Tavaszi kertébresztő

Díszkert

A nagyobb fagyok elmúltával (amelyek idén nem is nagyon voltak) a tőtakarásokra használt földet visszabonthatjuk, például a rózsák esetében. A gyepen található lombot szedjük össze, mert a tavaszi esőzések miatt rothadásnak indulhat alatta a fű. A fűmagvetést – akár csak foltok pótlására, vagy felülvetésre sűrítési céllal – április közepétől végezzük el. Az első fűnyírást követően végezzünk gyepszellőztetést, mert addigra a gyökerek már eléggé besűrűsödnek ahhoz, hogy ne károsodjanak.

A fák cserjék esetén az elszáradt részeket, melyek nem hajtanak ki, távolítsuk el. Az örökzöld sövények metszését márciusra ütemezzük, még kihajtásuk előtt, így dúsabban hajtanak majd ki. Azon örökzöldek, melyek alapból nem elég kompakt növekedésűek (például a gyakran ültetett leyland ciprus) a hajtásaik végét vágjuk vissza kissé, így tömöttebb koronájuk lesz.

A dézsás és balkonnövények átültetésének is most van itt az ideje, hiszen nekik elég korlátozott hely áll rendelkezésre gyökérnövekedésre, a cserepükben lévő talaj tápanyagkészletét hamar kimerítik. Ha még most, a kihajtás előtt átültetjük őket friss, tápanyag dús földbe, erőteljesebb lesz a növekedésük. A műtrágyázás a tápanyagokat pótolja a dézsásoknál, ám a talajszerkezet is romlik, ezt csak talajcserével, átültetéssel tudjuk orvosolni. Sok hasznos növénytársítási elv létezik, ahol a növények egymást védik meg. A rózsák közé ültetett levendula egyrészt jól néz ki, másrészt védi a rózsákat a levéltetvek ellen.

Zöldségeskert

Márciusban már vethetjük a hidegtűrő fajokat, a spenótot, hónapos retket, salátát, sárgarépát, petrezselymet, és ültethetjük a dughagymát. Veteményezés után, a fedetlen talajon hamar elszaporodnak a gyomnövények, ezeket még virágzásuk előtt távolítsuk el. Később a kultúrnövényeink már takarják annyira a talajt, hogy képesek részben elnyomni a gyomokat. A növényeknél a fajok közötti versengés állandó (interspecifikus kompetíció), és ha nem segítünk be zöldségeinknek, akkor szinte biztos, hogy a gyomok nyernek. Még vetés, palántázás előtt érdemes a komposztot a talajba bedolgozni, ez a szerkezetét is javítja, és tápanyagot is szolgáltat. Az évelő fűszer- és gyógynövények elhalt, tavalyi hajtásait távolítsuk el. Eddig fagyvédelmi szerepük volt, ám ha belenő az új hajtás a tavalyi szárazba már sokkal nehezebb dolgunk lesz az elhalt részek lemetszésével. Március végén már tormát is telepíthetünk és burgonyát ültethetünk. A csapadékos idő elmúltával – amikor már nem ragad a talajfelszín – jó hatású a saraboló kapálás. Ez a gyommentességnek is jót tesz, és a talaj vízkészletét is óvja.

Gyümölcsös

Szabadgyökerű gyümölcstermő fákat, bokrokat mindaddig jó eséllyel ültethetünk, míg nyugalomban vannak, nem hajtottak ki. Az idősebb példányok metszését is ekkor végezzük el, ha az ősszel elmaradt. Az idősebb fák körül is lazítsuk fel a talajt és dolgozzunk be komposztot, vagy injektálással juttassunk be a gyökérzónába némi hosszú hatású műtrágyát. Ez egyszerűen elvégezhető, ha a fa körül 3-4 helyen 30-40 centire leverünk egy karót, majd kihúzzuk, és oda öntjük be a tápanyagot. A szamócatöveket is tisztítsuk meg az elszáradt levelektől, mert azokról később visszafertőződhet az állomány. Vigyázzunk, hogy a tő közepi szívleveleket ne sértsük meg, mert az visszaveti majd a fejlődést. Szamócák közé ültethetünk fokhagymát, ami több betegségtől is bio-módon védi az állományt.

Növényvédelem

A téli hideg időben, és a telelő növények lombtalan állapotában a kórokozók és a kártevők inaktívak voltak, de ennek mostantól vége. A lemosó permetezéseket is még rügypattanás előtt végezzük el. Ez a rezes, kénes szerrel való fásrész-átmosás az állati és a bakteriális, gombás fertőzéseket is csökkenti. Idős fáknál a kéregrepedésekbe is jusson bőven a permetszerből.