Lehetséges-e a gázkazánok betiltása?

2024-05-02 14:00:00 | Módosítva: 2024-05-02 14:00:00

Az Európai Unióban újra és újra felmerül a terv környezetvédelmi normák erőltetett bevezetése miatt. Egyre irreálisabb követelményeket fogalmaznak meg, aminek sok értelme nincs, hiszen ezek az elvárások megvalósíthatatlanok! Ezzel párhuzamosan viszont egyre hátrányosabb helyzetbe hozzák az EU országokat a világpiaci versenyben. Vonatkozik ez a mezőgazdaságra ugyanúgy, mint az iparra, vagy azon belül az autógyártásra. És ebbe a sorba illeszkedik a gázfűtés kivezetése is. 2030-ra minden új épület zéró emissziós (szén-dioxid-kibocsátástól mentes) legyen, 2050-re pedig a meglévő teljes épületállomány, tehát a régi házak is zéró kibocsátásúvá alakuljanak át. 2040 után fosszilis tüzelésű fűtőkészülékeket nem lehetne forgalomba hozni az EU tagországaiban.


Túl ambiciózus elvárások

A VGF&HKL szaklap utánaszámolt, mekkora áramigényt jelentene, ha a meglévő gázkazánokat elektromos, vagy hőszivattyús fűtéssel váltanák le. Brutális számokat kaptak. A szaklap szerint a gázfűtés kiváltásának legnépszerűbb módja valamilyen hőszivattyús fűtési mód kiépítése, amihez áramra van szükség, mert a hőszivattyú azzal működik. Magyarország évente körülbelül 10 milliárd köbméternyi, vagy más mértékegységben 100 Terawattóra (TWh) földgázt fogyaszt. Ebből a lakósági fogyasztás 3,5 milliárd köbméter (37 TWh). Ennek jelentős részét a fűtés viszi el. (Az egyszerűség kedvéért úgy vették, hogy az egészet.)

Ha valamilyen egyszerű elektromos fűtőberendezéssel (például fűtőpanellel, hősugárzóval, fűtőfóliával) akarnánk kiváltani a földgázfogyasztást, az pontosan ugyanennyi, 37 TWh-nyi áramfogyasztással járna. A hőszivattyúk előnye az előző berendezésekkel szemben, hogy egységnyi villamos energia felhasználásával több egységnyi hőt állítanak elő. Ezt hívják jóságfoknak, másképpen COP-nek. (Ha az egész szezonra vetítjük ezt a mutatót, megkapjuk a szezonális jóságfokot, az SCOP-t. Mivel a kedvezményes, csak hőszivattyúkhoz használható H áramtarifához legalább 3,4-es SCOP értékű hőszivattyú kell, ezzel az értékkel számoltak.)

Paks is kevés lenne


Egyszerű osztással kijött, hogy a teljes hőszivattyús átállásnál 37 TWh fűtési igény kielégítéséhez 10,8 TWh áramra van szükség. Amiről rögtön meg is állapították a szakcikk készítői, hogy irgalmatlanul sok. A Paksi Atomerőmű négy blokkjának termelése ugyanis egy évben átlagosan 16 TWh. Hat hónaposnak véve a fűtési szezont tehát Paksról csak 8 TWh-val számolhatunk. Vagyis a paksi termelés akkor feleltethető meg a lakossági gázfűtést kiváltó hőszivattyúk fűtési szezonbeli áramfogyasztásának, ha 4,6 SCOP-t sikerül biztosítani. Illetve még akkor sem, a gázfogyasztás szezonális átlaga ugyanis nem azt jelenti, hogy minden egyes nap ugyanannyi energiát használunk fel a fűtésre, így a hidegebb, energiaigényesebb napokon a paksi termelés mellé hozzá kell még tennünk egyéb forrásból származó villamos energiát.

Ebben a számításban még nem is volt benne a nem lakossági fűtés (vagyis a közintézmények, irodák, szállodák, kórházak, iskolák, uszodák stb. átállítása), és a jelentős részben szintén földgázt használó távfűtőművek sem. Valamint nem elég, ha lesz elég áramunk az átálláshoz, az új erőművek mellett hálózati bővítésre is szükség lesz. És persze az épületeket, lakásokat is alkalmassá kell tenni gépészetileg a hőszivattyúk fogadására.

Összegzésük szerint szinte megtippelhetetlen összegű beruházást jelentene a terv megvalósítása, már ha megvalósítható maradéktalanul egyáltalán. Mert vannak olyan helyek (például a sűrűn beépített történelmi városrészek), ahol hőszivattyús beruházásokat gyakorlatilag lehetetlen megvalósítani. Más is szóba jöhet persze (pl. távfűtés vagy hidrogéngázra való áttérés), de ezek legalább annyi kérdést vetnek fel, mint a hőszivattyús átállás.

Az Európai Bizottság 2021 végén javasolta a Parlament és a Tanács számára az ezzel foglalkozó irányelv újragondolását, és a 2050-ig megvalósítandó nulla kibocsátású épületállomány elérését célzó terv kidolgozását. A felülvizsgált irányelv új és ambiciózusabb energiahatékonysági követelményeket határoz meg az EU-ban az új és a felújított épületekre vonatkozóan, amivel arra kívánják ösztönzi a tagállamokat, hogy újítsák meg épületállományukat. A javaslat még elfogadás előtt áll, ám a fosszilis energiahordozók visszaszorítását illető szándék egyértelmű. Számos európai országban – közöttük Magyarországon is – a gáz fontos szerepet játszik a háztartások fűtésében és a melegvíz-előállításában. Az Európai Unióban a háztartási energiafogyasztás egyharmada köthető a gázhoz, míg ez az arány Magyarországon 52 százalék az Eurostat két évvel ezelőtti statisztikái szerint.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Tisztítás természetes anyagokkal

Se szeri, se száma a boltok polcain található tisztítószereknek, sokszor mégis avval szembesülünk, hogy nem kellően hatékonyak. Ilyenkor érdemes kipróbálni anyáink, nagyanyáink hagyományos,...


Figyeljünk fűtőkészülékeinkre

Az egyedi fűtőberendezések karbantartását afűtési szezont megelőzően kell elvégeztetni, deatapasztalatok szerint ezt sokan elmulasztották. Agázkazánok esetében a tartós üzem előtt...