Víztárolás a talajban

A legnagyobb víztároló

A mi klímánkon a vegetációs időszak csapadéka kevesebb, mint a párolgás és a növények párologtatása. Ahol lehetőség van, alulról a talajvíz vagy általában fölülről az öntözés biztosít többlet nedvességet. A talajban lévő víz mennyisége sem térben, sem időben nem állandó. A talaj nedvességtartalma a környezeti hatásokra változik. A változás mértéke és dinamikája a talajban végbemenő folyamatokra jellemző. A talajban lévő víz nem egyenletesen oszlik el függőleges szelvényben, és mennyisége időben is változik. Tavaszra az őszi-téli csapadék a szabadföldi vízkapacitásig vagy annak nagy részéig feltölti a talajt. Hirtelen nagy esőkor vagy gyors olvadáskor a talaj nem tudja elég gyorsan elnyelni a vizet, belvizek keletkeznek. Belvizek keletkeznek folyók mentén árhullámok idején vagy dombvidéken felszíni vagy felszín alatti oldalirányú folyással. A túl sok víz elfolyik vagy leszivárog a talaj mélyebb rétegeibe, esetleg az alapkőzetbe, a többi pedig fölfelé indul fogyásnak.

A talaj termékenysége közvetlenül vagy közvetve a talaj vízháztartásával kapcsolatos. A talajvíz-háztartási beavatkozások (például öntözés, belvízrendezés) egyik nélkülözhetetlen elemét jelentik a vizek védelmének, a fenntartható gazdálkodásnak. Európa egyes részein a mezőgazdasági öntözés a helyi és a nemzeti gazdaság szempontjából központi kérdést jelent. Egyes területeken az öntözés megszűnése a földterületek termelésből való kivonásához és komoly gazdasági nehézségekhez vezethet. A mezőgazdasági vízfelhasználást ezért hatékonyabbá kell tenni nemcsak az öntözéshez szükséges elegendő víz biztosítása érdekében, hanem a helyi lakosság, az egészséges környezet és más gazdasági ágazatok érdekében is.

A víz nincs ingyen, még akkor sem, ha a talajban van. Az ösztönzők bevezetésével a mezőgazdasági termelők a vízfelhasználás csökkentése vonatkozásában számos technológia, gyakorlat és növényi kultúra között választhatnak. A vízfelhasználás szintjét leginkább a víz ára befolyásolja, amely egyensúlyt teremt a társadalom gazdasági, környezeti és társadalmi célkitűzései között. A kutatások azt mutatják, hogy amennyiben az árak a valódi költségeket tükrözik, az illegális vízkivételt ténylegesen ellenőrzik, és a vizet a mennyiség alapján kell fizetni, a mezőgazdasági termelők csökkenteni fogják az öntözést, illetve a víz hatékony felhasználását növelő módszereket fognak alkalmazni. A nemzeti és az uniós támogatások tovább ösztönözhetik a víztakarékos technológiák alkalmazását. Egy nagy lehetőség van a kezelt szennyvíz mezőgazdasági öntözésre való felhasználásában is.