Lakóépületeink energetikai felújítása, energiaválság után

A rezsicsökkentés reformja rávilágított arra is, hogy a hazai lakóépületek jelentős része rossz állapotban van, sok energiát fogyaszt, így a lakosság többsége ki van szolgáltatva az energiaár-változásoknak, és nincs felkészülve arra, hogy ellenálljon vagy alkalmazkodjon egy hasonló energiaválsághoz.

A 2023-as és a ‘24-es központi költségvetés lakhatási célú kiadásainak kétharmadát a „lakossági rezsivédelem” finanszírozása teszi ki. Az energiaválság miatt a rezsicsökkentés – még annak hirtelen korlátozása után is – hatalmas terhet jelent a költségvetésnek, ami hosszú távon nem fenntartható. Míg a szociális védőhálón egyre több ember hullik ki és válik bizonytalanná a lakhatása, az energia megfizethetősége egyre több gondot fog okozni a jövőben. Ha továbbra sem kapnak célzott támogatást azok, akik igazán rászorulnak, és a közpénzek túlnyomó része a jobb módú családokat támogatja, sokan fognak még kritikusabb helyzetbe kerülni, ráadásul kitettek maradnak az energiaárak – és a rezsicsökkentés – további lehetséges változásainak. Ennek ellenére továbbra sem látszik, hogy a hazai szakpolitika a hosszútávon egyetlen ésszerű megoldásban, az épületek energiaigényének csökkentésében gondolkodna, és a lakosság ez irányú támogatását tervezné.

Elvesztegetett évtized

A lakáskörülmények alapvetően befolyásolják az életminőséget, ezért a leromlott épületek szakszerű korszerűsítése átfogó segítséget jelentene rengeteg háztartás számára. Emellett nemzetgazdasági szempontból is kiemelkedő jelentősége van a minőségi lakhatásnak, többek között egészségügyi, munkaerő-piaci, környezetvédelmi vonatkozásai miatt. A lakóépületek energiahatékonyságának gondosan megtervezett és kivitelezett növelése nem csak a klímavédelmi törekvéseknek és az energiafüggőség csökkentésének, hanem az energiaszegénység valós felszámolásának is záloga.

A hazai lakóingatlanok kétharmada 1980 előtt épült, sokan élnek beázó, penészes, alapvető komfortot nélkülöző lakásokban. Épületeink energetikai szempontból is nagyon rossz állapotban vannak: fajlagosan több mint másfélszer annyi energiát használnak fűtésre, mint az uniós átlag, ezzel a második legrosszabbul teljesítő ország vagyunk. A teljes lakóépület-állomány 56%-a GG vagy annál rosszabb energiaosztályba tartozik, ezek a korszerű ingatlanoknál több mint két és fél-háromszor annyi energiát használnak. Az épületekben óriási az energia-megtakarítási potenciál, felújításukkal akár 60%-kal kevesebb energiát fogyaszthatnánk.

Az alacsony jövedelmű háztartások nagyobb része régebben épült, szilárd tüzelőanyaggal fűtött családi házakban él, amelyek környezeti és egészségügyi kockázatokat is jelentenek. Magyarországon az épületek energiahatékonysági felújítása egy méltatlanul elhanyagolt terület; az elmúlt évtizedben számos lehetőséget szalasztott el, vagy alig használt ki a kormányzat. Az állami lakáscélú támogatások nem célozzák az energiahatékonyságot, és nem érik el a rászoruló háztartásokat. Az EU-s források nincsenek kellő mértékben és módon lakáskorszerűsítésre fordítva. Pedig egy felújítási program az állam számára nem csak kiadást, hanem közvetlen bevételt is jelent adók és járulékok formájában. Ráadásul az alacsony jövedelmű háztartások esetében az energiahatékonysági felújítások támogatásának pénzügyi haszna akár 2-3-szorosa is lehet, mint a magasabb jövedelműek esetében, a járulékos nemzetgazdasági hasznok miatt.

Lakossági energiaárak

Az átlagos lakhatási költségek legnagyobb részét az energiakiadások teszik ki. A rezsicsökkentés 2013 és 2014 között három lépésben csökkentette a földgáz, az elektromos áram és a távhő árát, összességében 20-25%-kal. A 2014-ben rögzített árak 2022 augusztusáig változatlanok maradtak. A rezsicsökkentés minden fogyasztóra egyformán vonatkozik, függetlenül a jövedelmi vagy egyéb élethelyzettől.

A rezsicsökkentés egyik legfontosabb negatív következménye, hogy egyáltalán nem ösztönöz a fosszilis tüzelőanyagok tudatos és takarékos használatára, sőt, nem kevés esetben akár túlzott fogyasztásra is sarkall. Ennél fogva a lakossági végső energiafogyasztás 2014 óta szinte folyamatosan nőtt; a rezsicsökkentésben érintett villamos energia, földgáz és távhő felhasználása 2014 és 2021 között összesen 34%-kal emelkedett, csak a földgázhasználat pedig 43%-kal. Utóbbi részben abból fakad, hogy a tűzifa-használatról sokan áttértek vezetékes energiára, ugyanakkor a növekedés nagy részét azt tette ki, hogy az emberek kevésbé spóroltak, takarékoskodtak. A megnövekedett fogyasztás miatt azonban klímavédelmi szempontból teljesen fenntarthatatlanná vált a rezsicsökkentés.

A rezsicsökkentés a legszegényebb, leginkább rászoruló háztartásokat csak minimálisan vagy egyáltalán nem segítette. Ez egyrészt a visszafogott fogyasztásuk, másrészt pedig a tűzifahasználat miatt van így, amely kimaradt az ártámogatásból, és aminek az ára – a vezetékes energiával ellentétben – folyamatosan növekedett.

A rezsicsökkentés szabályait 2022. augusztus elsejétől jelentősen átalakították, miután az energiaárak világpiaci ára már hosszú hónapok óta óriásira emelkedett. Tehát egy évtizedes korszak végéhez értünk; az örökké tartó olcsó rezsi illúzióját felváltotta a hirtelen elszálló energiaárak Damoklész kardja.

Kivonat a Habitat for Humanity 2023-as Éves Lakhatási Jelentéséből
Szerző: Koritár Zsuzsa és Feldmár Nóra