Külső segítség a napelem telepítéshez

Bár a hibrid napelem rendszerek szaldós elszámolás nélkül is gazdaságossá tehetik a napelemes beruházást, azért a két megoldás nem helyettesíti egymást. A hibrid rendszer azt kínálja fel, hogy a napközben termelt, de fel nem használt energiával akkumulátor pakkot töltsünk fel, melyből az áramot az esti, éjszakai órákban vissza tudjuk nyerni, el tudjuk fogyasztani. Nyáron az is segíti egy önálló napelemes rendszer optimális kihasználását, hogy a hűtéshez (klíma) szükséges legnagyobb energiaigényhez pont ugyanakkor termelhetik a legtöbb energiát a napelemek. A fűtési idényben szükséges energiánál már nem olyan jó a helyzet; amikor a legnagyobb az igény, akkor a legkevésbé hatékonyak a napelemek. Ehhez bizony a hálózatba visszatápláló rendszer az optimális; felesleges energiáinkat az országos elektromos hálózat befogadja, és amikor nekünk van szükségünk a villamos energiára (téli fűtés), akkor visszavehetjük onnan. A szaldós elszámolás pedig azt jelenti, hogy a betáplált és a visszavett villamos energia különbségével az év végén tudunk elszámolni a szolgáltatóval.

A hivatalos indoklás szerint azonban a hazai napelem termelés olyan gyors ütemben nőt meg, hogy az országos energia-hálózat nem tudta azt befogadni már, és ezért egy gyors rendelettel leállították a további visszatáplálási lehetőséget. A határidő után gyakorlatilag mindenhol. Ezzel a háztartási méretű kiserőművekkel létrehozott áramot a jövőben bizonytalan ideig nem fogadja a villamosenergia-rendszer.

A szakemberek egy része már akkor vitatta, hogy az általános letiltás indokolt-e. Szerintük a Mavir fővezeték-hálózata körülbelül 50 százalékos mértékben terhelt, tehát bőségesen lenne kapacitása a kiserőművek áramának befogadására. A háztartások a teljes hazai áramtermelés mindössze 3 százalékát adták tavaly (ez nem a háztartásokban lévő napelemek kapacitása, hanem a tényleges áramtermelése), és ez a szűkös mennyiségű villamos energia ki sem jut a Mavir átviteli hálózatára, hanem már az elosztói hálózaton felhasználódik.

A napelem szövetség szerint is valós probléma, hogy az elosztóhálózaton lokális jelleggel, bizonyos pontokon nincs megfelelő átviteli kapacitás. Valóban vannak olyan területek, vezetékszakaszok, amelyekre olyan sok napelemes rendszer kapcsolódott, hogy a betáplálás nem volt lehetséges azért, mert például a hálózat nem volt képes kezelni a háztartási kiserőművek által termelt, időjárásfüggő kapacitást. Abban viszont konszenzus van a szakmában, hogy az országos vezetékhálózat legfeljebb 10-15 százalékára igaz, hogy problémás hálózati pontokat tartalmaz, a teljes rendszerre nem. A túlterhelés nem egyenletesen jelentkezik a hálózaton, vannak olyan régiók, ahol ez az átlagosnál nagyobb problémát jelent. Ennek oka az lehet, hogy több napelemes rendszer működik az adott helyszínen, vagy a hálózat fejlettsége nem kielégítő, és fejlesztést igényel. A hálózatfejlesztés során éppen azt igyekeznek figyelembe venni, hogy hol vannak a hálózat terhelt és kevésbé terhelt pontjai, illetve feltárják azokat a területeket, ahol a beavatkozás elengedhetetlen.

Azzal tehát senki nem vitatkozik, hogy a hálózat fejlesztésre szorul, ám a kormány az alaposabb előkészítés helyett a betáplálási stoppal egy fűnyíróelvet alkalmazott, amely a lehető legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás, viszont figyelmen kívül hagyja a piac alapvető igényeit. Nem véletlen, hogy a gyors döntés felülvizsgálata már szinte azonnal megindult. A hazai érdekekkel találkozott az Európai Bizottság gondolkodása is, hiszen egész Európa érdeke a megújuló energiák – benne a napenergia – arányának növekedése a teljes energiafelhasználáson belül. Ennek serkentésére a Bizottság a Helyreállítási Alap pénzeinek folyósításához feltételül szabta, hogy Magyarország legkésőbb 2024 év végéig teljesen oldja fel a lakossági napelemes rendszerek által termelt áram betáplálási lehetőségének tilalmát. De a feltételek még ennél is szigorúbbak; a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ezt az ideiglenes korlátozást köteles rendszeresen, legalább hathavonta műszaki és objektív kritériumok alapján felülvizsgálni regionális szinten - az átviteli rendszer-üzemeltetővel és az elosztórendszer-üzemeltetőkkel. Amint az értékelés eredménye megállapítja, hogy a hálózat alkalmas a termelt villamos energia befogadására, a korlátozást – adott regionális szinten – fel kell oldani. Ennek a tervezett ütemezéséről pedig már idén március 31-ig jelentést kell tenni.

Az Európai Bizottság szerint az energiahivatalnak folyamatosan felül kell vizsgálnia ezt az ideiglenes korlátozást, ami egybecseng a napelem stopként emlegetett rendelet szövegével is, mely szerint a betáplálás csak átmenetileg – határidők meghatározása nélkül – nem lehetséges, de fokozatosan módosítani lehet rajta. A bizottság a tekintetben is konkrétumokat kér, hogy a lakosság számára a kormány egyszerűsítse a napelemes rendszerek hálózatra csatlakoztatásának jelenleg nagyon is bürokratikus eljárásait. Azt várják, hogy a kis kapacitású (0,8 kW alatti) napelemes-rendszerek esetében a beruházóknak ne kelljen engedélyezési kérelmet benyújtani az elosztórendszer üzemeltetőjénél, csak a telepítés előtti nyilvántartásba vétel legyen szükséges. A reform nyomán a kiserőmű hálózatra való csatlakozásának határideje nem haladhatja meg a két hónapot, kivéve, ha a késedelem oka az adott elosztórendszer-üzemeltető hatáskörén kívül esik.

Ez az új fejlemény remélhetőleg rendet teremt a napelemes piacon, újra tervezhetővé teszi a napelemes cégek munkáját, és a lakosság számára is biztonságot ad tervezett napelemes beruházásaikhoz. A hálózatfejlesztés sürgetővé vált. Addig is, amíg az uniós forrásból remélt pénzek megérkeznek, az állam több mint 200 milliárd forint keretösszeggel előfinanszírozza a lakossági napelemes pályázatokat.