Falszigetelési módszerek

2020-05-06 18:38:19 | Módosítva: 2020-05-06 18:46:58

MESTER+ A lakás falainak nedvesedése, penészesedése régebben és ma is jelentős probléma. Sokszor csak a penészfoltokat látjuk a falon, és az okokat a közelmúltban történt változásokhoz, pl. lakásfelújításhoz kötnénk. Lehet, jó helyen keressük a megoldást, de egy régebbi épületnél koránt sem biztos, hogy a bajt a legutóbbi beavatkozások okozzák.

Okok és megoldások

Sokszor el sem tudjuk dönteni, hogy a falnedvesedést, salétromosodást, a festék vagy tapéta leválását nedvesedési vagy hőszigetelési probléma hozza-e létre. Sok esetben a kettő szorosan összefügg; a nedves fal hőszigetelési tulajdonságai is leromlanak.

Nedvesedést okozhatnak építési hibák, pl. hőhidak, de megjelenhet a probléma egy felújítás után is; pl. kicseréljük a régi nyílászárókat újra, ezek azonban annyira jól zárnak, hogy megszűnik a lakás átszellőzése, és megindul a falak penészedése. Ilyenkor persze nem az új nyílászáró a hibás, csak a belső páratartalom növekedése a rosszul hőszigetelt falazatban páralecsapódást okoz, majd a kapillárisokban megjelenő víz táptalajt szolgáltat a penészgombák spóráinak a gombák kifejlődéséhez és táplálásához.

A régi falak nedvesedése – könnyen lehet – a falazat által a talajból felszívott víz miatt következik be. A falak nedvesedési problémájával általában három okból találkozunk. Régi épületeknél, eleve rossz minőségű szigetelés készült, 30-50 év után a korhadó betétes szigetelések elöregedtek, a mai igényeknek már nem felelnek meg még akkor sem, ha a helyükön vannak. Előfordul, hogy az akkori kor technika szintjén megfelelő szigeteléssel építették meg az épületet, de a hibás tervezés, vagy hibás anyagminőség megválasztása, társulva a hibás kivitelezéssel nedvesedési problémákat okoz. A falazat szigetelése gyakorlatilag már hiányzik, a talajvíz akadálytalanul áramlik fel a falazatban. Sajnos azonban arra is van példa, hogy hatalmas költséggel új épület készül, s bár jelenleg már minden ismeret rendelkezésre áll a szakszerű épületszigetelés megvalósításához, sem a tervezés folyamán, sem a kivitelezésnél nincs bevonva szigetelési szakember, a kivitelezők pedig a „régi rutinjuk” alapján dolgoznak.

Szakszerű falnedvesség mérés


Egy már kialakult falnedvesedés kapcsán fontos, hogy szakember állapítsa meg a nedvesedés mértékét, és okát. A falban nedvességmérést kell végezni, mégpedig nem a felszínén, hanem a belsejében, mert lehet, hogy az kívülről száraznak tűnik, de a nedvességtartalom pontos és hiteles megállapítása mindig csak a fal középső rétegeiben lehetséges. Különböző magasságokban, lassú fordulatú fúróval fúrnak be a falazat közepébe, nehogy a felmelegedett fúró kiszárítsa a furatot, és eltorzítsa a mérést. A furatban a nedvességen kívül a sótartalmat is mérik, mert ebből is következtetni lehet a nedvesedésre. A nedvességmérő a fal (vízben) telítettségét is méri, ami a különböző anyagszerkezetű falaknál más és más tényleges nedvességtartalmat jelent. Három tényező; a telítettség, a nedvesség és a fal porozitása együttesen már elárulják a tényleges nedvesedés mértékét.

Ha egyértelműen megállapítható, hogy a fal nedvesedése a talajból felszívott talajvízből keletkezik, akkor az utólagos falszigetelései eljárások valamelyikét kell megvalósítani. Igen sok szakcég állt már rá egy-egy módszer kivitelezésére, és olyanok is vannak, melyek valamennyi fontosabb módszerrel tudnak dolgozni, és a legoptimálisabb megoldást az adott helyzethez – és persze pénztárcához – határozzák meg.

A cél tehát először is az, hogy a falban felfelé áramló nedvesség útját elzárjuk. A vízszintes szigetelés önmagában csak akkor hatásos, ha a falazat mindkét oldala szabad, a nedvesség nem tudja megkerülni a szigetelést. Ellenkező esetben a vízszintes szigetelést függőleges szigeteléssel kell kiegészíteni, amihez kívülről körbe kell ásni a falazatot, vagy egyéb módon biztosítani kell a függőleges falsíkon a vízzárást.

Mechanikai módszerek

Legeredményesebbek a mechanikai módszerek, amiknél gyakorlatilag – a felszívódó vízzel szemben – 100%-os eredményre lehet számítani. Ilyen a krómacéllemez besajtolás. Az eljárás lényege, hogy téglából vagy kőből készült főfalakba, átmenő fugák esetén – egy arra alkalmas célgép segítségével – a fugákba bordázott, 1,2 mm vastag krómacél-lemezt sajtolnak be. A lemezeket úgy helyezik egymás mellé, hogy legalább egy borda átfedés biztosítsa a folytonosságot.





Előfordul, hogy a koracél lemez besajtolása egyes falszakaszokon műszaki okokból nem lehetséges: az átmenő fuga folytonossága megszakad, gépészeti vezeték akadályozza a szigetelést, túl szűk az átmenő fuga, idegen test akadályozza a falban a fémlemez bejutását. Ilyenkor fordulhatunk a falátvágásos technológiához. Az eljárás az építőiparban már ötven évvel ezelőtt is alkalmazott szakaszos falkibontás és bitumenes lemez befűzésének fejlett változata. A falazatot szakaszosan, egy arra alkalmas gép – gyémántköteles falátvágó, vagy a láncfűrészhez hasonló falátvágó fűrész – segítségével, átvágják, a szigetelő réteget befűzik (ami lehet modifikált bitumenes lemez vagy Polietilén műanyag lemez), majd erre a célra gyártott, statikailag nagy teherbírású, minősített műanyag ékekkel a falazatot ideiglenesen kiékelik, hogy a fal állékonyságát biztosítsák. Kellő mennyiségű falazat átvágása után (kb. 10 folyóméter) zsugorodásmentes cement alapú injektáló habarccsal a mintegy 1 cm vastag rést kiinjektálják.

Falinjektálás






Ez a módszer talajvíznyomás és felszívódó talajnedvesség ellen is alkalmazható. Az eljárás mindkét esetben azonos, csupán a beinjektált anyagok minősége különbözik. Talajvíznyomás esetén olyan injektáló anyagra van szükség, amely biztosítja a kapillárisok tömítését, és ezáltal a talajvíznyomásnak is ellenáll. Ezek az anyagok a többnyire kétkomponensű akril-, akrilát- vagy zárt cellás poliuretán alapú műgyanták és gélek. Felszivárgó talajnedvesség esetén az injektáló anyag a kapillárisok felületét impregnálja, ezáltal a felületi feszültség nem képes a kapillárisban a víz részecskéit felfelé mozgatni, így a felszívódás megszűnik.

Az eljárás során a szigetelendő faltest felületére merőlegesen egy vagy két sorban, szükség esetén raszterban furatokat készítenek, amelyekbe erre a célra gyártott speciális fém – vagy műanyag szelepeket helyeznek el. A hatóanyagot ezeken keresztül juttatják a falazatba.

Felületi vízzáróság

A vegyi eljárások alkalmazása során gyakran felmerül az igény a falazat felületének vízzáróvá tételére. Sok esetben a fal túlsó oldalát nem lehet megközelíteni, és a külső függőleges szigetelést megoldani, ezért rákényszerülünk, hogy a falazat szigetelését a belső oldalon valósítsuk meg. Így a faltest szárazsága nem biztosított, de lehetővé válik a fal belső felületének szárazzá tétele. A leginkább hatékonynak tartott eljárás azon az elven alapul, hogy a bejuttatott hatóanyag a falazat kapillárisaiban kikristályosodik, oldhatatlan sókká alakul, majd a nedvesség támadása esetén beduzzad, így a kapillárisokban a nedvesség útját elzárja, az nem jelenik meg a fal belső felületén.


Elektromos falszárítás

Egy másik falszigetelő módszer az elektromosság elvein alapuló szigetelési-, illetve falszárítási megoldás. Ezekben az eljárásokban az a közös jellemző, hogy a nedves falat, a benne oldott sókkal egyetemben elektrolitként használják fel, mely – vezetőképessége révén – a közölt elektromosság segítségével az elektromos töltéssel rendelkező részecskék kedvező irányú mozgását idézi elő. Egyszerűen fogalmazva: a víz részecskék áramlási iránya megváltozik, a részecskék lefelé vándorolnak, ezáltal a kapilláris felszívódás megszűnik.

Ahhoz, hogy a fent leírt fizikai folyamat megvalósuljon, csupán annyi kell, hogy a falazat magas sávjában egy pozitív pólusú karbon bevonatú háló és arra szerelt vezetőképes kontaktvezeték, a fal tövében pedig negatív pólusú grafit elektródák biztosítsák az áramkör záródását. A rendszerhez tervezett vezérlő készülék biztosítja a működéshez szükséges egyenáram előállítását. A rendszer áramfogyasztása minimális, karbantartást nem igényel, gyorsan kivitelezhető és nagy falvastagságok (1 m felett) is gazdaságosan alkalmazható.

A szigetelés utáni járulékos munkák elvégzése minden esetben – bármelyik szigetelési eljárás alkalmazása mellett – szükséges, mert a legfejlettebb utólagos szigetelési technológia sem képes önmagában a falazatok szárazságát biztosítani, és az esztétikai követelményeket kielégíteni. Külön figyelmet kell fordítani a festékek, homlokzati bevonatok páraáteresztő minőségének biztosítására, hogy az épületek rendeltetésszerű használata hosszú távra biztosítható legyen.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Gomba és penész ellen

Mi ez a furcsa szag a szobában? Bizony, penészedik a fal – fedezik fel egyre többen a tél közeledtével. A penész pedig több puszta kellemetlenségnél: egy sor betegségért tehető felelőssé, és...


Ablakcsere előtt

Ablakcserére szeretnék pályázni, műanyag ablakot szeretnék cserélni a konyhában és 2 szobában. Mennyibe kerül? Ez a kérdés napjában sokszor hangzik el. A nyílászáró piacon jártas szakember ezt a...