Szigetelés a padlásfödémen

Ahol leggyorsabb a megtérülés

A padlásfödém jó hőszigetelése különösen nem lakott padlástérnél alapvető fontosságú. Gondoljuk csak meg, hogy lakatlan padlástérnél a födém megfelelő szigetelésével a födémen át megszökő energiának a 80%-át is meg tudjuk takarítani. Ez egy családi ház fűtési kiadásának a 20-30%-a lehet. Egy jó padlásfödém szigetelés nemcsak télen fog jól jönni, hanem nyáron is. Nyáron ugyanis a cserepek alatt akár 60-80 fok meleg is lehet, ilyenkor pedig a padlástér még tovább fűti az egyébként is szinte elviselhetetlenül meleg földszinti lakóteret. Ha viszont hőszigetelve van a födém, akkor a padlástéri 60-80 fokból a lakásban szinte semmit fogunk érezni. Olyan mintha klíma lenne, sőt, egy jó hőszigeteléssel akár el is hagyhatjuk a klímahasználatot. Ezen is lehet egy csomót spórolni! A födémszigetelés elzárja a lakás felé a padlástérben megrekedt meleg útját.

Hová tegyük a párát?

A födém anyagának kiválasztása elsősorban a hagyományos megoldások követésével, vagy az idő-ár/szempontokat figyelembe véve alakul ki. Ha ebbe nem tudunk beleszólni, kénytelenek leszünk a meglevő szerkezethez alkalmazkodni. A fafödém a felülről érkező nedvességre jóval érzékenyebb, a szerkezetben keletkező nedvesség útját a szigetelésből kifele szabaddá kell tenni. Ez kétféle folyamattal érhető el, egyrészt a lakótér felől bejutó párát kell leredukálni a lakótér felőli oldalra beszerelt párafékező fóliával, másrészt a kilépő oldalt kell védeni vízhatlan, de páraáteresztő fóliával. A hatékonyság végett ez a szigetelőanyag felett helyezkedik el. Azonban ennek megléte nem kötelező, tehát nagyon is fontos, hogy legyen felső védelme a szigetelésnek. Ezt a szerepet kiválóan betöltheti a tetőfólia, mely vízzáró, de páraáteresztő tulajdonsággal rendelkezik. Amennyiben van tetőfólia a cseréplécek alatt (tehát magastetőről beszélünk), akkor az tökéletesen betölti ezt a szerepet, nem kell a födémen fekvő szigetelésnél ráduplázni. Ilyenkor ugyanis a szélhatás is kisebb a padlástérben, ami kihűtené a szigetelést. A beépítetlen padlástér átszellőztetett, ezért nincs szükség külön páravédelemre.

Járható és nem járható

A betonfödémek szigetelése, amennyiben lemondunk a járható padlás-padozatról, egészen egyszerű, szinte bármilyen szigetelőanyagot alkalmazhatunk. A fa esetében legtöbbször valamilyen szerves, szálas szigetelést szokás alkalmazni. Ezek nem szívják fel a nedvességet, rágcsálók sem szeretik. Fontos megemlíteni, hogy a fafödém esetén a gerendák közt is szigetelünk, nem csak a felső síkon. Ha a padlásfödém nem lesz járható, akkor egyszerűbb a szigetelőanyag kiválasztása. Szinte minden szigetelést használhatunk. Ilyenkor a járhatóság biztosításával nem kell foglalkoznia, „csak” a kiválasztott szigetelő hőszigetelő képességére érdemes koncentrálni, és a vastagságát megválasztani.

Egyre népszerűbb a cellulóz szigetelés. Ezt amolyan papírdara formában kell elképzelni, és úgy fújják be a szigetelendő helyre, hogy egy viszonylag tömött anyag jön a létre. A cellulóz szigetelést nem csak a födémeknél alkalmazzák. A kőzetgyapot táblás szigetelőanyag. Mérettartó, stabil, erős hőszigetelés. Könnyen vágható és hulladék nélkül minden „porcikája” felhasználható. Az üveggyapot tekercse és táblás kiszerelésű is lehet. Figyelni kell arra, hogy idővel vízszintes helyzetben, 1-2 cm-t összemehet, veszíthet a vastagságából így célszerű vastagabb szigetelést használni. Erős hőszigetelés, könnyen vágható és ezt is hulladék nélkül be lehet „gyűrni” a helyére.

A padlásfödém utólagos szigetelése mindenféle szaktudás nélkül, házilagosan is elvégezhető. A szigetelő lapok lerakásához nem kell mestervizsga, csak egy kis gondosság. És ezen is lehet spórolni! Mivel a felfelé áramló meleg levegő elsősorban a födémen keresztül távozik, ezért a padlástér szigeteléséhez vastagabb szigetelőanyagra van szükség, mint a külső falak szigeteléséhez. Ezért a padlásfödém szigetelésekor gyakran találkozunk a 20 centiméteres szigeteléssel is, és nem ritka a 30 centiméter vastag hőszigetelés sem. Annál többet tudunk spórolni a fűtésen, minél kevésbé takarékoskodunk a hőszigetelő vastagságával, bár azért természetesen ennek van egy ésszerűségi határa.

A szigetelőanyag jobb hőszigetelése érdekében érdemes a szigetelőanyagot két rétegben felrakni. Ennek a kettős rétegnek az az előnye, hogy ha kötésben rakjuk le a szigetelő lapokat, akkor a soronként és kötésben is eltolt két réteg együtt még jobb hőszigetelést képes biztosítani. Ezzel a lerakással még jobban útját álljuk a szökni próbáló melegnek.

Ha járható padlásfödémre van szükségünk, akkor lépésállónak kell lennie a szigetelésnek. A szükséges hőszigetelésen túl a padláson való járás biztosítására is oda kell figyelni a szigeteléskor. Ha a közlekedéshez kialakított járóréteget külön nem támasztjuk alá, akkor „terhelhető”, tehát lépésálló hőszigetelő táblák beépítésére van szüksége. Ha ennél a megoldásnál külön gondoskodunk a szigetelőanyagról és külön a felette lévő járórétegről, akkor a járóréteg kialakításához nagyméretű táblákra van szüksége. Ez lehet például OSB lap vagy szárazpadló.

Ha nem lépésálló, puha szerkezetű hőszigetelőanyagot használunk, akkor a járóréteg megtámasztására megfelelő szerkezetet kell beépíteni a szigetelés közé. Ezt a tartószerkezetet érdemes tűz és rovar elleni védelemmel ellátott, impregnált fenyőfa pallókból kialakítania. Az impregnálással a fa sokkal tartósabb lesz.