Az elektromos kerékpárok

Az e-kerékpárok főbb fajtái

Az elektromos kerékpárok csoportosítása az eddig megjelent szakirodalomban főként a közlekedésben a rájuk vonatkozó szabályok alapján történt. Így megkülönböztetünk elektromos rollert, kerékpárt és robogót. Ez a sorrend egyben az árkategóriákat is jelöli (emelkedő sorban), csakúgy, mint a maximális sebességeket és a motorteljesítményt.
A motor teljesítményétől függ, hogy e járművekre az egyébként hétköznapi rollerekre vonatkozó (közlekedésben nem vehetnek részt), a kerékpárokra vonatkozó (lakott területen kívül fényvisszaverő mellény használata kötelező, világítás, fék stb.), vagy a segédmotoros kerékpárokra vonatkozó (vezetői engedély, bukósisak stb.) szabályok az irányadóak.

Az elektromos rollerek motorteljesítménye 100-250 W közötti kerekei kisméretűek és egy akkumulátor-feltöltéssel 5-15 km megtételére képesek, maximum 15-20 km/h sebességgel. Egyes típusaikon nyereg is található, így kényelmesebben, nem állva, hanem ülve lehet haladni velük. Közúti forgalomban nem használhatók, így leginkább nagyobb iparterületeken való belső közlekedésre lehet használni e szerkezeteket.

Az elektromos kerékpárok motorteljesítménye valamivel nagyobb 200-300 W közötti (leggyakrabban 240 W), és a kerekek mérete is nagyobb, a hagyományos kerékpárokéhoz hasonlóan 18-26 colosak. Egy akkutöltéssel 20-40 kilométert lehet megtenni velük 20-30 km/h sebességgel. A jármű emberi erővel, azaz pedállal is hajtható.
Hazánkban 300 W a felső határ, e felett a teljesítmény felett már nem kerékpárnak számít a szerkezet. Az persze kérdés, hogy egy rendőr ránézésre hogyan állapítja meg egy elektromos kerékpár motorteljesítményét, hiszen e kategóriához nem kell forgalmi engedély. Persze mindenkinek saját érdeke is, hogy betartsa ezeket a határokat, hiszen egy erősebb motorral felszerelt jármű nagyobb sebességre képes, így komolyabb fék, és más biztonsági berendezések is kellenek hozzá.
Az akkumulátorok között is különbözőket találunk, egyrészt ez is befolyásolja, hogy milyen távolságot lehet megtenni két töltés között. Létezik kétakkumulátoros kerékpár is: ha lemerül az egyik, már át is kapcsolhatunk a másikra.
Az elektromos kerékpárokon alkalmazott egyik praktikus fejlesztés a pedálrásegítés lehetősége. Egy tempomattal van felszerelve a szerkezet, amelyen beállíthatjuk, hogy mekkora sebességgel szeretnénk haladni. Ha a pedálozásunkkal nem érjük el ezt a sebességet, vagy egy idő után fáradni kezdünk, ezt a sebességcsökkenést érzékeli az elektronika, és annyival pörgeti fel a motort, hogy sebességünk állandó maradjon. Ezzel a motor segít nekünk a hajtásban, de a pedálozással mi is részben tehermentesítjük a motort, így a kerékpárnak az adott két töltés között segítségünkkel megnő a megtehető út hossza.
Még egy érdekes megoldásról érdemes szót ejtenünk, ami főleg azoknak jön jól különösen, akik nagyon megszokták már a meglévő hagyományos kerékpárjaikat. Kaphatók ugyanis olyan átalakító készletek, melyekkel meglévő bringánkból készíthetünk elektromos kerékpárt. E készlet tartalmaz egy motorral felszerelt első kereket, egy gázkart, a kábeleket, meg az akkumulátort, tehát minden olyan alkatrészt, amelyek segítségével körülbelül egy óra alatt motoros meghajtásúvá varázsolhatjuk kétkerekűnket.
Az elektromos robogók már kinézetre is inkább egy segédmotoros kerékpárhoz hasonlítanak, teljesítményükből következően pedig az azokra vonatkozó közlekedési és egyéb szabályok az irányadóak használatukkor. A motor-kategóriákon belül, azok az e-robogók, melyek 45 km/h sebességet nem képesek elérni, azok jogilag segédmotoros kerékpárnak, az ennél gyorsabb haladásra képesek pedig motorkerékpárnak minősülnek, tehát mindkettő különböző típusú, de vezetői engedélyhez kötött járműnek számít. Az elektromos robogók motorteljesítménye 300 W feletti, akár az 1500 W-ot is elérheti, és a motor általában a hátsó keréken van elhelyezve. Kerekei szélesebbek az e-kerékpáréhoz viszonyítva, egy akkutöltéssel akár 80 kilométert is megtesznek 40-60 km/h sebességgel.

Kinek éri meg e-kerékpárt használnia?

Az előbbi részből kiderült, hogy az e-rollerektől a kerékpárokon át a robogókig elég széles a választék a megtehető út, az elérhető sebesség és a használat jogszabályi kötelezettségei között. Így elmondható, hogy aki kerékpárt használ, a használat gyakoriságától, és a megtett út hosszától függően e-kerékpárban is találhat megfelelőt a maga számára egy kényelmesebb alternatívaként.
Más közlekedési módokkal összehasonlítva eldönthető, hogy kinek van szüksége e- kerékpárra. A gyaloglás olcsóbb, de lassabb: a sétatempó 5 km/h sebességű, így látható, hogy egy általános e- kerékpárral negyed annyi idő alatt érhetjük el célunkat fáradtság nélkül.
Az e-kerékpár egy hagyományos biciklinél drágább, és van némi fenntartási költsége is az akkumulátor töltése, illetve időnként annak cseréje, de egy jóval kényelmesebb, másik oldalról mozgásszegényebb alternatívát kapunk cserébe.
A benzinüzemű robogóknál e járművek lassabbak, de olcsóbbak, és a fenntartási költségeik is alacsonyabbak. Az autóval a költségek összehasonlítása már végképp felesleges.