegyenlítette. Nos, aki szeret párosan biciklizni, s szívesen készítene egy tandemet, az az eredeti ötlet nyomán, no és leírásunk alapján ezt meg is valósíthatja, mégpedig szerény anyagi ráfordítás mellett.

A tandem készítéshez – az eredeti ötlettel ellentétben – nem feltétlenül szükséges két komplett kerékpár. Elég hozzá egy másik, hasonló váz is, továbbá egy másodkormány, középső agy és hajtókar, egy újabb és főleg hosszabb lánc, első lánckerék-váltó, egy újabb nyereg, s a vázak egymáshoz erősítéséhez 15 mm és esetleg 27-30 mm átmérőjű minőségi acélcsövek, ha a második vázról levágandókat nem tudnánk felhasználni. Mivel a munka precizitást igényel, nem érdemes csak úgy hirtelen belefogni, s egy jó hegesztőt is ajánlatos kerítenünk, mert a kettős terhet viselő váz kialakításához minőségi hegesztés szükséges.

Az új váz kialakítása

Ez mindig attól függ, hogy milyen két bicikli vázból kívánjuk összeépíteni a tandem járgány vázát. Lehetőleg egy szokásos felnőtt túrabicikli legyen az alapunk, amelyet egy másik vázzal egészítsünk ki. Ez utóbbi lehet kisebb vázmagasságú is, ám akkor számoljunk azzal, hogy a kerék méretét ennek megfelelően kell majd elől is megváltoztatnunk. Legjobb tehát, ha azonos méretű vázak kerülnek majd összehegesztésre. Az első vázról majd a hátsó villákat, a másodikról pedig a felső- és alsó merevítőket kell eltávolítanunk. A két nyeregcső közötti távolság lehetőleg az első vázelem felső csövének hosszával – kb. 500 mm – legyen azonos. Ha két férfi vázat szeretnénk összeépíteni, akkor a felső csövet szükségtelen levágnunk a hátsó vázról. Női váz esetében a ferde felső váz csövét is meghagyhatjuk, mert így hátul könnyebb lesz nyeregbe szállni. Szerencsés esetben a lefűrészelt alsó csövet is felhasználhatjuk, mégpedig alsó összekötőcsőként. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a csövek egyenesek. Elképzelésünket természetesen előbb ajánlatos papíron lekicsinyítve megszerkeszteni. S ha már rajzolunk, akkor a két vázat átlósan összekötő merevítőcsövek elhelyezését is most döntsük el. Választhatjuk a képen bemutatott megoldást is női vázak esetében, ahol e csövek csak a hátsó vázon a felső cső hátsó harmadáig érnek (2, 3). Férfivázak összeépítésekor viszont vagy a második váz hajtóműházát és az első váz nyeregcsövét közrefogva a homlokcsőig, vagy a hátsó villasaruktól kiindulva ugyancsak a homlokcsőig ferdén felhegesztett kis átmérőjű csövekkel erősíthetjük meg a tandemvázat (4, 5).
S ha már a tervezésnél tartunk, akkor a második kormányfej rögzítését is gondoljuk át. Választhatjuk az egyszerű francia változatot, amely végeredményben egy kettős, 90 fokban elforgatott, s a nyeregtartóra erősíthető bilincs. A nyeregcsőre azonban gyári kormányfejet is szerelhetünk, s így a kormány helyzete biztosan vízszintes lesz. E lényeges szerkezeti részek meghatározása után már hozzáfoghatunk az átalakításhoz.

A régi vázak előkészítése

Első dolgunk a két kerékpárváz felesleges részeinek a lefűrészelése. Az első vázról előbb a két hátsóvillát vágjuk le. Vigyázzunk, hogy e művelet közben a nyeregcsőbe ne vágjunk bele, s a hajtócsapágy háznál is legyünk nagyon óvatosak. Az illesztékek mögött fűrészeljük át a hátsó villát, majd a még fent maradt részeket sarokcsiszolóval, vagy köszörűvel távolítsuk el. A hátsó váz homlokcsövét előbb alul-felül az illesztékekhez közel vágjuk félbe, majd függőlegesen bevágva válasszuk le a vázcsövekről. Ha a felső cső változatlanul a helyén marad, akkor csak az alsó csövet kell még a hajtócsapágy házáról leválasztanunk. Ezt úgy végezzük el, hogy a csapágyház ne sérüljön meg. Az alsó csövet tegyük félre, s a felső cső végét munkáljuk a másik vázelem nyeregcsövéhez illeszkedőre. Az ívet nagyon pontosan reszeljük ki, majd a két váz felső csöveit erősítsük egy egyenes lécre, s a padlóra fektetve vágjuk méretre az alsó csövet is. Vigyázzunk, mert ennek az alkatrésznek hosszabbnak kell lennie, mint amekkora távolság van a két csapágyház között, hiszen ez a cső mind a kettőhöz íves fészekkel illeszkedik. A két csapágyházat egyenes deszkára erősítve szorítsuk le, majd a ferde villatámok csöveit is szabjuk méretre. Ezek anyaga 15 mm átmérőjű acélcső.
A női vázra erősítendőknél csak a villasaruk részére kell egy-egy hosszanti hornyot fűrészelnünk a csövek végébe. Az ennél hosszabb – férfivázakat erősítő – csőtámoknál viszont még egy középső összekötő csövet is célszerű kialakítanunk. E ferde támcsövek a váz homlokcsövének az oldalára csatlakozzanak, nyitott végüket pedig egy-egy ovális, 1,5 mm-es lemezből kireszelt, fedőlappal zárjuk majd le. A két vázat és a csöveket egy jó hegesztő szakszerű közreműködésével kemény forrasztással állítassuk össze. A nyers varratok felületét otthon már magunk is simára reszelhetjük. Az egész vázat ezt követően csiszoljuk simára, a forrasztott részeken kenjünk rá alapozófestéket, majd két-három vékony rétegben fújjuk le autófesték spray-vel. Ezt jobb nyílt térben végezni, mert a festés közben leülepedő festék ködöt nehéz feltakarítani. Miután a váz festése megszáradt, hozzáfoghatunk a tandem bicikli összeszereléséhez.

A tandem összeszerelése

Az első villával semmi gondunk nem adódhat, hiszen csak a villanyakat és a kormányt kell a vázra szerelnünk. Az első hajtóműcsapágyat is változatlanul visszaszerelhetjük a helyére, majd következhet a második hajtóműcsapágy beszerelése. Az első csapágy tengelyére azonban már fordítva, azaz a lánckerekes hajtókart a bal oldalra, a sima hajtókart meg a jobb oldalra erősítsük fel. Az első hajtómű lehet tripla lánckerekes is. A második hajtómű tengelyére viszont két lánckereket kell felszerelnünk. Itt a bal oldalon csak egy lánckerékre van szükségünk, a jobb oldali viszont tripla lánckerekes is lehet. Célszerű mindkét oldalon levőt láncvédő tárcsával is kiegészíteni (6).
A két hajtómű fogaskerekét összekötő láncot szükség esetén toldanunk is kell, sőt a váltás miatt a lánc megfelelő feszességéről is gondoskodnunk kell. A francia íves Rutland ezt igen egyszerűen, az alsó összekötőcsőre erősített, Z alakban meghajlított és egy váltóba való fogaskerékkel ellátott állítható láncfeszítővel oldotta meg. E célra azonban egy hasonló, de rugós előfeszítésű is megteszi. Helye a hátsó lánckerékhez közel legyen.
Ezt követően szereljük fel a kereket, s a hátsó meghajtóláncot, továbbá a két hátsó váltót. Az első láncot szükség esetén meg is toldhatjuk, ám célszerűbb hosszabbat vásárolnunk, azzal ugyanis garantáltan kevesebb gondunk lesz. A láncfeszítő helyzetét – amennyiben nem rugós a szerkezete – úgy állítsuk be, hogy a láncon 10 mm-nyit még emelni tudjunk. Így nem lesz se túl laza, se túl feszes. A csavarral rögzíthető láncfeszítő esetében azonban nem lesz majd módunk menetközben váltani, ezt csak a rugós láncfeszítő teszi lehetővé. Ilyen esetekben később a hátul ülő személy "teljesítményéhez" igazodva kell megválasztani az első áttételt.
A kormányok közül az elsővel semmi gondunk nem adódhat, a másodikat viszont úgy állítsuk be, hogy a hátul ülő testhelyzete a legkedvezőbb legyen, s az előtte ülőt se gátolja majd a pedálok hajtásában. Ennek érdekében a kormányszarvat mindig hátrafelé elforgatva rögzítsük.
Kissé ferdén még a magasságát is változtathatjuk, feltéve, hogy nem a mostanság divatos egyenes kormányt erősítettük a kormányfej bilincsébe. Mivel a kormányfejet az első nyereg csövére kell felerősítenünk, előbb a nyereg magasságát, majd a hátsó kormányt állítsuk be. A hátsó nyereg beerősítése után már csak a váltókarokat kell felszerelnünk, majd a fékek és váltók beszabályozása után megejthetjük az első próbautat.
Egyelőre csak magunk szálljunk nyeregbe, s próbáljuk ki az összes "kezelőszervet" üzem közben is, majd a szükséges igazítások után társunkkal együtt tegyünk néhány "tanulókört". Erre azért van szükség, mert ez a bicikli kissé másként fog viselkedni, mint az eddig megszokott kétkerekünk. Először is nagyobb lesz a fordulási sugara, s két személlyel hosszabb lesz a fékutunk, hamarabb kell majd a fékpofákat cserélni. Meg kell szoknunk társunk mozgását, s az éppen szükséges áttételek megválasztását is tanulnunk kell. Márpedig a páros kerekezés csak akkor válik igazán kellemessé, ha a velejárói már nem zavarnak bennünket.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: tandem, bicikli

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kerékpárválasztás

Még a tapasztalt kerékpáros is gyakran meglepődik, ha meglátja egy kerékpárüzlet gazdag kínálatát. Kezdőként nem könnyű kiválasztani, hogy mire van igazán szükségünk, és mi az, ami csak ügyes...


Kerékpár szállítása vonaton

Vonataink jelentős részén már ma is biztosítják a kerékpárszállítás lehetőségét. Javasoljuk, hogy a kerékpáros túrázók részesítsék előnyben a menetrendben "kerékpár" szimbólummal jelölt vonatokat....