A szekrényke tulajdonképpen egy polc, hátfal nélkül, de elöl ajtóval. Az ajtó készülhet tükörlapból, savmart (áttetsző) 4-5 mm vastag üveglapból, vagy akár bútorlapból is, esetünkben a savmart üvegre esett a választás. A bútor korpusza – két oldalfal, alja és teteje, valamint a benne lévő polclapok fehér bútorlapból készültek, az egyszerű vázlat alapján összeállított anyagjegyzék szerint természetesen lapszabászatban levágatva, és ugyanott a szabad éleket élfóliáztatva. Ezt „gyári minőségben” otthon lehetetlen elkészíteni, nem is érdemes kísérletezni vele.
A méreteknél mindenhol számolnunk kell az anyag 18 mm-es vastagságával, és még valamivel. Ha pontosan, a WC szélességére méretezzük (panel lakás szabványos WC-jében gondolkozva), akkor a végeredmény nagyon látványos lesz, de előre elkészítve lehetetlen a helyére bevinni. Az ajtón csak elfordítva fér be, és bent már szűk a hely ahhoz, hogy egyenesbe állítsuk. Ebben az esetben a próbaszerelés után majdnem az egészet szét kell szerelni, és a helyiségen belül kell a korpuszt összecsavarozni. Kényelmesebb a szerelés, ha kb. 5 cm-rel keskenyebbre készítjük a szekrényt, ekkor már be lehet forgatni a kis helyiségen belül, de a helyén kissé zavaró lesz az oldalt keletkező rés. Ezt takaróléccel kell lefedni.
A bútor elemeit hosszú pozdorjacsavarokkal fogattuk össze, fa tiplit nem használtunk. Az igazi merevségét az adja úgy is, hogy a két oldalfalat belülről a mögötte lévő falhoz fogattuk, ami a kibillenés ellen is tökéletes védelmet biztosít.
Az üvegajtókat tükörpántok tartják, amikhez az üveget nem kell megfúrni, egyszerűen csak a pánt vájatába betolni, és gumis végű csavarral rögzíteni. Ez szép és stabil megoldás, mert nem kell az üveget a sarkainál kigyengíteni azzal, hogy a pántoknak furatot készíttetünk az üvegesnél.
Már csak egy problémát kellett megoldani, az új szekrény letakarja a központi elszívó torkát, az pedig nem lett volna praktikus, ha az elszívó a szekrényen keresztül szívja a levegőt (hamar tele lesz porral a szekrény belseje). Az egyetlen megoldás, hogy az elszívó csonkját egy flexibilis csővel kivezetjük a szekrény tetejére, és a torkot lezáró fojtó záró-szerelvényt is oda helyezzük át. Így már a szekrény tetején szívja be a levegőt a központi elszívó, és a szekrény belseje pormentes marad.