Újra élhető tetőtér

Elsőként kiemelhetjük, hogy a mai műszaki követelményeket megnézve, akkoriban gyakran alacsony hővezetési tényezővel rendelkező, igen rossz hőszigetelő képességű és kis vastagságú – csupán 5-10 cm vastag – anyag került elhelyezésre, egyetlen rétegben a szarufák között. Egy beépített tetőtér esetében a szerkezet sajátosságából adódóan épületfizikailag különböző hőhidak keletkeztek, amelyek kedvezőtlen hőtechnikai tulajdonságaival sem számoltunk. Ilyen az:

– Anyagi hőhíd: az egy szerkezeti rétegrenden belüli eltérő lambdájú anyagok csatlakozásából adódó (hőszigetelő anyag és szarufa).

– Geometriai hőhíd: épületszerkezeti síkváltásoknál (ferde tető és térdfal stb.).

– Egyenlőtlen belsőfelületi hőmérsékletek miatt kialakult hőhíd: belső felületi hőátadási tényezők megváltozása (légmozgások akadályoztatása bútorozás miatt).

A belső oldalon a burkolat mögött gyakran előfordult a teljesen más célra gyártott mezőgazdasági fóliák, kátránypapírok beépítése, ami páratechnikailag egyáltalán nem megfelelő. Ezeket az anyagokat az átlapolásoknál se egymáshoz, se az esetleges csatlakozó szerkezetekhez nem tudták felület-folytonosan és légtömören összeragasztani, illetve leragasztani.

Szintén probléma volt a belső burkolat rögzítésénél, hogy közvetlenül csatlakozott a szarufák alsó síkjához, csavarozás vagy szegezés segítségével. Ezek a rögzítőelemek nagyon sűrűn átlyuggatták a belső páratechnikai réteget, amely szintén nem megengedett épületfizikai szempontból.

Kívül gyakori hiba, hogy nincsen ellenléc a cseréptartó lécek alatt, így átszellőztetett légrés sem került kialakításra. Ha netán mégis volt légrés, akkor a megfelelő be-, illetve kiszellőzés – az eresz vonalában és a tetőgerinc környékén – nem volt biztosítva, így a levegő sem tud keringeni, ami hűthetné a felforrósodott fedés alatti légteret és az alatt lévő szerkezetet.

Ez nyáron a szigetelés hatékonyságát nagymértékben rontja, illetve télen az esetlegesen bejutó porhó és csapadék akadályoztatott lefolyása miatt a cseréptartó lécek elkorhadhatnak azokon a pontokon, ahol felülnek a szarufára. A fedés emiatt megcsúszhat az eresz irányába, vagy akár be is szakadhat.

A rossz anyagválasztáson túl
a szakszerűtlen kivitelezés is
komoly problémát jelent, ilyen:

– A belső burkolat alatti páratechnikai fólia-átlapolás összeragasztásának elhagyása.
– A belső burkolat alatti páratechnikai fólia csatlakozó szerkezetekhez való leragasztásának elhagyása.
– A hőszigetelő anyag nem megfelelő méretre vágása.
– A cserépfedés alatti tetőfólia-átlapolás összeragasztásának elhagyása.
– A cserépfedés alatti átszellőztetett légrés kialakításának hiánya.
– A cserépfedés alatti átszellőztetett légrés be-, illetve kiszellőztetésének biztosítása.

A fent felsorolt tényezők külön-külön vagy együttesen is azt eredményezik, hogy a bentlakók számára a belső lakóklíma és az életkörülmények sem nyáron, sem télen nem megfelelőek.

– Nyáron túl meleg van (fedési légrés hiánya miatti átforrósodás).
– Télen túl hideg van (nem tudjuk kifűteni az adott teret).
– Tapintásra hideg belső felületek (hőveszteség, hőhidak).
– Nedvesedés, penészesedés (hőveszteség, hőhidak).

Varga Tamás
alkalmazástechnológus

www.ursa.hu