Víztárolás a talajban

2024-02-01 13:15:50 | Módosítva: 2024-02-01 13:18:50

Amikor a nyár egészében ugyan egyáltalán nem száraz, bár voltak száraz periódusai, de emlékszünk még a olyanra is, amikor 2 hónapig egy szem eső nem esett. Ez bizony a mezőgazdaságot is nagyon megviselte. Sokan kiáltottak ekkor a víztározókért. Miért engedjük, hogy a kevés eső, és a hazánkba beérkező folyók vize ki is szaladjon hamar az országból? Más vélemények azt állítják, hogy a csapadékvizet nem tározókban kell befogni, hanem a talaj víztartalmát kell növelni.


A legnagyobb víztároló

A mi klímánkon a vegetációs időszak csapadéka kevesebb, mint a párolgás és a növények párologtatása. Ahol lehetőség van, alulról a talajvíz vagy általában fölülről az öntözés biztosít többlet nedvességet. A talajban lévő víz mennyisége sem térben, sem időben nem állandó. A talaj nedvességtartalma a környezeti hatásokra változik. A változás mértéke és dinamikája a talajban végbemenő folyamatokra jellemző. A talajban lévő víz nem egyenletesen oszlik el függőleges szelvényben, és mennyisége időben is változik. Tavaszra az őszi-téli csapadék a szabadföldi vízkapacitásig vagy annak nagy részéig feltölti a talajt. Hirtelen nagy esőkor vagy gyors olvadáskor a talaj nem tudja elég gyorsan elnyelni a vizet, belvizek keletkeznek. Belvizek keletkeznek folyók mentén árhullámok idején vagy dombvidéken felszíni vagy felszín alatti oldalirányú folyással. A túl sok víz elfolyik vagy leszivárog a talaj mélyebb rétegeibe, esetleg az alapkőzetbe, a többi pedig fölfelé indul fogyásnak.


A talaj termékenysége közvetlenül vagy közvetve a talaj vízháztartásával kapcsolatos. A talajvíz-háztartási beavatkozások (például öntözés, belvízrendezés) egyik nélkülözhetetlen elemét jelentik a vizek védelmének, a fenntartható gazdálkodásnak. Európa egyes részein a mezőgazdasági öntözés a helyi és a nemzeti gazdaság szempontjából központi kérdést jelent. Egyes területeken az öntözés megszűnése a földterületek termelésből való kivonásához és komoly gazdasági nehézségekhez vezethet. A mezőgazdasági vízfelhasználást ezért hatékonyabbá kell tenni nemcsak az öntözéshez szükséges elegendő víz biztosítása érdekében, hanem a helyi lakosság, az egészséges környezet és más gazdasági ágazatok érdekében is.

A víz nincs ingyen, még akkor sem, ha a talajban van. Az ösztönzők bevezetésével a mezőgazdasági termelők a vízfelhasználás csökkentése vonatkozásában számos technológia, gyakorlat és növényi kultúra között választhatnak. A vízfelhasználás szintjét leginkább a víz ára befolyásolja, amely egyensúlyt teremt a társadalom gazdasági, környezeti és társadalmi célkitűzései között. A kutatások azt mutatják, hogy amennyiben az árak a valódi költségeket tükrözik, az illegális vízkivételt ténylegesen ellenőrzik, és a vizet a mennyiség alapján kell fizetni, a mezőgazdasági termelők csökkenteni fogják az öntözést, illetve a víz hatékony felhasználását növelő módszereket fognak alkalmazni. A nemzeti és az uniós támogatások tovább ösztönözhetik a víztakarékos technológiák alkalmazását. Egy nagy lehetőség van a kezelt szennyvíz mezőgazdasági öntözésre való felhasználásában is.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Külső kőburkolatok ápolása

A csapadékosabb évszakban leginkább a kövekből kirakott, és beton térkő lapokból készültútburkolatok vannak kitéve a szélsőséges időjárás károsító hatásainak és az elszennyeződésnek. A...


Esővíz hasznosítása

Az esővíz összegyűjtése és hasznosítása nem új „találmány”, ám manapság még fontosabb, mint régebben volt. Ahol ugyanis lehetőség van az összegyűjtésére, szinte bűn nem felhasználni az ég...