Társasházak, panelházak szellőzés-korszerűsítése

2021-12-18 16:29:08 | Módosítva: 2021-12-18 16:35:01

Miközben az új építésű lakóházak, társasházak jelentős részében már a legkorszerűbb hővisszanyerős szellőző-berendezések kerülnek beépítésre, a régi társasházak és a klasszikus panelházak szellőzése még rendszerint az eredetei állapotában van. Sőt, inkább még ott sem, mert az egykoron elfogadhatóan működő berendezés sokszor már nem működik, a csővezetékek elkoszolódtak, és a lakók egyedi beavatkozásai tovább rontották magának a rendszernek a működését. Ehhez jött még a szigetelés és az ablakcsere…

 

Az üzemeltetésénél kiemelten fontos szerepet tölt be az energiatakarékosság. A korszerű hőszigetelés és a légmentesen záródó nyílászárók alkalmazásával télen az épület hőveszteségét minimalizálhatjuk, nyáron pedig a túlmelegedéstől védhetjük meg a lakásunkat. A felújítás pozitív hatásait minden lakó érzékelheti, otthonaik nyáron hűvösebbek, télen komfortosan melegebbek lettek, és a fűtésszámla is jelentősen lecsökkent. De negatívumokat is tapasztalhatnak; ezek a modern szerkezetek a megfelelő komfortérzethez szükséges friss levegőt már nem képesek beengedni.

Van rá jó megoldás

Korábban a régi „szelelő” ablakokkal és gravitációs kürtőkkel, vagy a sokszor túlméretezett, mai viszonyok között már indokolatlanul sokat fogyasztó tetőventilátorokkal oldották meg a légcserét, így a lakásokban keletkező pára és egyéb szennyezők gond nélkül távozhattak.

A felújítással megváltozott körülmények között mindenképpen újra kell gondolni az épület szellőzését, legyen szó akár gépi elszívásos (tetőventilátoros), akár gravitációs szellőzésről, hisz a megfelelő légcsere hiánya nemcsak a komfortérzetünket rontja, hanem a kialakuló párásodás és penészedés egészségügyi problémák, valamint épületszerkezeti károk okozója is lehet.


A nyílászárócserék következtében megváltozott körülmények miatt, a lakók biztonsága érdekében előírás, hogy a nyílt égésterű gázkészülékek légellátását biztosító nem lezárható, növelt léghozamú légbevezetők kerüljenek beépítésre, sőt gáztűzhely esetén előírás a megfelelő elszívás biztosítása. Szigorú előírások biztosítják tehát a gázkészülékek légutánpótlását, de a lakás többi helyiségének szellőzéséről is gondoskodni kell. A felújítást követő megváltozott körülmények között a lakók természetes reakciója az ablakokon keresztüli szellőztetés, mellyel a megtermelt hő jelentős részét sikeresen ki is engedik a szabadba, így gazdaságtalanná válhat még egy korszerű fűtési rendszer üzemeltetése is. Egy felújított épület esetében a téli szezonban, az így szellőztetett lakások fűtésére fordított hőenergia egy jó része, 30-40%-a szabályozatlanul beáramló hideg levegő felmelegítésére fordítódik.

A szabályozatlan szellőzés által okozott fölösleges energiapazarlást tovább növelik a régi, energiafaló tetőventilátorok. Több helyen próbálkoznak a szellőzőmotorok villanyszámla kímélőbb szakaszos üzemeltetésével, de lássuk be, hogy a lakók eltérő életritmusa nem alkalmazkodik a ventilátort vezérlő programkapcsolóhoz.


A társasházak sokszor a ventilátoros rendszerek gravitációs kürtővé alakításával próbálják csökkenteni a működési költségeket. Ezáltal ugyan megspórolható a tetőventilátor elektromos fogyasztása, de az eredetileg kifejezetten nagy teljesítményű gépi elszívásra tervezett és méretezett rendszer az alapvető funkcióit, a megfelelő légszállítást és a hatékonyság érdekében szükséges nyomásértéket nem tudja biztosítani.

Például egy tízemeletes épület egymás fölött lévő lakásainál az egy strangtól elvárt szellőztetési igény adott esetben 1000-1500 m3/h, ami csak gépi elszívásos szellőzéssel oldható meg.

Az elégtelen elszívás hiányában kialakult alul szellőztetettség ellen sok lakó egyedi megoldásokkal próbál küzdeni, vagyis kis ventilátorokat, szagelszívókat köt a meglévő légcsatorna rendszerbe. Gyakorlatilag nyomott rendszerré alakítja a központi elszívásra kigondolt rendszert, melynek eredményeképpen a lakásából egy másik lakásba fújja át az általa elhasznált, sokszor kellemetlen szagokkal terhelt levegőt. Nem ez a megoldás!

A szellőzés terén a fellelhető technoló­giák közül a hővisszanyerős rendszerek a leghatékonyabbak, de magas áruk mellett – főleg egy már meglévő épületben – jelentős kialakítási többletköltségekkel kell számolnunk, ami jelenősen meghosszabbíthatja a rendszer megtérülési idejét.


Egy páraszabályozott rendszer kialakításakor viszont a korábbi szellőzőrendszer egyes elemeit alkalmazva kedvezőbb költséggel építhető ki korszerű szellőzés egy már meglévő épületben is. A páraszabályozott szellőzési rendszer minden egyes lakás egyedi légcsere igényéhez igazodik, ugyanakkor az épület régi szellőzőrendszerének meglévő elemeire épülve alakítható ki energiatakarékos szellőzés. A páraszabályozásnak köszönhetően a szellőzőrendszer automatikusan, csak ott, akkor és olyan mértékben szellőztet, ahol ténylegesen szükséges, így gondoskodik az optimális légcseréről, a lakók komfortjáról valamint – az ablaknyitás okozta hőveszteséget minimalizálva – a fűtési energia megtakarításról.

A gépi elszívásos (tetőventilátoros) rendszereknél a lakóhelyiségek nyílászáróiba könnyedén beépíthetők, a pillanatnyi igényekhez igazodó, szabályozott légutánpótlást biztosító, lezárható, páraszabályozott légbevezető elemek. A mellékhelyiségek régi elszívó kürtőinek helyére is tökéletesen illeszthetők pára- vagy mozgásérzékelővel vezérelt légelvezetők, a konyhába pedig tűzvédelmi csappantyúval kiegészített páraérzékelős légelvezető alkalmazása ajánlott.

A meglévő szellőzőkürtők, állapotvizsgálatát és tisztítását követően a régi, igen komoly energiát (250-550 Wh) fogyasztó tetőventilátor helyére telepíthetők a korszerű, kedvezőbb, akár 15-47-70 Wh energiaszükségletű, folyamatos üzemelésre tervezett központi ventilátorok, melyek a megfelelő légszállítási teljesítményre képesek, nagyon alacsony üzemeltetési költség mellett. A napelemmel kombináltan is működtethető legkorszerűbb tetőventilátorok – melyek a 10-11 szintes épületek régi tetőventilátorai helyére egy az egyben telepíthetők – energiafogyasztása folyamatos üzemelés mellett akár 50-90%-kal alacsonyabb lehet. A ventilátorok jelentős üzemeltetési villamosenergia-megtakarítása miatt a beruházás rövid időn belül megtérülhet. A ventilátorcsere jelentős része akár a villamosenergia-megtakarításból is finanszírozható.


A tisztán gravitációs elven működő szellőzőrendszerek esetében is szükség lehet korszerűsítésre. Nyílászárócserét követően a gravitációs kürtővel rendelkező épületek esetén légutánpótlás hiányában nem alakulhat ki a légcseréhez szükséges kürtőhatás, ezért a légbevezető elemek, illetve az energiatudatosság jegyében páraszabályozott, kifejezetten a gravitációs szellőzőkürtőkhöz tervezett légelvezetők beépítése mindenképpen indokolt.

Panelépületekben a páraszabályozott rendszer kiépítése a lehető legkevesebb átalakítást igényli, a kialakítás lakásokra vetített költségei is kedvezőek, így a beruházás néhány fűtési idény alatt megtérülhet.

forrás: Aereco

 

Vezérelt elszívás

Korszerű, energiatakarékos elszívómotor

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Hagyományos és modern szellőzők

A modern szellőztető rendszerek, hőcserélős szellőzések mellett ma is fontos szerepe van a különböző szellőzőkürtőknek. Ezeken keresztül történik a lakások jelentős részének légellátása a...


Szellőztessünk, de hogyan?

Az egészséges élet elképzelhetetlen friss levegő nélkül. Ezt zárt helyiségben is biztosítanunk kell, ha jó közérzettel szeretnénk dolgozni, pihenni. Az egyre tökéletesebb szigetelések miatt a...