A családi házak padlásterének lakótérré alakítása nagy falat, különösen akkor, ha a lakók a munkálatok alatt nem költöznek ki. No, nem azért, mert a háztulajdonosok családostul az építési vállalkozók idegeit szeretik cincálni állandó sopánkodásukkal. Sokszor kényszerből kell ilyen döntést hozniuk, nincs hova menniük a házból, így fogukat összeszorítva asszisztálják végig a tetőn majd a tetőtérben és a köztes födémen folyó munkálatokat. Ez hatalmas empátiát kíván a vállalkozótól, és valóban embert próbáló az ott lakók minden tagja számára. Ezért is nagyon fontos, hogy a két fél közötti kommunikáció a lehető leggördülékenyebb legyen. Az első igazi meccs az anyagbeszerzésről szól.
Csábító volna az építőanyagok kiválasztását teljes mértékben a kivitelezőkre bízni, de tudni kell, hogy ők inkább testközeli előnyök alapján válogatnak: mit könnyű szállítani, vágni, gyorsan feldolgozni, mi a „régen jól bevált”. Ez nem biztos, hogy mindenben egybevág a felhasználói igényekkel. A szomszéd sem biztos, hogy jobban tudja (még akkor sem, ha a fűje zöldebb), viszont a gyártók és az alkalmazástechnológusok tanácsait mindenképpen érdemes megfogadni, mielőtt nekiállunk hasraütés-szerűen költekezni vagy lendületből tetőt bontani. Előnyös, ha a háztulajdonos nem a kész szerkezetet látva (benne lakva) döbben csak rá, hogy teljesen másképpen szerette volna, mert akkor már igencsak késő a változtatáshoz. Segítheti a folyamatokat, ha a megrendelő egy kicsit kiműveli magát az építőanyagok és megoldási lehetőségek terén, így egyfajta „szakmai partner” tud lenni az építkezés egyes fázisaira vonatkozó döntéshozatalokban. Felgyorsítja például az anyagok kiválasztását, ha előre ismertek az építtető pontos igényei: hogy a beépített termékek legyenek környezetbarátok, egészségbarátok, és a ház szigetelési teljesítménye ne csak a minimum követelményszintet érje el velük, hanem legyen kiaknázva minden rendelkezésre álló eszköz és módszer egy igazán XXI. századi végeredmény érdekében.
Kézenfekvő megoldásként kínálja magát az építőipari piacon a zöldesbarna URSA TERRA BiOnic szigetelőanyag család, amely nemcsak multifunkciós, hanem nevével is egy jobb minőségű jövő előtt tiszteleg. TERRA, azaz föld. A névadás során a fejlesztők eléggé romantikus alapgondolata az életet adó, fenséges és gondoskodó anyaföld volt. Az ihletet az adta, hogy ezek a nem éghető URSA TERRA termékek „földközeliségükkel” magukban hordozzák az ásványgyapotok minden előnyét. Messzemenően kielégítik nemcsak a modern kornak megfelelő építőipari és szigetelési igényeket, hanem energetikai és akusztikai szempontból is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak teljes életciklusuk során. A kiváló minőségű ásványgyapot táblák ráadásul egy teljes mértékben újrahasznosítási szempontokon nyugvó technológiával készülnek.
A szigetelőanyagoknál a hővezetési tényező és a szigetelési vastagság a legfontosabb tényezők. A hazai építőipari szabályozások kötelezően előírják a felújításoknál és hozzáépítéseknél vagy új építéseknél a hűlő épületszerkezetek hőátbocsátási tényezőjét (max. U=0,17 W/m2K). Az U-érték jelöli az épület hőátbocsátási képességét: arról közöl információt, hogy mennyi fűtési energia halad át az adott épületszerkezet egységnyi területén (1 m2), 1 Kelvin hőmérséklet különbségnél. Minél alacsonyabb az U érték, annál jobb a szerkezet hőszigetelő képessége, azaz annál energiatakarékosabb. Ebből kiindulva, a hővezetési tényező ismeretében meghatározható a szigetelés vastagsága, amely tetőbe min. 25 cm, homlokzatra min. 15 cm kell legyen, hogy elérhető legyen vele a megkívánt hőszigetelési teljesítmény kategória. Saját érdekünkben hozott szabályok ezek, amik elutasítják a „minimál megoldásokat”, dinamikusan a korszerű és energiahatékony irány felé terelgetve a háztulajdonosokat, 2021-től már igen erős kézzel. Ahhoz, hogy ne a végszámla kézhezvételekor kapjanak a háztulajdonosok a szívünkhöz, hasznos, ha előre kalkulálnak az előírásoknak való megfeleléssel, már a költségek előtervezése során.
Beépített tetőtérnél az URSA TERRA ásványgyapot lapok kiválóan alkalmazhatók mindenféle szerkezeti rétegrend kialakításban. Lehet az akár szarufák közötti és alatti, vagy a szarufák közötti és feletti szigetelőanyag elhelyezés (lásd. XPS bakkal hőhídmentesített speciális rétegrendű „URSA tető”), szarufa vagy vasbeton koporsófödém feletti szigetelőanyag elhelyezés vagy éppen kívülről történő tetőfelújítás. Ha nem is vagyunk szakértők, annyit azért érdemes megjegyezni, hogy energetikailag az a kedvező, ha a teljes szarufamagasság ki van töltve ásványgyapot szigeteléssel, azaz nincs beiktatva hőszigetelési légrés (azonban ilyen esetben mindig páraáteresztő tetőfóliát kell beépíteni a tetőfedő anyag alá), és fontos, hogy a fedési átszellőztetett légrés is kialakításra kerüljön.
Az extra kényelemért
Az univerzális URSA TERRA szálas szigetelőanyagok hangszigetelési teljesítményét jellemző áramlási ellenállásuk és hangelnyelő képességük egyaránt úgy lett optimalizálva, hogy velük megteremthessük az épületekben elérhető legjobb akusztikai komfortot is. Mivel az anyag magas rugalmasságának köszönhetően tökéletesen befeszül a fém bordavázak közé, és maradéktalanul kitölti a rendelkezésre álló teret (javasolt a beszabásánál erre figyelni is) – hosszú távon fogja biztosítani a megfelelő léghanggátlást.
A könnyen kezelhető TERRA szigetelések épületeinkbe beköltöztetve vitathatatlanul javítják az életminőséget: gondoljunk akár a jó közérzetet biztosító kiváló hőszigetelési szerepre, akár a tökéletes hangszigetelés adta nyugalomra. Az alapvető energiatakarékosságon felül garantálnak egyfajta környezettudatos választást is – Blue Angel környezetvédelmi minősítés –, amely a klímaváltozás okozta káros természeti hatások gyakoribbá válását megtapasztalva egyre több beruházó számára kap kiemelt szerepet a döntésben. Mindezek felett az URSA TERRA BiOnic ásványgyapotok beépítése szavatolja a velük szigetelt lakóterekben a jó minőségű beltéri levegőt, így a házunk szigetelésére fordított pénz, mintegy grátiszként, egészségünkben is megtérül.
URSA Salgótarján
Zrt.
www.ursa.hu