Mit esznek a növények?

2022-11-01 19:52:33 | Módosítva: 2022-11-01 19:57:51

A növények táplálkozása elég misztikusnak tűnhet, lévén teljesen eltérő az emberek vagy az állatok táplálkozásától. Azonban érdemes ezeket a folyamatokat legalább egy szintig ismernünk, hiszen a növényeink tápanyag utánpótlásától függ azok egészsége, díszítőértéke vagy terméshozama.


Az üzemi kertészeti termesztésben a tápanyag utánpótlás egyre inkább zsebre menő játék, hiszen minden tápanyagból pont annyit érdemes a növénynek adni, amennyire szüksége van. Ha kevesebbet adunk akkor csökken a terméshozam, romlik a minőség, ha többet, akkor az felesleges plusz költség, rosszabb esetben pedig árthat is a növényeknek.

Nagy vonalakban…

A növények a számukra szükséges tápanyagokat oldott formában tudják felvenni, leginkább a gyökéren keresztül. Van mód lombtrágyázásra is, levélen keresztül történő táplálásra, azonban ez inkább tüneti kezelésre alkalmas tápanyaghiányos állapotok esetén, nem ez a fő tápanyag felvételi formája a növények többségének. (A vízinövényeknél és az epifita azaz fán lakó fajoknál természetes a levélen keresztüli tápanyagfelvétel, de ezek inkább kivételnek számítanak.)

A növény a cserepében vagy szabad földben a környező talajból folyamatosan veszi fel a tápanyagokat, és ha a lehulló lombot összeszedjük körülötte, az sem fog komposztálódni, tehát a talaj tápanyagtartalma csökken, ezt pedig pótolni kell. A pótlás többféle módon történhet. A leginkább természetes módszer az érett komposzt, vagy érett istállótrágya bedolgozása. A mulccsal takart talaj esetén a gyomok sem képesek olyan intenzitással nőni, mint fedetlen talajon, és a mulcs idővel lebomlik, ez is tápanyaggal gazdagítja a talajt.

A talaj tápanyagtartalmát növelhetjük még műtrágyával is, mely lehet szilárd, ezen belül szabályozott tápanyag leadású, vagy a tápoldatok is elterjedtek, ekkor a kijuttatott tápanyag folyékony halmazállapotú. A szabályozott tápanyag leadású műtrágya előnye, hogy egy gyantaburokban van, ami a tápanyagokat csak akkor engedi ki, ha azt a növények fel is tudják venni, mert olyanok a körülmények. Tehát megfelelő a hőmérséklet és van nedvesség. Ha hideg van, feleslegesen adná le a tápanyagot, mert hidegben csökken a párolgása a növényeknek, ami lényeges a tápelemek szállításához, hiszen a leveleken történő vízpára távozása egy szívóhatást eredményez, aminek köszönhetően a gyökértől felfelé mozog a növény szárában, vagy törzsében a felvett víz a tápanyagokkal. A növények táplálkozásához még kell szén-dioxid és napfény is, így a zöld színtestjeikben a fotoszintézis folyamatával készítenek szervetlen anyagokból szervest.


A szabályozott tápanyag leadású műtrágyák e folyamatok környezeti tényező igényeit figyelembe veszik, a többi műtrágya nem. Ha szilárd műtrágyát szórunk ki a talajra, az csak akkor lesz felvehető a növények számára, ha vizet is juttatunk ki, így oldattá alakul. A folyékony műtrágyák előnye pedig, hogy már eleve oldatok, azaz felvehetőek a növények számára.

Arra azonban figyelni kell, hogy bármilyen műtrágyát is alkalmazunk, ha a terület intenzíven öntözött, akkor bizonyos tápanyagok a talaj mélyebb rétegeibe mosódhatnak, a gyökérzóna alá, azaz onnan már nem felvehetők a sekélyebben gyökerező fajok számára. Ilyen esetben érdemesebb gyakrabban, kisebb adagokkal kijuttatni a műtrágyákat.

Túl sok, túl kevés…

A növények tápanyagigénye mind minőségben, mind mennyiségben jelentősen változik attól függően, hogy mekkora a növény, és milyen fenológiai fázisban van. Más tápanyagot igényelnek nagyobb arányban a lombnövekedéskor, mást a virágzáskor, terméskötődéskor, termésnövekedéskor és éréskor.

A gyepnek a zöldtömeg növeléshez nitrogén túlsúlyos műtrágya kell. Azonban ha virágzás előtt egy gyümölcsfának ugyanilyet adunk, akkor a virágzás gyérebb lesz, mert a növény a vegetatív növekedésére, azaz a lombfejlesztésre koncentrál. A tápanyag utánpótlás időzítése is fontos szempont. Tavasszal jót tesz a tápanyag többlet, hiszen ekkor fejlesztik ki lombhullató növényeink az aktuális évi leveleiket. De augusztusban már nem célszerű műtrágyázni a díszkertet, és az öntözést is érdemes visszafogni, hiszen ha ezt nem tesszük, akkor tovább növekednek növényeink és nem a hajtásaik befásodására koncentrálnak, így a téli fagyokra sokkal érzékenyebbek lesznek.

A kisebb mennyiségben szükséges elemek is fontosak. Vannak makro-, mezo- és mikro tápanyagok. Azonban az, hogy valamiből kisebb mennyiség kell, nem jelenti azt, hogy kevésbé fontos lenne. A Liebig-féle minimum elv alapján a legkisebb arányban jelenlévő tápanyag arányában veszik fel a növények a többit is. Azaz elegendő egyetlen tápanyag hiánya, az már a teljes anyagcserét lekorlátozza, csökkenti.

A műtrágya készítményeken az N:P:K arány van elsődlegesen feltüntetve (nitrogén:foszfor:kálium), ami nem véletlen, hiszen ebből a három tápelemből kell a legtöbb a növényeknek.

A nitrogén a levél és hajtás növekedés idején szükséges legnagyobb mennyiségben. Hiánya csökkenti a későbbi termés mennyiségét. Kevés felvehető nitrogén esetén a növény alsó levelei sárgulnak, csökken a növekedés. Nitrogén túladagolás esetén nagy, vizenyős, de rossz tartású hajtások keletkeznek a gyenge sejtfalak miatt. A nitrogén túladagolás, ha túlzott öntözéssel párosul, repedést okoz a termésen is, vagy például a káposztafejek szétnyílnak, megrepednek.

A foszfor sokféle növényi életfolyamathoz szükséges, de jellemzően a gyökér fejlődését és a mag kialakulását befolyásolja. A növényeknek fokozott a foszforigénye a termésérés stádiumában, valamint a fagyállóságot is pozitívan befolyásolja ez a tápanyag. A foszfor hiánya csökevényes, kis kiterjedésű gyökereket eredményez, aminek következménye a visszafogott növekedés. A foszfor túladagolása anyagcserezavart és nitrogén-felvételi zavart okoz, tehát hiába van elég nitrogén a talajban felvehető formában, a foszformérgezést kapott növény a nitrogénhiány tüneteit is produkálhatja.

A kálium fontos az anyagcsere folyamatokhoz, a fehérjék képződéséhez, a virágzás és a termés méretét, minőségét a növény ellenálló képességét javítja. Kálium hiány esetén vízháztartási zavarok lépnek fel, az idősebb levelek sárgás barnás elszíneződésűek lesznek, folyamatosan lankadnak, majd elszáradnak, a termés mérete és a hozam csökken. Kálium túladagolás esetén a növény csökkent növekedéssel reagál, és súlyosabb esetben a levelek lankadni kezdenek.

Kisebb mennyiségben, de nagyon kellenek

Kalciumhiány esetén gyengébb sejtfal alakul ki a lazább szövetek miatt, a fiatal levelek barnulnak, az idős levelek sötétzöldebbek lesznek, mint az a fajra általában jellemző. Kalciumhiány esetén növekedési zavarok lépnek fel, a termés foltossá válik. A kalcium túladagolása esetén gátolt a növénynek a foszfor-, kálium- és magnézium-felvevő képessége, tehát ezeket a hiánytüneteket produkálja.

A magnéziumra a klorofill képzéshez és a fotoszintézishez van szükség. Magnéziumhiány esetén az idősebb leveleken az erek közötti sávok sárgulnak, lankadhat a levél, növekedési zavarok léphetnek fel, a tápanyag a levelekből nem megy át a termésbe. A magnézium-túladagolás tünete nehezen felismerhető, azt okozza, hogy a növény fogékonyabb a kártevőkre.

A vas a klorofill képzésben, a növény légzésében, anyagcseréjében játszik szerepet. Vashiány esetén, a fiatal leveleken fokozott a levél erek közötti klorózis, azaz ott a zöld részek halványulnak, sárgulnak. Egyszikűeknél hosszanti levél csíkosságot okoz. A vas-túladagolása nem jellemző.

A kén is sok sejtszintű folyamatban vesz részt. Jól ellátott növény kevésbé lesz fogékony a lisztharmatra. Kén hiánya esetén a növekedés lelassul. A fiatal leveleken az ér sárgulása következik be, káposztaféléknél pedig a levél fonák vörösesre színeződik. A kén túladagolás sem jellemző.

A növényeknek sokféle mikro-tápanyagra is szükségük van, ilyenek a mangán, bór, réz, szilí­cium, molibdén, cink. Az, hogy ezek mikro-tápanyagok, nem jelenti azt, hogy a jelentőségük is kicsi. Igaz, hogy csak kis mennyiségben kellenek a növényeknek, ám az nagyon fontos, hogy ez a kis mennyiség elérhető legyen.


A bal oldali tábla tápanyaghiányos, a jobb oldali, tápanyaggal ellátott


Epertábla műtrágyázása


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Fóliasátor

A fóliasátrak ára is követi adrasztikusan emelkedő építőipari árakat. A legtöbb kiskertben házi gyártmányúakat és fűtetleneket használnak, hiszen a fűtés többletköltségével nem lehet felvenni a...


Hidrokultúrás növénytermesztő modul

A világon számos kísérlet folyik a hidroponikus növénytermesztés terén, ami később jelentősen javíthatja az élelmiszerellátási gondokat világszerte. E téren egy újabb kísérleti modellt...