Kémények a kéményseprő szemszögéből

2021-11-13 08:28:09 | Módosítva: 2021-11-13 08:32:51

A fűtési szezonon kívül is gyakran riasztják a tűzoltókat a mérgező gázok miatt, ahol nyílt lánggal működő vízmelegítőt használnak, ott a rossz, elavult, nem karbantartott, esetleg engedély nélkül felszerelt fűtőeszközök, valamint a nem megfelelő szellőzés miatt egész évben veszélyt jelent a szén-monoxid. Fél év alatt 210-en szenvedtek mérgezést, hárman orvos által igazoltan, tizenegyen pedig vélelmezhetően a mérges gáz miatt haltak meg.


A katasztrófavédelem adatai szerint a mérgezéses esetek 36 százaléka fürdőszobában, 13-13 százaléka konyhában és hálószobában, 12 százaléka nappaliban, 26 százaléka pedig egyéb helyiségekben következett be.

A tragédiák megelőzése érdekében a nyílt égésterű fűtőeszközök és vízmelegítők számára biztosítani kell a levegő-utánpótlást az ablakba épített résszellőzővel. Emellett javasolják a fűtőeszközök és a vízmelegítők ellenőriztetését évente legalább egyszer, valamint szén-monoxid-érzékelő beszerzését is.

A fűtési szezonban 912 kéménytűz volt, a lángok 84 alkalommal, az esetek 9,2 százalékában terjedtek tovább az építmény más részére, átlagosan tíz négyzetméteren okozva további károkat. Kéménytűz miatt összesen 845 otthonban keletkeztek kisebb-nagyobb károk. Pedig a lakossági kéményseprés változatlanul ingyenes!


A kéményseprő rendszeresen vizsgálja a kémények állapotát, átjárhatóságát éppúgy, mint az égéstermék-elvezetőhöz csatlakoztatott tüzelőberendezés állapotát, a tüzelőberendezésből távozó füstgáz összetételét, valamint a tüzeléssel összefüggő helyiségeket tűzbiztonsági és légellátási szempontból. Megállapításait semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert a munkája családunk élet- és vagyonbiztonságát szolgálja.

Az égéstermék-elvezető hibája nemcsak az ingatlan használóját veszélyeztetheti, hanem annak környezetét is. A hibák kialakulásának lehetőségét fokozza a nem megfelelő fűtőanyag használata: a vizes fával való fűtés, a háztartási hulladék elégetése mind-mind növeli a képződő korom és kátrány mennyiségét, az égéstermék-elvezetőből szétterjedő füstgáz pedig károsítja a környéken élők egészségét.

A légszennyező anyagok közül az egészségre a legnagyobb veszélyt a kisméretű részecske, köznapi nevén a szálló por jelenti, mert a felületére tapadó mérgező anyagok a tüdőbe, vagy a vérbe jutva káros, rosszabb esetben visszafordíthatatlan egészségügyi elváltozásokat okoznak. Az elmúlt években elkészített országos felmérések alapján a 2,5 mikrométer átmérő alatti porrészecske kibocsátás csaknem 70 százaléka a lakossági fűtéshez köthető. Emellett szinte eltörpül a korábban fő problémaforrásnak tekintett ipar által okozott szennyezés (kb. 7%), és a közlekedésnek (kb. 10%) is sokkal kisebb a súlya.

Az égéstermék-elvezetők többféle okból is meghibásodhatnak. A legsúlyosabbak a közvetlen életveszélyt jelentő problémák, amelyek leírására a kormányrendelet az 1-es hibakódot alkalmazza. Amennyiben a kéményseprő munkája során közvetlen életveszélyt észlel – és a munkáját igazoló tanúsítványon 1-es hibakódot jegyez fel – azonnal intézkedik a tüzelés és fűtés leállításáról, továbbá soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül értesíti az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, gázfogyasztó-készülék esetében a földgázelosztót. A tiltás mindaddig érvényben marad, amíg a hibát az ingatlan használója el nem hárítja, ki nem javíttatja, és a javítás tényét egy megrendelt kéményseprőipari műszaki vizsgálat alá nem támasztja. A szükséges vizsgálatot a kéményseprő a megrendelést követő három munkanapon belül elvégzi, és az eredményről készített nyilatkozatot a vizsgálatot követő munkanapon kiadja.

A leggyakrabban felmerülő, élet- és tűzveszélyt okozó kéményhibák:

– Nem megfelelő tömörségű, használatban lévő égéstermék-elvezető.

– A tüzelőberendezés működése közben az égéstermék öt percen túli, tartós visszaáramlása.

– A ki nem égethető, használatban lévő égéstermék-elvezető belső felületén lerakódott szurokréteg.

– Szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezéshez csatlakozó nád, szalma, fazsindely és egyéb éghető anyagú, tetőhéjalás esetén a szikrafogó hiánya.

– A tisztítóajtó, tisztítóidom nem megfelelő záródása.



A keletkezett égéstermék eltávozását megakadályozza a tömör nyílászárók beépítése és megfordíthatja a tüzelőberendezéssel egy légtérben vagy légtér-összeköttetésben található mesterséges elszívó, vagy más, nagyobb levegőmennyiséget igénylő tüzelőberendezés (cserépkályha, kandalló). Okozhatja a kürtő keresztmetszetének szűkülése, továbbá a megfelelő karbantartás hiánya, illetve ritkán külső légköri jelenség is.

Egy tüzelőberendezés gazdaságos és biztonságos működésére nagy hatást gyakorol az égéstermék-elvezető berendezés. A természetes huzatot a magasabb hőmérsékletű füstgáz és az alacsonyabb hőmérsékletű környezeti levegő sűrűségkülönbségéből adódó felhajtó erő hozza létre. A kiáramlásnak olyan mértékűnek kell lennie, hogy a füstgáz a legkedvezőtlenebb külső időjárási viszonyok esetén is teljes mértékben maradéktalanul távozzon, és emellett a helyiségben olyan szívóerő is kialakuljon, amelynek hatására a külső környezetből elegendő mennyiségű égési és szellőző levegő áramlik be a helyiségbe.

Az égéstermék-elvezető belső felületén lerakódott szurokréteg leggyakrabban a szilárd tüzelésű tüzelő-, fűtőberendezéseknél jelentkezik. Oka jellemzően a nem megfelelő méretű készülék, hosszú vagy hideg térben átvezetett összekötőelem, nem megfelelő tüzelőanyag használata és a kevés égési levegő. Amikor a tűz nem jut megfelelő mennyiségű égési levegőhöz, tökéletlen égés alakul ki. Túl sok éghető anyag marad az égéstermékben, ami a feláramlás során fokozatosan kihűlő füstgázból a vízgőzzel együtt kicsapódik a kémény falán.

Az égéstermék-elvezető berendezésen általában két tisztítóidom, tisztítóajtó található. Egyik a bekötés alatt minimum 50 centiméterrel, egy pedig általában a padláson, tetőtérben elhelyezve. A felső tisztítóajtóra abban az esetben nincs szükség, ha a kémény kitorkollása biztonságosan megközelíthető és ellenőrizhető, tisztítható a kürtő.

A beépített tisztító­idom vagy tisztí­tó­ajtó nem megfelelő záródása, kiesése áramlási problémákat okoz és elősegítheti a tűz keletkezését, továbbterjedését.

A szikrafogó a kipattanó szikrák, parazsak ellen nyújt védelmet, ennek az eszköznek a hiánya fa-, szén-, olajtüzelésű berendezéseknél okoz problémát.

Fontos, de nem életveszélyes hibák

A közvetlen veszélyt nem okozó, de élet- és tűzvédelmi szempontból veszélyt hordozó hibák esetében a jogszabály a következő sormunkában végzett ellenőrzésig időt biztosít a tulajdonosnak a hiba kijavítására. Mivel közvetlen élet- és tűzveszély nem lép fel, ezért a kéményseprő-szakember nem állíttatja le azonnal a kémény és a tüzelőberendezés használatát. A hibát a tanúsítványban rögzíti, amelynek egy példányát átadja az ingatlan használójának, tájékoztatja az észlelt problémáról és nyomatékosan felhívja a figyelmet a hiba mielőbbi elhárítására, javítására.

A javítást a kéményseprő a következő sormunka alkalmával ellenőrzi. Amennyiben a javítás megtörtént, feloldja a függőben lévő eljárást. Amennyiben a hibát nem, vagy nem megfelelően hárították el, úgy értesíti a hatóságot, és ekkor már intézkedik a tüzelőberendezés használatának megtiltásáról. A tiltást kizárólag a hiba kijavítása után, megrendelt műszaki vizsgálat elvégzésével oldhatja fel.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Válasszon megfelelő szén-monoxid vészjelzőt!

Tisztában vagyunk a szén-monoxid veszélyeivel, többségünk mégsem tesz semmit családja védelmében. Pedig a gyilkos gáz nem válogat, mindenki veszélyben lehet! Sajnos azok sem érezhetik magukat...


A szén-monoxid nem válogat

A szén-monoxid színtelen, szagtalan, íztelen, erősen mérgező gáz, amitbelélegezve az élőszervezet oxigén-hiányos állapotba kerülhet, melyszélsőséges esetben halálos mértékű is lehet. Ezért néma...