Florárium, növények terráriumban

2024-05-02 15:32:41 | Módosítva: 2024-05-02 15:33:46

Citrusfélékkel és egyéb terebélyes növényekkel beültetett, tartózkodásra is alkalmas télikert aligha létesíthető egy kisebb lakásban vagy szűkös irodában. Sok növénynek viszont olyan mikroklímára van szüksége, amilyen egy átlagos lakótérben ritka. A különleges szubtrópusi vagy délszaki növények 18-22 fok körüli hőmérsékletet, és nagyon magas páratartalmat igényelnek.


Florárium

Mely az akvárium és a terrárium mintájára kapta nevét, a leglátványosabban teremt kedvező adottságokat a növények számára. Különleges színfoltja lehet a lakásnak egy mini üvegház. A zárt térben a környezetnél sokkal párásabb légtér alakul ki. Nem túl termetes, páraigényes növények sokáig nevelhetők benne. A floráriumban a legkényesebb, bizarr formájú broméliák, különleges orchideák, páfrányok helyezhetők el.

A zárt, nagyméretű üvegtartályt 6 mm vastag csiszolt élű üveglapokból ragaszthatjuk össze. A szükséges méret meghatározásakor a helyi adottságokat vegyük figyelembe. A hossza általában fél méter és két méter közötti lehet, mélysége ne legyen kevesebb 40 cm-nél, de a 80 cm-t ne haladja meg. Az egyik oldalát és a tetőlapot eltolhatóan képezzük ki, és fontos, hogy a nyitottság mértékét a kezeléshez és a szellőztetéshez szabályozni lehessen. A készen kapható, keret nélküli, ragasztott terráriumok, akváriumok ritkán vagy csak átalakítással alkalmasak növények elhelyezésére, bár sokféle van belőlük.


A növények számára megfelelő páratartalom, a szükséges levegőcsere akkor állítható be, ha eltolható a tetőlap, és az oldal is tolóajtószerűen nyitható-zárható. Ha az „ajtó” résnyire nyitva van, nem párásodik be az üvegedény belseje. Központi fűtéses lakásokban a hőmérséklet nem szokott gondot okozni. Ha viszont a helyiség, ahol a floráriumot elhelyezzük, fűtetlen, a növények számára külön fűtésről kell gondoskodni. Az elektromos aljzatfűtés szigetelt talajfűtő kábellel, rézcsövekben elhelyezett fűtőtestekkel történhet. Az ilyen fűtés szerelését szakemberrel végeztessük. A 220 voltos feszültség a nedves, párás környezetben veszélyes, ezért biztonságosabb a feszültséget 12 vagy 24 voltosra csökkenteni. Kisebb méretű floráriumoknál akváriumokhoz való fűtőtestet is alkalmazhatunk. A szükséges kapcsolókat, transzformátort és egyéb elektromos berendezést a párás tértől elkülönítve úgy helyezzük el, hogy se a nedvesség ne férjen hozzájuk, se a látványt ne zavarják.

Ha kevés a természetes fény, gondoskodjunk mesterséges megvilágításról. Lehetőleg fölül helyezzük el a világítótestet – Led izzót, LED fénycsövet vagy LED szalagot –, fényvisszaverő felülettel. Kívülről is világíthatunk, ehhez akár az állólámpa is megfelel, amely a florárium fölé nyúlik. Mesterséges helyett jobb a természetes fény, ezért a mini üvegházat célszerű ablak közelében elhelyezni. Arra viszont ügyeljünk, hogy közvetlenül ne érje tűző nap. Ha ugyanis a hőmérséklet 30-35 fok fölé emelkedik, a levelek megperzselődhetnek. Jó megvilágítást nyújtó ablak mellett, kis asztalon vagy íróasztalon, alacsony szekrényen stb. jó helye van a floráriumnak. Elhelyezéskor társíthatjuk akváriummal, terráriummal is, az a fontos, hogy ne zavarjon, ne gátolja az ablaknyitást, a közlekedést, könnyen hozzáférhető, egyszerűen gondozható legyen.



A kiválasztott méretű üvegedény aljába először terítsünk 2 cm vastag vízgyűjtő kavicsos sóderréteget. Efölé néhány centiméter egyenletesen elterített rostos tőzeg kerüljön, mely befogadja a beültetett növények gyökérzetét, és felszívja a felesleges öntözővizet. A tőzegréteg annyi vizet tárol, hogy a növények hosszabb távollétünk alatt sem száradnak ki benne. Például nyári szabadság idején a florárium félárnyékos helyen, zárt ajtók mellett akár egy hónapig is magára maradhat. Általában is igaz, hogy az öntözésre kell a legtöbb gondot fordítani a florárium kezelése során, mert nagy a túlöntözés veszélye. A tőzegréteg hetekre való vizet képes tárolni, többnyire a gyökerek épségének veszélyeztetése nélkül. A vízigényt a hőmérséklet nagyban befolyásolja. Az évszaktól függően a heti egyszeri vagy havi egy-két öntözés elegendő. A legjobb hosszú csövű karmából vagy műanyag üdítős palackból öntözni.

Ha páfrányt és valamilyen borostyánt ültettünk, viszonylag gyakrabban kell öntöznünk. Ez esetben viszont a floráriumot ablaktól távolabb is elhelyezhetjük. Kaktuszfélék, pozsgások együttes telepítésekor kevesebb vízre, de sok napfényre van szükség. Tápanyagpótlásként évenként kétszer-háromszor egy-két ezrelékes levéltrágyával permetezzünk. A növényeket hosszú ideig nem kell átültetni, de ha a többi rovására terjeszkedik vagy túlságosan elhatalmasodik az egyik, emeljük ki vagy kurtítsuk le a hajtásait. Ha a felső üveglapot eléri a hajtáscsúcs, csípjük le, hogy oldalirányban terjeszkedjen a növény. Hosszú ollóval, csipesszel, hosszú nyelű késsel vágjuk le a túlnőtt, esetleg beteg vagy sérült hajtásokat. Floráriumba leginkább kisebb termetű broméliák, orchideák illenek. Ezek igen lassan nőnek, nem terjeszkednek, ami előny és hátrány is egyben. Az orchideák többsége csak virágzáskor mutatós, az ilyen növény együttesbe háttérként más, dús levélzetű, jól párásító növényeket ültessünk. A méretarányoknak, a formai jegyeknek és a színeknek is illeni kell egymáshoz a beültetett növényeknél. Jó, ha a megfelelő életfeltételeik is megegyeznek vagy legalábbis hasonlóak.

Valamennyi növényt, mely a floráriumba telepíthető, lehetetlen lenne ismertetni. Kiemelésre érdemesek a formagazdag páfrányok közül a különféle Adiantum és Asplénium fajok, a fán lakó fajokkal együtt. Az epifitákhoz (fán lakó fajokhoz) kitűnően társulnak a pozsgásan húsos levelű Ceropégia fajok, a kaktuszokhoz tartozó Rhipsalis fajok és olyan igénytelen kúszó vagy ámpolnanövények, mint a Scindapsus, a Philodendron, a Syngonium fajok, a borostyánok stb. Kevésbé páraigényesek a Helxine, a Piles fajok, változatok sokasága. Aljnövényzetnek szintén alkalmasak a nagy páraigényű Calathea, Fittonia, Marantha és Begonia fajok és változatok.

A legjobban azok a növények társíthatok egy floráriumban, melyeknek azonos a hőmérséklet- és páraigényük, formájuk egymáshoz illő, növekedésük hasonló. A növényeket kiegészíthetjük szép rajzolatú faágakkal is. Betelepítéskor vagy növénycsere alkalmával előbb a nagyobb méretű, hajlékony levelű növények kerüljenek a helyükre, utánuk a törékenyek, elfekvő hajtásúak. A növényeket a keskeny szellőzőnyíláson keresztül, puha papírba burkolva helyezhetjük az edény belsejébe, így nem sérül meg a lombozatuk. Az üvegfalra, levelekre, hajtásrészekre esetleg rákerült szennyeződéseket hurkapálcikára csavart vattacsomóval távolítsuk el.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Növények balkonládákban

A balkonládák kedvelt díszítőeszközei az ablakoknak. Előnyük, hogy szép kilátást nyújtanak, díszítik az ablakot, a nyitott ablakból könnyen gondozhatók. Hátrányuk, hogy némileg vonzzák a...


Növényeket magunk köré

Alig akad olyan ember, aki nem szereti, ha növények veszik körül. Telepítésükkel egészségünk, közérzetünk mellett éghajlatunkat is védjük. Kül- és beltérben egyaránt képesek az egészségünkre...