Talajlevegőztetés

Kiskertben is megéri, összefogással

Az utóbbi időben egyre több gazda ismeri fel a talajlevegőztetés fontosságát. Sajnos az ezt végző gép nagyüzemekre tervezett, ám ha egy táraság összefog, megéri kibérelni 15-20 telektulajdonosnak közösen. Gyakori, hogy egymás alatt kettős „eketalp” réteget is át kell törnie a gépnek, és 70 cm-nyi levegőtlenségre is akad példa a gyakorlatban. Az ilyen talajrétegek a kiépített öntözőrendszer és a nagy mennyiségű csapadék ellenére szárazak, gyakran vízzáróak

A talaj levegőztetése 3-4 évente ajánlott. A gyümölcsfák élettartama akár 5 évvel is meghosszabbítható a kezelések hatására, a nyereségtermelő képesség pedig 20-50 százalékkal emelkedhet. A talaj levegőztetése a fapusztulások számát is csökkenti, és jó hatású az ültetvény megelőző belvízvédelme szempontjából.

A talajlevegeztető gép három építőipari gép szinkronizálásával létesült, a 12 bar nyomású levegőt egy 5 cm átmérőjű, 82 cm hosszú lenyomó tüskével a talajba juttatják. Egy gép naponta körülbelül 1500 munkaművelet elvégzésére képes, ez 1,5-2,5 hektárt jelent naponta. A szemmel látható átjárt terület munkaműveletenként 7-12 m2, azaz a talaj adottságaitól függően egy 1,2-2 méter sugarú kör. Amikor a tüskét leszúrják a talajba, a hirtelen levegőnyomás sokszor a talaj felszínén, annak kis megemelkedésén is látszik, de víz borította talajon igazán látványos, ahogy a talajból a levegő távozik, és bugyborékolni kezd a víz.

A kiáramló levegő mennyisége programozható, egy lenyomás alkalmával 270-550 liter, melyet előzetesen a gép 8 másodperc alatt sűrít be. A javasolt lenyomások száma: 600-1000 db hektáronként. A talajba kényszerített levegő mennyisége 200-550 köbméter hektáronként. A gép vegyszeradagolásra is képes. Ezt a „gyökérpermetező” képességet még nem fedezte fel a szakma, és a világ sem.

Levegő a talajban

A talaj pórusterének azt a részét levegő tölti ki, melyet nedvesség nem foglal el. A tömörödött talaj azért előnytelen, mert kicsi a pórustere, így víz és levegő is kevesebb lehet benne. A talaj levegőtartalma folyamatosan változik. Átnedvesedéskor (csapadék vagy öntözés után) a pórusok egy részéből a víz kiszorítja a levegőt, a száradó talajban pedig ellentétes a folyamat: fokozatosan nő a gázfázis térfogata. A talajlevegőnek jelentős szerepe van – többek között – a növény oxigénellátása, a biológiai folyamatok és egyes kémiai folyamatok végbemenetele szempontjából.

A talajlevegő vízgőztartalma nagyobb a légkörinél, itt a relatív páratartalom csak akkor csökken 95 százalék alá, ha a talaj csak kötött vizet tartalmaz, de ez a növé­nyek számára felvehetetlen. A levegő vízfelvevő képessége a hőmérséklet emelkedésével növekszik, emiatt jelentős páramozgás jöhet létre az eltérő hőmérsékletű talajrétegek között, a melegebbtől a hidegebb réteg irányába folyó vízgőzdiffúzió révén.

A talaj pórusterének levegőtartalma nagyon széles határok között változhat, a nullához közeli értékű nedvességi állapottól, csaknem 100%-ig, azaz a teljesen kiszáradt talaj állapottól a vízzel teljesen telítettig, ami belvízborítottságnál van. Egyik szélsőséges érték sem kedvező.

A talaj levegőzöttségét és légjárhatóságát alapvetően a szemcseösszetétele, és nedvességtartalma szabja meg. A legtöbb növény számára a talaj O2-ellátottsága megfelelő akkor, ha a talaj pórusterének nagyjából a 15 százalékát levegő foglalja el, 5 százaléknál kevesebb levegő jelenléte esetén viszont O2-hiány lép fel. A kertészeti növények a talaj levegőigényére érzékenyebbek, ám a kalászos gabonák vagy a vöröshere jobban viselik a kevésbé levegős talajt.

Nem csak gyümölcsösökben alkalmazható

A fák szimbionta gombakapcsolatainak is jót tesz a talajlevegőztetés, hiszen a gombák is nehezebben haladnak előre egy tömörödött talajban. A kezelés utáni vegetációs időszak nagyobb hajtásnövekedése is annak köszönhető, hogy mind a gyökerek, mind a gyökérkapcsolt gombák intenzívebben tudnak fejlődni a jobb víz és levegőellátottságú talajban, ami a tápanyagfelvétellel is szoros kapcsolatban van.

Nem csak gyümölcsösökben szokás talajlevegőztetést végezni, lovardák is egyre gyakrabban rendelnek ilyen szolgáltatást, hiszen azokon a pályákon is gyorsan tömörödik a talaj a több mázsás állatok alatt, és ez a fű állapotára negatív hatással van. Futball- és sportpályák, és lovardák gyepfelületeinél szabályos térháló alapján dolgoznak a géppel, aminek köszönhetően a csapadék vagy öntözővíz nem áll meg a területen. Míg gyümölcsösöknél a beszúrások helyét nem szükséges takarni, lovardák és sportpályák esetén a pálya egyenletessége miatt igen. Ekkor a levegőztetés során keletkezett lyukakba nem tömörödő homokot töltenek. Ennek további előnye is van a lyuk eltüntetése mellett, hiszen a homok nem tömörödik, mint a talaj, így egy függőleges drénezés is kialakul a területen, mely hosszú évekig vízelnyelőként működik.

Jók a tapasztalatok

Idősebb, 20-30 éves gyümölcs ültetvényben nem nehéz elképzelni, hogy ennyi idő alatt mennyit tömörödhetett az egyébként még laza szerkezetű, magas homoktartalmú talaj ennyi év alatt. Évente több alkalommal sorközkaszálásokkor, a permetezésekkor és a rázógépes betakarításkor is tömörödik a munkagépek tömege alatt a talaj. Ez sok szempontból rossz. Levegőtlenebb talajkörülmények alakulnak ki, ami a növények és a talajélet szempontjából sem kedvező. A tapasztalatok szerint a levegőztetés hatására csapadék esetén a talaj hamarabb befogadja a vizet, az a mélyebb rétegekbe szivárog, és aszály esetén a hajszálcsövesség elve alapján felfelé jön.

Az öntözéskor is jobb hatásfokot lehet elérni, mert a levegősebb talaj jobb víznyelése miatt nem jellemző a felszíni elfolyás sem, és a gyors leszivárgás a párolgási veszteséget is csökkenteti, ami jelentős, hiszen nyáron, amikor szükség van az öntözésre, általában magas a hőmérséklet.

A talajlevegőztető gép három építőipari eszköz összekapcsolásával lett kertészeti gép. A leszúró tüske 80 centiméter mélyen robbanásszerűen juttatja a levegőt a talajba. A gép kevesebb, mint fél perc alatt elvégez egy lövést a talajba, és már megy is tovább