Számolgatnak a napelemesek

Most sem rossz beruházás a napelem

Az éves szaldós elszámolásban a jelenlegi kalkulációk szerint 7-8 év alatt megtérül egy napelemes beruházás, és a tulajdonosoknak nem kell áram tárolásban, akkumulátorban, ún. hibrid rendszerben gondolkozni. Ha éves szinten nagyjából egyensúlyban tudják tartani az áramfogyasztásukat és az áramtermelésüket, akkor nem járhatnak rosszul. A nyáron termelt többletáramot télen – a fűtési idényben – azonos áron „vissza tudják vételezni”. Ha a téli fűtésüket erre az áramra építették, akkor annak üzemeltetése 10 évig gyakorlatilag ingyen van.

A napelemes „üzletbe” újonnan belépők már nem állnak ilyen jól a kalkulációval. Jelen állás szerint az állam (MVM) azt mondja nekik, hogy a megtermelt energiájukat azon az áron veszi át tőlük, mint amin mondjuk a Paksi atomerőműtől is, vagyis kilowattóránként 5 Ft-ot ad érte. Amikor viszont fogyasztani akar az országos hálózatból, akkor ezen az 5 Ft-os áramdíjon felül rendszerhasználati díjat is kell fizetnie, ami lényegesen nagyobb, mint az áramdíj; jelenleg rezsicsökkentett áron 35 Ft-ot, a felett pedig 70 Ft-ot. Egy ilyen beruházás megtérülése már erősen kétséges, ha egyéb kiegészítő beruházást nem hajtanak végre, akkor a napelem nagyjából csak arra jó, hogy valamennyire csökkentse az áramszámlát.

A gyakorlatban azért jobb a helyzet, mert bizonyos korlátokkal azért van lehetőség a fel nem használt villanyáram tárolására. Arra még nincs, hogy a nyáron termelt többletet télire elraktározzuk, de arra már igen, hogy a nappal termelt többletet éjszaka használjuk fel. És ezt nem csak nyáron, hanem télen is, hiszen a napelemek áramtermelése azért télen sem áll le, bár kétségtelenül sokkal kevesebb, mint a hosszú napsütéses nyári időszakban. Az napi túltermelés elraktározására szolgálnak a hibrid napelemes rendszerek, aminél 2-3 milliós többletberuházással akkumulátorban lehet eltárolni a felesleges áramot. Bár ezek csak rövid ideig képesek az energiát elraktározni, képesek arra, hogy éjjel belőlük töltsük az elektromos kerékpárt vagy az autót, illetve hogy erről üzemeljenek a háztartás elektronikus berendezései. Ennek a megtérülésével már lehet azért számolni, bár tény, hogy a fenti 7-8 év 15 év körülire nő, és ekkor már felmerül az egész rendszer várható élettartama is.

A másik lehetőség, amivel a megtérülési időn javíthatunk, az az áram felhasználási módja. A napi áramfogyasztásunkban nem nagyon szoktunk arra figyelni, hogy a különböző napszakokban mennyi áramot használunk. Mindegy is, hiszen az egységára ugyanaz. De van mód ebbe beavatkozni, ha tudjuk, hogy napközben a napelemeink plusz áramot termelnek, ezért a felhasználásunkat is lehetőség szerint ekkora tudjuk optimalizálni. A nagyobb fogyasztású háztartási gépeinket ilyenkor használjuk, az éjszakára pedig lehetőleg maradjon a világítás meg a TV. A fejlettebb inverter- és akkumulátoregységek képesek arra, hogy előre definiált program segítségével előnyben részesítsék napközben az akku töltését, így csak a tényleges felesleget táplálják vissza. Ráadásul az okosotthonokban egy alkalmazás segítségével bármikor felülírhatjuk a beállításokat, és elindíthatjuk akár direkt módon, mondjuk, a mosógépet.

A nappali plusz energiát lényegében meleg vízben is tudjuk tárolni. A villanybojler ne folyamatos üzemben menjen, hanem nappal fűtsük fel, amit az esti órákban fel tudunk használni. Egy nagyobb méretű puffer tartály is kisebb beruházás, mint akkumulátor-pakkokat venni.

A komplexebb megoldás persze azért az akkumulátoros rendszer kiépítése. A hírek szerint a kormány folyamatosan vizsgálja annak lehetőségét, hogy milyen támogatási rendszerrel lehetne a hibrid napelemes rendszerek építését serkenteni, hiszen a hosszú távú cél mindenképpen az energiafüggetlenség megteremtése és a karbonsemleges energiatermelés elérése. Fontos, hogy az energiatárolással és rendszer-optimalizálással rendelkező háztartásoknak továbbra is megérje a napelemes rendszerekbe beruházni, hiszen ilyen módon a háztartások fokozottan hozzájárulnak az ország energiatermeléséhez, anélkül, hogy erre a költségvetésnek kellene költenie.

Újra lehet visszatáplálni

A kormány döntése nyomán a tavaly október 31-től a háztartási kiserőművekre vonatkozó betáplálási tilalmat január 1-től kivezetik, újra lehet telepíteni háztartási erőműveket, illetve rá lehet kötni az országos villamos energia hálózatra azokat. A tilalom-feloldás csak az ország 93 százalékára lesz igaz, mert egyelőre az ország 7 százalékán a hálózatfejlesztések még nem tartanak ott, hogy elviseljek a növekvő betáplálást.

Elindult a háztartási méretű kiserőművek betáplálási lehetőségét ellenőrző oldal

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által működtetett honlap azon felhasználók részére készült, akik 2022. október 31-ét követően adták be, illetve tervezik beadni kérelmüket, és háztartási méretű kiserőművet (HMKE) szeretnének létesíteni, vagy a meglévőt bővítenék. A felület segítségével az érdeklődők egyszerűen és gyorsan lekérdezhetik, hogy az adott csatlakozási ponton telepítendő vagy bővítendő HMKE esetében a jövő évtől lesz-e lehetőség a betáplálásra. A felhasználónak mindössze a mérési pont azonosítóját (POD azonosító) szükséges megadnia ahhoz, hogy ellenőrizze, körzete 2024. január elsejétől zárolás alá esik vagy sem. A MEKH által működtetett, háztartási méretű kiserőművek betáplálási lehetőségét ellenőrző honlap napeleminfo.mekh.hu oldalon érhető el.

75 milliárd forintos lakossági tároló telepítési pályázat

Ezt a pályázati lehetőséget azok használhatják ki, akik 2024. január elsejét követően fognak napelemet telepíteni, a bruttó elszámolási rendszerben. Ez a pályázat napelem és tároló telepítését együtt finanszírozza, tehát újabb korlátozás, hogy csak az pályázhat rá, aki mindkettő telepítését vállalja. Itt maximum 4 kW háztartási napelem mellé legfeljebb egy 8 kWh-ás tárolóegységet lehet telepíteni. A pályázat támogatási intenzitása maximum 65 százalék lesz.