Társasházak, panelházak szellőzés-korszerűsítése

2021-12-18 16:29:08 | Módosítva: 2021-12-18 16:35:01

Miközben az új építésű lakóházak, társasházak jelentős részében már a legkorszerűbb hővisszanyerős szellőző-berendezések kerülnek beépítésre, a régi társasházak és a klasszikus panelházak szellőzése még rendszerint az eredetei állapotában van. Sőt, inkább még ott sem, mert az egykoron elfogadhatóan működő berendezés sokszor már nem működik, a csővezetékek elkoszolódtak, és a lakók egyedi beavatkozásai tovább rontották magának a rendszernek a működését. Ehhez jött még a szigetelés és az ablakcsere…

 

Az üzemeltetésénél kiemelten fontos szerepet tölt be az energiatakarékosság. A korszerű hőszigetelés és a légmentesen záródó nyílászárók alkalmazásával télen az épület hőveszteségét minimalizálhatjuk, nyáron pedig a túlmelegedéstől védhetjük meg a lakásunkat. A felújítás pozitív hatásait minden lakó érzékelheti, otthonaik nyáron hűvösebbek, télen komfortosan melegebbek lettek, és a fűtésszámla is jelentősen lecsökkent. De negatívumokat is tapasztalhatnak; ezek a modern szerkezetek a megfelelő komfortérzethez szükséges friss levegőt már nem képesek beengedni.

Van rá jó megoldás

Korábban a régi „szelelő” ablakokkal és gravitációs kürtőkkel, vagy a sokszor túlméretezett, mai viszonyok között már indokolatlanul sokat fogyasztó tetőventilátorokkal oldották meg a légcserét, így a lakásokban keletkező pára és egyéb szennyezők gond nélkül távozhattak.

A felújítással megváltozott körülmények között mindenképpen újra kell gondolni az épület szellőzését, legyen szó akár gépi elszívásos (tetőventilátoros), akár gravitációs szellőzésről, hisz a megfelelő légcsere hiánya nemcsak a komfortérzetünket rontja, hanem a kialakuló párásodás és penészedés egészségügyi problémák, valamint épületszerkezeti károk okozója is lehet.


A nyílászárócserék következtében megváltozott körülmények miatt, a lakók biztonsága érdekében előírás, hogy a nyílt égésterű gázkészülékek légellátását biztosító nem lezárható, növelt léghozamú légbevezetők kerüljenek beépítésre, sőt gáztűzhely esetén előírás a megfelelő elszívás biztosítása. Szigorú előírások biztosítják tehát a gázkészülékek légutánpótlását, de a lakás többi helyiségének szellőzéséről is gondoskodni kell. A felújítást követő megváltozott körülmények között a lakók természetes reakciója az ablakokon keresztüli szellőztetés, mellyel a megtermelt hő jelentős részét sikeresen ki is engedik a szabadba, így gazdaságtalanná válhat még egy korszerű fűtési rendszer üzemeltetése is. Egy felújított épület esetében a téli szezonban, az így szellőztetett lakások fűtésére fordított hőenergia egy jó része, 30-40%-a szabályozatlanul beáramló hideg levegő felmelegítésére fordítódik.

A szabályozatlan szellőzés által okozott fölösleges energiapazarlást tovább növelik a régi, energiafaló tetőventilátorok. Több helyen próbálkoznak a szellőzőmotorok villanyszámla kímélőbb szakaszos üzemeltetésével, de lássuk be, hogy a lakók eltérő életritmusa nem alkalmazkodik a ventilátort vezérlő programkapcsolóhoz.


A társasházak sokszor a ventilátoros rendszerek gravitációs kürtővé alakításával próbálják csökkenteni a működési költségeket. Ezáltal ugyan megspórolható a tetőventilátor elektromos fogyasztása, de az eredetileg kifejezetten nagy teljesítményű gépi elszívásra tervezett és méretezett rendszer az alapvető funkcióit, a megfelelő légszállítást és a hatékonyság érdekében szükséges nyomásértéket nem tudja biztosítani.

Például egy tízemeletes épület egymás fölött lévő lakásainál az egy strangtól elvárt szellőztetési igény adott esetben 1000-1500 m3/h, ami csak gépi elszívásos szellőzéssel oldható meg.

Az elégtelen elszívás hiányában kialakult alul szellőztetettség ellen sok lakó egyedi megoldásokkal próbál küzdeni, vagyis kis ventilátorokat, szagelszívókat köt a meglévő légcsatorna rendszerbe. Gyakorlatilag nyomott rendszerré alakítja a központi elszívásra kigondolt rendszert, melynek eredményeképpen a lakásából egy másik lakásba fújja át az általa elhasznált, sokszor kellemetlen szagokkal terhelt levegőt. Nem ez a megoldás!

A szellőzés terén a fellelhető technoló­giák közül a hővisszanyerős rendszerek a leghatékonyabbak, de magas áruk mellett – főleg egy már meglévő épületben – jelentős kialakítási többletköltségekkel kell számolnunk, ami jelenősen meghosszabbíthatja a rendszer megtérülési idejét.


Egy páraszabályozott rendszer kialakításakor viszont a korábbi szellőzőrendszer egyes elemeit alkalmazva kedvezőbb költséggel építhető ki korszerű szellőzés egy már meglévő épületben is. A páraszabályozott szellőzési rendszer minden egyes lakás egyedi légcsere igényéhez igazodik, ugyanakkor az épület régi szellőzőrendszerének meglévő elemeire épülve alakítható ki energiatakarékos szellőzés. A páraszabályozásnak köszönhetően a szellőzőrendszer automatikusan, csak ott, akkor és olyan mértékben szellőztet, ahol ténylegesen szükséges, így gondoskodik az optimális légcseréről, a lakók komfortjáról valamint – az ablaknyitás okozta hőveszteséget minimalizálva – a fűtési energia megtakarításról.

A gépi elszívásos (tetőventilátoros) rendszereknél a lakóhelyiségek nyílászáróiba könnyedén beépíthetők, a pillanatnyi igényekhez igazodó, szabályozott légutánpótlást biztosító, lezárható, páraszabályozott légbevezető elemek. A mellékhelyiségek régi elszívó kürtőinek helyére is tökéletesen illeszthetők pára- vagy mozgásérzékelővel vezérelt légelvezetők, a konyhába pedig tűzvédelmi csappantyúval kiegészített páraérzékelős légelvezető alkalmazása ajánlott.

A meglévő szellőzőkürtők, állapotvizsgálatát és tisztítását követően a régi, igen komoly energiát (250-550 Wh) fogyasztó tetőventilátor helyére telepíthetők a korszerű, kedvezőbb, akár 15-47-70 Wh energiaszükségletű, folyamatos üzemelésre tervezett központi ventilátorok, melyek a megfelelő légszállítási teljesítményre képesek, nagyon alacsony üzemeltetési költség mellett. A napelemmel kombináltan is működtethető legkorszerűbb tetőventilátorok – melyek a 10-11 szintes épületek régi tetőventilátorai helyére egy az egyben telepíthetők – energiafogyasztása folyamatos üzemelés mellett akár 50-90%-kal alacsonyabb lehet. A ventilátorok jelentős üzemeltetési villamosenergia-megtakarítása miatt a beruházás rövid időn belül megtérülhet. A ventilátorcsere jelentős része akár a villamosenergia-megtakarításból is finanszírozható.


A tisztán gravitációs elven működő szellőzőrendszerek esetében is szükség lehet korszerűsítésre. Nyílászárócserét követően a gravitációs kürtővel rendelkező épületek esetén légutánpótlás hiányában nem alakulhat ki a légcseréhez szükséges kürtőhatás, ezért a légbevezető elemek, illetve az energiatudatosság jegyében páraszabályozott, kifejezetten a gravitációs szellőzőkürtőkhöz tervezett légelvezetők beépítése mindenképpen indokolt.

Panelépületekben a páraszabályozott rendszer kiépítése a lehető legkevesebb átalakítást igényli, a kialakítás lakásokra vetített költségei is kedvezőek, így a beruházás néhány fűtési idény alatt megtérülhet.

forrás: Aereco

 

Vezérelt elszívás

Korszerű, energiatakarékos elszívómotor

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Párásító választása

Sokszor leírtuk már, hogy a lakás ideális páratartalma nagyon fontos egészségünk szempontjából. A túlságosan száraz levegő kiszárítja a nyálkahártyánkat, ami betegségek támadáspontját nyitja...


Jusson elég levegőhöz otthona!

Az elmúlt évtizedekben egyre elterjedtebb régi építésű ingatlanok esetében is, hogy lecserélik anyílászárókat, ésmaximálisan leszigetelik a falakat annak érdekében, hogy energetikailag...