Pálma

A pálmák a növényvilágnak egy érdekes, egzotikus kinézetű ágát képviselik, melyre a magyarázat különleges testfelépítésükben rejlik. Míg a mi éghajlatunkon honos lombos növények törzset, ágakat, gallyakat és vesszőket növesztenek, és leveleik többnyire a fiatalabb hajtásaikon jelennek meg, a pálmák a leveleiknek köszönhetik a törzsüket.

E növények tetejükön levélüstököt nevelnek. Felül jelennek meg a fiatal hajtások, alul pedig az elhaló és lehulló levelek úgynevezett levélripacsai megmaradnak, és ezek képezik idővel a törzset. Ennek oka, hogy a törzsfejlődés során egy teljesen egyedi vonalat képviselnek e növények, eltérően a nálunk honos fáktól, cserjéktől.
Másik különlegesség, hogy a magról kelt pálma a fajra jellemző leveleket csak 2-3 éves korában mutatja meg először. Gondoljunk csak például a babra, tökre, uborkára: amikor ezek kikelnek, a szikleveleik formája eltér a majdani felnőttkori levélalaktól, ám pár hét elteltével már a fajra jellemző formájú leveleket látjuk a növényeken. Pálmák esetén erre éveket kell várni.

Nem csak díszítenek

A pálmák 140 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön, a többi ma is élő virágos növénnyel nagyjából egy időben, és annak idején az egyszikűek legjelentősebb képviselői voltak. Bolygónkon ma is nagy számban, és jelentős elterjedési területen találkozhatunk pálmákkal (főleg a melegebb égövi területeken), ám időközben az erőviszonyok kissé átrendeződtek, és az egyszikűek közül ma már inkább a kisebb termetű fűfélék azok, amelyek óriási mennyiségükkel népesítik be a Földet.
A pálmák között számos haszonnövényt is találunk, amelyeket az ipar nagy mennyiségben dolgoz fel. A legismertebbek ezek közül a kókusz, vagy a datolyapálma. A haszonpálmák némelyikének termését eszik, vagy isszák, esetenként olajat sajtolnak belőle. Törzséből keményítőt, nedveiből cukortartalmú, olyakor alkoholos italt készítenek. Rostjaikból kötöző anyagot, textíliákat állítanak elő. Némelyek zsenge leveleiből főzelék, párolt pálmahajtás készül.

Pálma a szobában

A pálmakultusz hazánkban is igen változatos képet mutat: a második világháború előtt nagyon sokan tartottak pálmát szobanövényként, ám a háború után ez az érdeklődés erősen alábbhagyott. Az utóbbi évtizedekben kezdett el ismét terjedni a pálma, mint szobanövény Magyarországon, aminek az lehet az oka, hogy a modern, világos és egyenletes hőmérsékletű lakások igen kedvezőek-e növényeknek, ebből adódóan könnyű tartani őket ilyen körülmények között.
A pálmák szaporíthatóak magvetéssel, némelyek sarjakat hoznak, ezek leválasztásával is kis növényekhez juthatunk. A pálmák között vannak melegházi és hidegházi tartású fajok, ám e csoportosítás onnan ered, hogy eredetileg hol van az adott faj élőhelye.

A trópusi pálmák melegházi tartást igényelnek, azaz télen-nyáron 20 °C feletti hőmérsékleten érzik jól magukat (ilyen a kókusz és a datolyapálma is). A hidegházi fajok mediterrán eredetűek, azaz olyan helyen élnek, ahol télen nem ritka az átmeneti fagypont alatti hőmérséklet sem. E pálmák (pl. kenderpálma) nem érzik jól magukat télen a szobában, ekkor legjobb nekik a 3-10 °C körüli világos teleltető helyiségben.
A pálmák mindegyike humuszban és tápanyagokban gazdag, jó vízháztartású talajt igényel. A speciális pálmacserepek a legjobbak számukra, ezek keskenyebbek és magasabbak a hagyományos virágcserepeknél. A pálmákat akkor célszerű átültetni - lehetőleg tavasszal, vagy nyár elején - amikor a cserepük talaját már átszőtték a gyökerek, de még nem kezdett el a tő kiemelkedni a gyökér nyomása miatt a cserépből.

Ha beteg a pálma

Az élettani megbetegedések közül a leggyakoribb, amikor a levélvégek elkezdenek bebarnulni. Ez a tünet általában lakásban tartott egyedeken jelenik meg, és a túl alacsony páratartalmat jelzi - ami számunkra, emberek számára is kedvezőtlen. Emeljük a levegő páratartalmát a fűtőtestre edényben elhelyezett vízzel, a barnult levélvégeket pedig vágjuk le az ép résznél.
Nagyobb a baj, ha a pálma levele fakulni, halványodni kezd, majd elsárgul. Ezt valószínűleg a cserépben pangó víz okozza, ilyenkor vegyük ki a pálmát a cserépből, ültessük jobb minőségű földbe, és olyan edénybe, aminek az alján akkora lyuk van, ami biztosítja a felesleges víz eltávozását. Ez a tünet nagyon lassan alakul ki, így mire átültetjük a növényt, sajnos sokszor már elkésünk a megmentésével.

A levelek halványodása vashiányt is jelezhet - ekkor a sárgulás elmarad - ilyen esetekben mikrolemes és kiemelten vastartalmú tápoldattal kezeljük a növényt.
Ha a levelek szürkés-zölden elszíneződnek, majd összesorvadnak általában már menthetetlen a növény és ezen élettani tünet oka a kiszáradás. Akkor következik be, ha gyakran, kis vízadagokkal öntözzük a növényt. A pálmák gyökérzete nagyon tömötten áll a cserépben, a kis vízadag, sokszor csak a talaj felső 1-2 centiméterét nedvesíti át, alatta van a nagyobb gyökértömeg, ami emiatt kiszárad.
Kártevők közül a takácsatkák, levéltetvek, pajzstetvek szeretik a pálmát kínozni, ezeket vizes lemosással, vagy vegyszeres kezeléssel is eltávolíthatjuk. Utóbbi módszert inkább akkor alkalmazzuk, amikor a szabadban "nyaral" a pálmánk.

Pálmák a kertben

Egyes pálmafajok (sabalpálma, kínai kenderpálma) kertben is tarthatóak télen-nyáron, ám arra számítsunk, hogy mérsékelten fagyálló fajokról van szó. Ezeket a kertben ne fagyzugos helyre, lehetőleg egy házfal déli oldala mellé, védett fekvésbe ültessük. Csak erős, 4-6 éves növényt hagyjunk kint télre, a fiatalabbakat bent teleltessük a fagytűrő fajok közül is.

E fajok fagyállósága sajnos nem jelent garanciát a mi éghajlatunkon, azaz ha nincs szerencsénk és nagyon hideg a tél, azt a növények megsínylik. Ezért van az, hogy még a nagyobb példányokat is érdemes takarni télire. A tövüket lombbal takarva, a szárukat juta és hullámpapírba tekerve, a levélzetet összekötve, ugyanígy óvjuk. A lényeg, hogy fóliát ne használjunk, mert ha az alul benedvesedik, akkor elkezdenek rothadni a levelek.
A nagyobb, értékesebb példányoknak ezért szoktak OSB lapból védő-dobozt készíteni. A fagytűrő fajok a -10-12 °C-ot átmenetileg képesek elviselni, de ha ez a hőmérséklet huzamosabb ideig fennáll, akkor ezek is károsodhatnak.