Komposztaprítók, szecskázók

Az összegyűjtött ágakat, gallyakat ledarálva sokkal jobban lehet hasznosítani, mint elégetve. Ezt utóbbi egyébként tilos - környezetszennyező hatása miatt. A levágott ágakat már csak ezért is előnyös elaprítani, mert ilyen formában könnyen komposztálható, és mulcs formájában is hasznosítható. A komposzt talajjavító hatású, a mulcs pedig elterítve gátolja a gyomnövények terjedését, és ugyancsak hasznosul, mint tápanyag.

Kérdés, hogy milyen gépet válasszunk?

Az elektromos gépek általában kisebb teljesítményűek, és helyhez, pontosabban az elektromos hálózathoz kötöttek. A ledarálható ágak átmérője többnyire maximum 4,5 cm lehet, a teljesítményük általában alig éri el a 3000 W-ot. A benzinmotoros meghajtásúakat bárhol lehet használni, és a teljesítményük is nagyobb az elektromosaknál – 5,5-13 LE –, ám ezek egy nagyságrenddel többe kerülnek, és e mellett még elég zajosak is.

A megfelelő aprítógépet a lezúzandó ágak méretéhez, azaz ezek átmérőjéhez igazodva érdemes kiválasztani. A mennyiségük kevésbé lényeges, mert inkább a ledarálható ágak vastagsága jelenthet akadályt szecskázáskor, mint sem ezek mennyisége. Azt is érdemes számításba venni, hogy a gépvásárlás helyett nem költséghatékonyabb-e, ha a gépet kikölcsönözzük? Egy elég nagyteljesítményű elektromos ágdaráló bérleti díja ugyanis napi 6.000 Ft, hétvégeken pedig 10.000 Ft, bár a szállítás gondot is jelenthet. Viszont így is jóval kevesebbe kerül, mint egy hasonló gép megvásárlása. Mint lehetőség, ezért mérlegelendő!

Ezen túlmenően az is eldöntendő kérdés, hogy forgókéses, vagy maróhengeres aprítót válasszunk-e. A forgókéses darálók eléggé zajosak, ám viszonylag hatékonyak az aprítás tekintetében. Ennél a típusnál a kések élessége alapvetően fontos tényező. A maróhengeres vagy fogaskerekes aprítóknál a fogaskerék többnyire az ág behúzását végzi, az aprítás már a maróhenger dolga. Lassabban végzi a dolgát, de csendesebb is az aprítókéses gépeknél. Viszont a hengeres gépek a vastagabb ágak, és a lágyabb, hajlékonyabb zöldhulladékok feldolgozására is alkalmasak.

Otthoni használatra inkább az elektromos gépek a kedveltebbek. A használat szempontjából nagyon fontos a ledarálható ágak átmérője is. Ez 3,5-4,5 cm is lehet, de típusonként változó. A benzinmotoros szecskázók a vastagabb, 5-10 cm átmérőjű ágakkal is elbánnak, ám az áruk miatt inkább a vállalkozó kertgondozók munkaeszköze. Egy másik szempont, amire érdemes odafigyelni, az a gyűjtőkosár megléte vagy hiánya. Nem mindegy ugyanis, hogy aprításkor a gép tartozék kosarába hullik az apríték, vagy a fölre, halomba. Az elektromos meghajtású aprítók többnyire beépített kosarúak, amelyek tároló kapacitása 30-60 l, ám néhány ilyen szecskázó csak terelőlapok közé üríti a keletkező aprítékot, másoknál pedig a kiömlő nyílásra erősíthető erős műanyag zsákokkal lehet elkerülni a nyesedék szétszóródását. Ez ugyan csak kényelmi szempont, de a kert tisztasága és karban tartása miatt mégis lényeges lehet.