Manapság számtalan kerékpár, rengeteg márka és típus vásárolható meg. Nem könnyű a választás. A legelső lépés, hogy meghatározzuk a felhasználási területet, azaz, hogy mire szeretnénk használni biciklinket. Vásárláskor ne az aktuális divat szerint döntsünk, sokkal jobban járunk, ha az eszünkre (és a kerékpárboltok eladóira) hallgatunk ebben a kérdésben.
Mountain bike (MTB) azaz hegyikerékpár
Az 1980-as évek "versenykerékpár" őrülete után az 1990-es évek vitathatatlan slágere a mountain bike volt. Okkal ok nélkül ezt vette mindenki a hegyvidéktől az alföldig. Ezt a típust alapvetően nehéz terepviszonyokra fejlesztették ki. Ilyen kerékpárt választ az, aki szinte kizárólag földes, erdei, hegyi utakon szeret száguldozni, és kerékpárját nem csak közlekedésre, túrázásra, hanem mint sporteszközt használja.
Egy jó felszereltségű hegyikerékpár alumínium vázzal készül, és nagyon strapabíró. Érdemes megfigyelnünk a váltó és fékrendszerét, kerekét, valamint az első teleszkópot. A teleszkóp kényelmi és funkcionális szempontokat hivatott szolgálni. Egy jobb minőségű darab csillapítja az út által a kerékpárosra ható ütéseket, ezáltal fokozott kényelmet is jelent, jobb menettulajdonságokat nyújt. Több fajtája létezik: rugós, levegős, olajcsillapítású és ezek keveréke. Az áruk is széles skálán mozog.
Az összteleszkópos bringák mindkét kereke rugózott felfüggesztésű, downhill versenyzésre fejlesztették ki, lejtőn gyorsan lehet vele gurulni, de hegymenetben hátrány a rugalmas hátsórész és a gép nagy tömege. A cross-country gépeket, kijelölt pályás versenyzéshez készült bringákat a tájbringázáshoz hasonló igényekre tervezték, jellemzőjük a könnyű súly mellett is megfelelő tartósság, szilárdság, sportos vázgeometria és a teleszkópnak köszönhető jó úttartás.
Cross ill. trekking azaz túrakerékpár
Ezeket a típusokat azoknak fejlesztették ki, akik a kerékpárjukat közlekedésre és túrázásra is használni szeretnék, tehát a normál hétköznapi bringásoknak. Ezekkel nem lehet ugyan versenyen indulni, de ha egy túrán le kell térni az aszfaltról, és erdei utakon kell tovább haladni, nem hagynak cserben. Az ilyen bringák nagyon jól alkalmazhatók betonúton, mert keskenyebb a gumijuk, mint az MTB-k esetében, továbbá a kerékméretük is nagyobb azoknál, ami a lendületesebb, gyorsabb haladást teszi lehetővé szilárd burkolaton.
Az áttételezésük is egyfajta kompromisszum az országúti és MTB közt. Ugyanakkor egész felépítésük révén jól tűrik a könnyebb terepezést, csak a kifejezetten durva bánásmódot nem szeretik, de nem is erre valók. Mivel Magyarország 90%-a sík terep, pontosan ezek a kerékpárok a legalkalmasabbak az itteni felhasználásra! A kilencvenes évek végétől a nyugati országokban ezek a típusok terjednek a leggyorsabban, és a világon manapság eladásra kerülő kerékpárok 70%-a ebből a kategóriából kerül ki.
City azaz városi kerékpár
Szilárd burkolatra, hétköznapi közlekedésre tervezett kerékpárokról van szó, amelyek különböző kiegészítőkkel (sárhányó, kosár, világítás stb.) felszerelve szolgálják elsősorban a kényelmes kerekezést, természetesen nem csak városban. Ez az ideális "munkabicikli", magas üléspozíció, kényelmes kormányfogás, nagy méretű, viszonylag keskeny kerekek, olcsó alkatrészek és gyakorlatilag karbantartásmentes felépítés. Váltó nélkül is megállják a helyüket (lásd a "régi" Csepelek), a kényelmesebb bringások pedig a háromsebességes agyváltót részesítik előnyben.
Országúti kerékpár Kép: Országúti,
Kifejezetten sportolásra, edzésre és versenyzésre szánt bringák, amelyek kizárólag szilárd burkolatú utakon használhatók. Előnyük egyben a hátrányuk is: vékony "virslikerekek", országútra kitalált váltóáttételek, könnyű váz és alacsony kormányfogás.
Fitness kerékpárok
A legújabb, egy-két éve elkezdődött tendencia a fitness kerékpárok terjedését mutatja. Ezekből még elég szűkös a kínálat, és Magyarországon még nem nagyon ismerik. A fitness kerékpár lényege, hogy a hagyományos országúti kerékpárokból indul ki, de más kormányt és egyéb alkatrészt alkalmazva a cross kerékpárok kényelmét idézik elő. Ezek gyakorlatilag csak szilárd burkolaton használhatók, és könnyebbek, mint a cross kerékpárok. Keskeny gumival készülnek, ebben az országúti kerékpárokra hasonlítanak. Ennek az irányzatnak a további létjogosultságát ma még nehéz megjósolni.
A kerékpárok méreteiről
Sokakat megzavarnak a számok és méretek a kerékpározás világában. Lássuk, hogyan számoljunk. Kétfajta számozás létezik. Az egyik szám, ami gyakran elhangzik a boltban, azt mutatja (collban), hogy a kerékpár milyen átmérőjű keréken gurul. Ez MTB kerékpár esetén: 26", országúti kerékpár esetén: 27", trekking (túra) kerékpár esetén: 27" vagy 28". Gyerekkerékpárok esetében a 12", 16", 20" és 24"-os kerékméretek a jellemzőek. Minél nagyobb egy kerék átmérője, annál könnyebben veszi a göröngyöket, úthibákat, ezért a túra és a városi kerékpárok javarészt nagy méretű kerekekkel rendelkeznek.
A másik szám, mely közszájon forog, a váz méretét mutatja. Ezt a számot (néha betűt) a kerékpár vázán, legtöbbször a váz nyeregcsövén találhatjuk meg. Ez mindenki számára fontos, ugyanis ez alapján lehet egyénre szabottan vázat, illetve kerékpárt választani. A vázon található szám a váz nyeregcső hosszát jelzi, általában collban (=inchben) kifejezve, de például országúti bringáknál klasszikusan centiméterben adják meg ezt az adatot. A nyeregcső hossza (és így a kerékpár mérete) az ember testmagasságához és a karok/lábak hosszához kell, hogy passzoljon!
Kerékpárstílustól független lényeges tényező még az átlépési magasság. Hegyikerékpárnál az optimális méretet úgy állapíthatjuk meg, hogy a bringán átlépve és az ülésig hátralépve (NEM ráülve!), addig emeljük az első kereket, míg a váz hozzánk nem ér. Ha ez kb. 15 cm a talajtól számítva, akkor megfelelőnek tekinthetjük a választott gépet, illetve jó irányadó a vázméret megismeréséhez. Trekking típusú vagy országúti kerékpárnál választhatunk magasabb vázat is. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a nem szabványos gyártástechnológia miatt, a különböző konstruktőrök eltérő geometriát alkalmazhatnak, egyre elterjedtebbek például az "ejtett" felsőcsövű kerékpárok.
Cikkünket tavasszal az agy- és láncváltókkal, kormányokkal, fékekkel és rugózással kapcsolatos ismeretekkel folytatjuk!