Célegyenesben a kísérleti projekt

Fúziós erőmű

2020-01-03 15:07:37 | Módosítva: 2020-01-03 15:14:25

A jövőben a fúziós erőművek válthatják a jelenleg a maghasadás elvén működő atomerőműveket, melyek már sokkal biztonságosabbak lehetnek, meghibásodás esetén is nagyságrendekkel kisebb radioaktív anyag juthat a környezetbe. Franciaországban eddig még sosem látott méretekben zajlik a fúziós technológia kísérleti tesztje, melyben az összes nagyhatalom részt vesz. 2010-ben kezdődött meg az építkezés, terv szerint 2025-ben kezdheti meg a fúziót az új reaktor. 


A magfúzió során hatalmas energia szabadul fel; még a maghasadás is csak negyedannyit képes produkálni. Ráadásul a föld bővelkedik a fúzióhoz szükséges nyersanyagokban: A deutérium vízből desztillálással előállítható, a trícium pedig a fúziós reakció során állítható elő lítium felhasználásával. A kísérleti fúziós erőműben 50 százaléknyi deutérium, és 50 százaléknyi trícium kerül majd felhevítésére több mint 150 millió Celsius fokra, és az ekkor létrejövő elegyet nevezzük plazmának. A plazmát határoló falakat hatalmas mágnesek veszik körül, melyeknek az a funkciójuk, nehogy hozzáérjen a forró plazma a fúziós tér köré épített tokhoz. A cél az, hogy tízszer annyi energia előállítására legyen képes a fúziós erőmű, mint amennyi energiát felemészt a hatalmas, 150 millió Celsius fokos hő előállítása.


Tiszta energiaforrás

A fúziós energia termelés számtalan előnnyel kecsegtet. A fúzió nem jár széndioxid, vagy bármely üvegházhatást okozó gáz kibocsátásával. A mai atomerőművekkel szemben a fúzió melléktermékeként nem születik hosszú ideig sugárzó radioaktív melléktermék. Ráadásul - a kutatók állítása szerint - jóval biztonságosabb a fúziós technológia a maghasadásos atomerőműveknél, pédául egy Fukushima-méretű földrengés esetén csupán annyi történne, hogy másodpercek alatt lehűlne a forró plazma, és ezáltal azonnal megállna a kémiai fúziós reakció.

Áramot nem termel egyelőre

A kísérleti fúziós erőmű felépítésének nem az az alapvető motivációja, hogy áramot termeljen. Az elméleti kutatók megálmodták a létesítményt, a gyakorlati megvalósítás értelmében most a mérnökökön a sor, majd a létesítmény elkészülte után ismét az elméleti emberek vehetik át a stafétabotot, tovább folyhat a kísérletezés. Az áramtermelés alapvetően vízgőz fejlesztésének segítségével történne, azonban a reaktor kísérleti jellege miatt a felforrósodott vízgőzt a szabadba fogják engedni, így a tervek szerint sosem fog áramot termelni ez a létesítmény.

forrás: portfolio

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Ilyen lesz Paks II is

A közép-oroszországi Novovoronyezsi Atomerőmű 2-es kiépítés 1-es reaktorának aktív zónájába behelyezték az első fűtőelem-köteget és ezzel megkezdődött a blokk fizikai indítása, ami egyebek...


Egy kis összehasonlítás

Gigantikus naperőművet terveznek Indiában.