Esővízgyűjtő tartályok

2013-07-17 13:33:02 | Módosítva: 2013-07-17 22:16:36

A magyarországi csapadékviszonyokat alapul véve, 100 m2 tetőfelületről évente 50-60 m3 tiszta esővíz gyűlik össze. Ez a víz – tisztasága, alacsony ásványianyag-tartalma miatt – kiválóan alkalmas öntözésre, mosásra, fürdésre, speciális esetekben akár emberi fogyasztásra is.

A csapadékvíz gyűjtésének legkézenfekvőbb helye az épület teteje, emellett az innen összegyűjtött esővíz tekinthető a legtisztábbnak. Sajnos a levegőben található anyagok nagymértékben szennyezhetik az összegyűjtött csapadékot, illetve a tető anyaga is befolyásolja az összegyűjtött víz minőségét. A cserép- és műanyag felületek megfelelőek, a fémhéjazat – bár sima – a fémionok kioldásának veszélyét hordozza magában. A betoncserépnél is várhatók kémiai reakciók. A régi – azbesztes – palatetők a csapadékvíz felhasználáshoz nem ajánlottak, a bitumenes tetőknél a szag és elszíneződés veszélye okozhat gondot. 

Tartály mérete

Az esővíz-hasznosítás leglényegesebb pontja a megfelelő méretű tartály kiválasztása. Ha túl kicsi a tartályunk, akkor szárazabb időszakokban idő előtt elfogy belőle a víz, és nem tudunk rendesen öntözni, WC-t öblíteni stb. Ha pedig túl nagy tartályt választunk, azzal a soha fel nem használható fölösleges vízmennyiségen túl fölösleges költségeket is a nyakunkba veszünk. Az ideális méret kiválasztásához sok szempontot figyelembe kell venni, ilyen az esővízgyűjtéshez használt tetőfelület, a felhasznált vízmennyiség és a szárazabb időszakokra tervezett tartalék vízmennyiség.


A tetőfelülettől nagyban függ a következő munkafolyamat, a szűrők megtervezése. Szűrőkre azért van szükség, mert az esővízzel együtt számos fizikai szennyezőanyag is a vízbe jut, ez lehet falevél, por, rovarok, mohatelepek stb., amit később el kell távolítani a vízből. Érdemes figyelmet fordítani arra, hogy minél kevesebb szennyeződés kerülhessen a tetőre, és ezáltal később a vízbe. Ezért fontos, hogy például faágak ne nagyon lógjanak be a tető fölé, mert így sok terhelést jelent majd a szűrőknek az őszi levéláradat. A szűrőket túlméretezni fölösleges, az alulméretezés pedig még nagyobb problémákat okozhat.

Tartály anyaga, elhelyezése

A csapadékvíz legtovább földalatti tartályokban tárolható el. Ilyen célokra legmegfelelőbb egy nagytérfogatú, merev falú, erős tartályt használni. A föld alá telepített, fedéllel zárt tartályban „pincehideg” (12-15 °C-os) marad a víz, a sötétben pedig nem algásodik. Sok helyen találkozni felszín fölé telepített vízgyűjtő kádakkal, ciszternákkal. Ezek kivitelezése, elhelyezése egyszerűbb, kényelmesebb, olcsóbb, mint föld alatti társaiké, viszont a hátrányaikkal is számolnunk kell.


Felszíni, nyitott esővízgyűjtő

Az esővízgyűjtés legegyszerűbb módja az eresz alatt/mellett elhelyezett esővízgyűjtő. A vizet műanyag csapon vagy tömlőn keresztül ereszthetjük le a tartályokból, de kisteljesítményű szivattyúval már magasabb helyre is eljuttathatjuk. Érdemes szűrt esővizet gyűjteni a tározókba, így hosszabb ideig, minőségkárosodás nélkül tárolhatjuk. Fontos, hogy a felszíni esővízgyűjtőket télre le kell ereszteni, használati időszakban pedig hálós borítás javasolt annak érdekében, hogy falevél, rovarok stb. ne kerülhessenek a vízbe. Felszín feletti tárolóknál – főleg, ha ritkán használunk belőle - előfordulhat a víz algásodása, poshadása, büdösödése.


Felszín alatti betontározó

A megfelelően merev tartályok betonüzemi előregyártással, egy darabban készülnek B45 vasbetonból. A tartályok teljesen vízzáróak, a hidraulikus felúszással szemben a nagy tömegük miatt ellenállóak. Elnyűhetetlenül erős szerkezetük és a nagy súlyuk lehetővé teszi a magas talajvízállású területeken való felhasználásukat is a csapadékvíz gyűjtés céljára. A berendezések az előre kiásott munkagödörbe a tehergépkocsival való helyszínre szállítás és daruval történő beemelés után azonnal beüzemelhetők. Ezek a tartályok alkalmasak a felettük lévő földréteg megtartására, a tartály feletti terület így használható marad. A fedő talajréteg biztosítja a fagymentes víztárolást, ezen felül az állandó fénymentesség és a viszonylagosan állandó hőmérséklet segít az esővíz kiváló minőségének fenntartásában hónapokon át. A felszínen csak egy aknafedél látszik.


Felszín alatti műanyagtározó

Az esővízgyűjtés egyik legkorszerűbb módszere a PVC-ből, polietilénből vagy polipropilénből készült esővízgyűjtő tartályok talajba történő telepítése, ami hosszú távú megoldást biztosít gazdaságos vízfelhasználásra. A műanyagtárolók sokkal olcsóbbak, könnyebben szállíthatók és elhelyezhetők, mint a betontárolók, ráadásul újrahasznosított anyagból is készülhetnek, melynek révén környezetbarátak. Merevségüket az oldalfalukon található bordáknak köszönhetik, tisztántartásukat pedig búvónyíláson keresztül végezhetjük. Egy 4 személyes háztartásnál a szükséges esővíz mennyiségét egy 6.500 literes tartály fedezi. Amennyiben nagyobb tárolóra van szükség (pl. egy társasház esetén nagyobb mennyiségű víztartalék összegyűjtésére van igény), úgy lehetőség van több tartály összekapcsolására. 


Mi legyen a fölösleges vízzel?

A ciszternák használatánál fontos, hogy minden esetben legyen lehetőség a fölösleges vízmennyiség elfolyására, ha esetleg túl sok víz jutna a tartályba, és nem használnánk fel folyamatosan. Az elszivárogtatás, gyökérzónás öntözés során a ciszternából a fölösleges vízmennyiség egy ún. dréncsöves rendszerbe kerül, amely egy kavicságyban fekszik. A víz itt – időjárástól függetlenül – mindig el tud szivárogni. Ezzel a megoldással fasorok, veteményesek, tujasorok stb. gyökérzónás öntözése valósítható meg. Fontos, hogy elszivárogtató rendszer csak saját telken belül létesíthető.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Öntözésről, szivattyúkról

Kertünk öntözésének leggazdaságosabb módja a saját vízforrásból – másképpen víznyerő helyről – szivattyúzott víz. A víznyerő hely üzemi vízszintje határozza meg, hogy felszíni, vagyis száraz...


Esővíz hasznosítása

Az esővíz összegyűjtése és hasznosítása nem új „találmány”, ám manapság még fontosabb, mint régebben volt. Ahol ugyanis lehetőség van az összegyűjtésére, szinte bűn nem felhasználni az ég...