Az NFC egy egyszerű vezeték nélküli kommunikációs szabvány
Kis mennyiségű adatok átvitelére szolgál, rádiófrekvencia alapú azonosítással (RFID) megtámogatva. A használati távolság roppantul kicsi, NFC-chippel szerelt készülékünket, eszközünket alig pár centiméterre kell tartanunk az adott fogadóeszköztől, messzebbről már nem reagál.
Szinte minden újabb mobilban ott van, de nem feltétlenül okostelefonhoz kötött eszközről van szó. Használják a bankkártyák, a beléptető-rendszerek, alkalmazzák a tömegközlekedésben és az áruházak árubiztonságához is. Végtelenül egyszerű kezelni és egy sor esetben megkönnyíti az ember életét.
Az NFC-t sokan összekötik a mobilos fizetés lehetőségével, amelynél a bankkártya funkcióját is a mobil helyettesíti. Ugyanúgy érinthetjük a Pay-Pass-os terminálhoz, mint a bankkártyát, és megtörténik a fizetés. A baj csak az, hogy nálunk még mindig csak három bank rendszere képes ezt a szolgáltatást nyújtani, a Gránit, az MKB és az OTP, így könnyen számlavezetőnk korlátaiba ütközhetünk.
Az NFC segítségével nem túl nagy sebességgel, de igen egyszerűen tudunk adatot – pl. képeket – átvinni egyik mobilról a másikra. Ez néhány képig praktikus, de sok képhez és videóhoz már nem, mert nem elég az adatátviteli sebesség.
Érdekes alkalmazási terület viszont az NFC matrica. Néhány száz forintért 5-10 matrica megvásárolható külföldi webshopokból, amelyek passzív elemek, és a telefon megfelelő programjával – pl. NFC Tools – felprogramozható egy adott célfeladatra. A bélyeg nagyságú matricát azután felragaszthatjuk egy alkalmas helyre, és a hozzá érintett (vagy közelre tartott) telefon végre fogja hajtani a beprogramozott feladatot. Azonnal csatlakoztatja a mobilt (a vendégét) az adott wifire vagy a bluetooth-os kihangosítóra, egy névjegyről átolvassa a személyi adatokat, vagy egy árucikkhez hozzárendelheti a használati utasítást. Tárcsázhatja a legjobb barátunkat, vagy kikapcsolhatja a képernyőt, amikor készülékünket a kiválasztott asztalrészre letesszük.
Az újabb bluetooth-os kihangosítókban már NFC is van, ami a mobil és a hangerősítő azonnali csatlakozását segíti elő. Nem kell készüléket kerestetni, nem kell pinkódokat beírni, csak az NFC érzékelőhöz közelíteni telefonunkat, és a két készülék már össze is kapcsolódott. Érdemes a jellegzetes „N” betűvel ellátott kiegészítőket keresni. És persze adatainkat is NFC-vel tudjuk legegyszerűbben átvinni egyik készülékről a másikra – pl. új telefon vásárlásakor.
Sokan nem bíznak az NFC biztonságában, ami éppen az egyszerűsége miatt indokolt. Tény, hogy pl. egy bankkártya adatainak leolvasásához oda kell érinteni egy felkészített okostelefont a kártyához, de egy zsúfolt villamoson van esély egy ilyen manőver végrehajtására. A bankok természetesen különböző védelmi eszközökkel látják el bankkártyájukat, és eleve fontos adatokat nem lehet leolvasni NFC-n keresztül a kártyáról. Mégis vannak olyan szolgáltatók, pl. külföldi webshopok – melyeknél simán lehet vásárolni egy „kártyával”, melynél nem tudjuk sem a kártyára írt nevet, sem a kibocsátó bankot, sem a három számjegyű biztonsági kódot. Nem árt tehát vigyázni bankkártyánk adataira!