Fagyvédelem a gazdálkodásban

A fagyok már nem csak a korai virágzású barack (különös tekintettel a kajszibarackra), de a körte, alma, szilva és meggy ültetvényeket is érintik. A fajtaváltás csak részleges megoldást hoz, szüksége van valamilyen aktív fagyvédelemre is a gazdálkodóknak. A hőmérsékleti szélsőségeket hozó tendencia velünk marad, ezért fel kell készülni a hatékony fagykár elleni védekezésre. A passzív fagyvédelmi megoldások (pl. nagyobb koronamagasság, talaj- és növénytakarók alkalmazása) már nem elegendők. A már kialakult fagy ellen érdemben csak valamelyik aktív fagyvédelemi módszer alkalmazásával vehetjük fel a harcot, a leghatékonyabban ezek kombinációjával! A passzív fagyvédelmi eszközöket már jóval a fagy keletkezése előtt alkalmazzuk, tehát a hőmérséklet alakulásába nem a fagy napján avatkozunk be.

A fagyvédelemnek vannak hagyományos módszerei. Legáltalánosabb a füstölés. Ez a módszer olcsó, ám a hőmérsékletet csupán minimálisan emeli meg. Nem beszélve arról, hogy súlyos környezeti károkat okoz, valamint rendkívül nagy az élőmunka igénye. A megtermelt füstöt egy gyenge szellő is elmozdíthatja a területről.

Egy másik módszer a parafingyertyás ültetvényfűtés

A gyertyás fűtéssel akár 5-6 °C-kal is megemelhető az ültetvény hőmérséklete, hátránya viszont, hogy a paraffingyertya vételára igen magas, hektáronként nagyjából 1,5 millió forint. Ahány fagyos éjszaka, annál nagyobb lesz a költségünk, amely meghaladhatja a várható teljes termés értékét. Ez is rendkívül munkaerő-igényes megoldás.

Alkalmazzák még a korona feletti és a korona alatti fagyvédelmi öntözést. A korona feletti öntözés erősen vízigényes megoldás. Nagyjából 30-60 m3/óra/hektár vízre van szükség, ami egy éjszaka esetén hektáronként 500 m3 vízfelhasználást jelent. Ráadásul vízjogi engedély szükséges hozzá. Hátránya még, hogy mikroszórófejes öntözésnél mínusz 4-5 °C alatt befagyhat a szórófej. Fontos az üzembiztonság és a technológiai fegyelem. Kis hiba esetén is 100% fagykár keletkezhet a termésben. Ez a legkockázatosabb fagyvédelmi módszer. A Korona alatti fagyvédelmi öntözés jóval kevesebb kockázattal jár, viszont a hatékonysága is gyengébb a felső öntözésnél. Optimális körülmények között 1-2 °C-kal képes emelni a hőmérsékletet.

A vontatott fűtőberendezéseknél nagy gáz-égőfejekben elégetett propángáz által termelt hőt egy nagyteljesítményű ventilátor kifújja a kiömlő nyíláson, majd szétteríti több 10 méteres távolságra mindkét irányban. Ezeknek nagyon magas az üzemeltetési költsége, és az ültetvény hőmérsékletét csupán 0,5-1,5 °C-kal képes emelni. Az energia több mint 50%-a elvész, így gyenge a hatékonysága.

Talán a leghatékonyabb és leggazdaságosabb megoldást a fix és a mobil szélgépek jelentik a fagy ellen. A légkeveréses fagyvédelmi módszerek azt használják ki, hogy kisugárzási fagy esetén csak az alsó néhány méter légréteg hűl le kritikusan, felette pozitív hőmérsékletű levegő található. A szélgép ezt a magasabb, meleg levegőt segít belekeverni az alsó légrétegbe, így akár 4 °C-kal növeli a talaj közeli hőmérsékletet. Másodlagos hatásként a gyümölcskezdemény körül kialakuló mikroklímát is elmozdítják, amely 1-2 °C-kal hidegebb a környezeti hőmérséklettől.

A meleg légréteg általában 10-50 méter magasságban helyezkedik el a föld felszíne felett. A légcsavarral felszerelt szélgéptornyok – optimális paraméterek esetén – ezt a légréteget hatékonyan fel tudják használni. Így sikerrel megvédik a gyümölcsöst – elsősorban a tavaszi fagyoktól! A szélgépek energiahatékonyak, üzemeltetésük és szervizelésük gyors és egyszerű. Ezáltal rendkívül hamar megtérülnek.

A parafingyertyás fagyvédelem nem olcsó

Fagyvédelmi szélgép

Szélgép

PB gáz fűtéses fagyvédelem

Parafingyertyás fagyvédelem

Parafin gyertya

Gyökér alatti öntözés

Füstölés

Fagyvédelmi öntözés

Látványnak sem utolsó