A házsorokat letaroló szélvihar, a mindent elverő jég ellen nem sokat tudunk tenni, de a csapadék - még ha rekordmennyiségű is - már többé-kevésbé kezelhető jelenség.
A nagyvárosokban a csapadékvíz kezelése a szennyvízcsatorna hálózatokkal, való elvezetéssel történik, napjainkra ez okozza a legnagyobb gondot, mert a beépített területek térnyerése a természetesen felületek csökkenéséhez és a csatornarendszerek maximális terheltségéhez vezetett. A csatornarendszerek, tisztítók túlterheltek és emiatt megnövekedett a csapadék okozta elöntések veszélye is. A beépítettség növekedése emellett megakadályozza a csapadékvíznek a talajba szivárgását, ezért kárhoztatható a talajvízszint csökkenésében is. Mindezek költségeit a lakosok kénytelenek viselni.
Ezzel a rendszerrel szemben felértékelődtek azok a technikai megoldások, amelyeknek a csapadékvíznek a keletkezés helyén, illetve a területről való lefolyás szakaszában történő szabályozása a célja. Ez egyfajta eszköz a természeti készletek fenntartható használata szempontjából, mert mérsékli a csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep csapadékvízzel történő terhelését, továbbá lehetővé teszi a vezetékes ivóvíznek locsolásra való felhasználását. Ezáltal beruházási és fenntartási költségcsökkenést eredményez. Számos fejlett európai közösségi országban támogatják, vagy éppen kötelezően előírják ezért alkalmazását. Cikkünkben ennek az új csapadékvíz kezelési eljárásnak a technikai feltételeit, berendezéseit szeretnénk Olvasóinkkal megismertetni.
A keletkezés helyén történő szabályozás lehet végleges elhelyezés, illetve lefolyás-késleltetés. Az előbbi többnyire beszivárogtatást jelent. Feltéve, hogy a talaj megfelelő és a vízminőség is jó, a beszivárogtatás talajvízdúsítást eredményez, és a településen áthúzódó vízfolyások alap-vízhozamának fenntartásához (időszakos kiszáradásuk megelőzése) is hozzájárul, illetve a víz minőségét javítja.
A keletkezés helyén történő csapadékvíz elhelyezés a kerti tavak, tocsogók alkalmazásával a vizes élőhelyek megőrzésében vagy újak kialakításában is szerepet játszik. Az alkalmazott módszereket a "legjobb gazdálkodási gyakorlat" eszközrendszerébe sorolják.
A talajvízdúsítás lehetőségei:
- Beszivárogtatás gyepes, bokros területen, ahol a víz a gyökérzet által is segítve szivárog a talajba. Ha a talaj beszivárgási kapacitása nem elég nagy, homok hozzáadásával segítenek rajta. Tetőkről, utakról lefolyó vizeket szikkasztanak ily módon általában.
- Beszivárogtatás nyílt árokban, a fentiekhez hasonló módon. A csatornafenék zúzott kővel való kiépítése javít a módszer hatásfokán, de a döntő tényező a talaj vízáteresztő képessége és a talajvíz-szint mélysége a terepszint alatt. Egy-egy szivárogtató árok maximum 2 hektáros vízgyűjtőt szolgál ki.
- Bioszűrő vápák. Fűvel, vízinövényekkel beültetett mélyedések kiválóan alkalmasak a szennyezőanyagok kiszűrésére. Ezek a sekély csatornák, minimális, vagy éppen nulla fenékszélességgel, kiváló biofilterek, és a gyökérzetnek is, köszönhetően beszivárogtató hatásuk is van, ezért mennyiségi és minőségi szabályozást is jelentenek.
- Beszivárogtató tó. A tófenék vízáteresztő (pl. nem fóliázott) legyen. A vízszint veszélyes méretű megemelkedését a csatornahálózatra csatlakozó vészkiömlő akadályozza meg. Lényeges a tófenék rendszeres kotrása, az üledék eltávolítása céljából.
- Felszín alatti szivárogtató tározás. Nagy hézagtérfogatú anyaggal (pl. zúzott kővel) kitöltött, föld alatti tározótér. A vízzáró felületekről ide vezetik a lefolyó vizet, ahol az tározódik, majd lassan elszivárog a talajvíz felé. A tározótér utak alépítményében is kialakítható. Nagy porozitású talaj esetén a lefolyó vizek tározótér kiépítése nélkül, közvetlenül vezethetők a talajba.
- A tetőről lefolyó csapadékvíz ciszternában történő összegyűjtés (és szűrés) után jól hasznosítható.
A beszivárogtatásos csapadékvíz kezelés eszközei, a mélyépítési gyakorlatban ismert szivárogtató, víztelenítő rendszerekével megegyeznek. A különféle műanyagoknak (polietilén, polipropilén) megjelenése a műszaki gyakorlatban megkönnyítette ezeknek, a berendezéseknek a gyártását, napjainkra minden valamirevaló csőgyártó cég készít a csapadékvíz gyűjtésére és kezelésre tökéletesen alkalmas eszközöket.
Növénymedencés drain (drén) aknás szivárogtatás
A növénymedencés drénaknás szivárogtató rendszer segítségével az utak, udvarok, parkok enyhén szennyezet felszíni csapadékvizeinek a szikkasztása oldható meg. A lehulló esővíz elsőként egy növénymedencére kerül bevezetésre. Innen szikkasztódik a földrétegen keresztül a drénaknába. Az esetleges szennyeződések ebben a földrétegben kerülnek lebomlásra. Mint a földalatti drénárkos szivárgórendszer esetében a növénymedencés drénaknás szivárogtatás is egy köztes tározóként működik, majd az összegyűjtött csapadék innen szikkasztódik tovább a föld alsóbb rétegeibe.
A csapadék növénymedencébe történő vezetése történhet ereszcsatorna rendszer segítségével vagy természetes esésből adódóan. A növénymedencében történő ideiglenes tározás után idő-eltolódással megtörténik a szikkasztás a növénymedence alatt található földrétegekbe. A csapadék tárolása és elosztása a szűrőgeotextíliával körbevett kavicságyban elhelyezett szikkasztócsövekben és tároló blokkokban történik.
Földalatti drénárkos szivárogtatás
A földalatti drénárkos szivárogtatás a lakóházak tetőfelületeiről összegyülekező csapadékvíz teljes körű szikkasztására szolgál. Az összegyűjtött csapadékvíz az ellenőrző- és elosztóaknán keresztül jut földalatti drénárkos szivárogtató rendszerbe. Ebből a rendszerből szivárog a víz el az alatta lévő különböző földrétegek nagy területein. A szűrőgeotextíliával körbevett földalatti drénárkos szivárogtató rendszer az esőzés végéig tárolóként is működik.
A földalatti drénárkos szivárogtató rendszerhez a tetők, utak, és egyéb felületek nem szennyezett csapadékvizét lehet belevezetni.
Építési területek víztelenítése
A falakra nyomást nem gyakorló felgyülemlett állóvíz - ami lehet csapadék, vagy talajvíz következménye - egy, az építmény falánál elhelyezett felületi vízelvezető réteggel elkerülhető. A felgyülemlő vizet távol kell tartani a faltól, és egy vízelvezető rendszeren keresztül el kell vezetni.
Erózióvédő paplan
A csapadékvíz nemcsak összegyülekezve, pincéket, mélyebb területeket elárasztva okozhat gondot, hanem a földre hullva azonnali kimosódást, árkosodást, azaz talajeróziót okozva is károsít. A csapadékvíz kezelése során már itt kell kezdeni a beavatkozást, kezelést. Ugyanis a lemosott talaj iszapos zaggyá áll össze, és az elöntött helységekben, helyeken marad a sár, iszap vastag rétegben.A lemosódásnak kitett területek (frissen füvesített telekrész, rézsűs kertoldalak, épület körüli földfelületek) védelmét a különféle talajtakarókkal biztosíthatjuk. Legjobb borítás a fűvel, növényekkel stabilan benőtt földfelszín, de mit tehetünk addig, míg ez kialakul? Boríthatjuk a talaj mulccsal, kaviccsal, de ezeket egy nagyobb eső, bizony lemossa. Még a tekercsben kapható ún. készgyepet is teljesen elmoshatja egy felhőszakadás.
A geotextília anyagokból összeállított erózióvédő paplan a rézsűk növényekkel történő gyors betelepítésére és az azonnali erózióvédelemre a legalkalmasabb megoldás. Az erózióvédő paplan biológiailag lebomló anyagok felhasználásával készül, mint pl. kókusz, juta, szalma. Véd a szél és a víz eróziós hatásaival szemben. A rézsüknél kerül beépítésre, és védi ezeket a természetes vegetáció megerősödéséig az eróziótól. Az erózióvédő paplanok védik a rézsűket a kiszáradástól is, így segítve elő a betelepített növények gyorsabb fejlődését.
Szűcs J. László
HAURATON polipropilén ciszterna és szivárogtató rendszerKomplex vízgazdálkodási egységA klímaváltozás fő hatása az, hogy az éves csapadékmennyiség megmarad, de az esőzések ritkábbak, intenzitásuk azonban jelentősen nagyobb. A meglévő infrastruktúra érdekében a csapadékvíz mennyiségének lefolyását lassítani kell, erre szolgál megoldásként a tetőkről érkező csapadékvíz tárolására, és másodlagos felhasználására alkalmas HAURATON gyártmányú ciszterna és túlfolyó egység együttes alkalmazása. Ciszterna tartozék lista:
Hauraton Magyarország Kft. |